Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

2015 óta kétszer olyan gyorsan drágultak a lakások, mint az autók

Az elmúlt tíz évben az ingatlanok drágulása miatt látványosan megváltozott a lakások és a családi autók relatív értéke.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

2025-ben egy átlagos lakás ára három új, középkategóriás autó értékével emelkedett 2015-höz képest – tudatta az alternativenergia.hu. Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője a közleményben azt írta: 2015-ben legfeljebb 3-4 új, középkategóriás autó áráért lehetett egy 60 négyzetméteres budapesti lakást vásárolni, 2025-ben ez az arány 5-6-ra emelkedett 1,2-1,3 millió forintos négyzetméterárakkal és 10-13 millió forintos járműárakkal számolva. A felmérés szerint a két vagyonkategória értéknövekedési üteme 2015 óta vált el egymástól. Amíg az új személyautók ára az elmúlt tíz évben mintegy 60-90 százalékkal emelkedett az importőrök és kereskedők adatai alapján, addig az Eurostat és a BIS házárindexei szerint a magyar lakóingatlanok nominális értéke 2015 és 2025 között átlagosan 160-180 százalékkal, reálértéken pedig 80-100 százalékkal nőtt.

Az ingatlanárak növekedését az állami támogatások, a kedvező kamatkörnyezet, a befektetési vásárlások és az építőipari kapacitások szűkössége hajtotta. Ezzel szemben az autópiacot a globális chiphiány, az ukrajnai háború, az elektromos járművek térnyerése és a használtautó-import szabályozásának változásai befolyásolták. A szakértő kiemelte, hogy a lakásárak dinamikus emelkedése komoly kihívást jelent a fiatal családok számára, akik egyszerre szeretnének saját otthont és megfizethető mobilitást biztosítani. A Duna House várakozása szerint a jelenlegi trendek alapján az ingatlanok értéke a következő években is gyorsabban nő majd, mint az autóké, különösen, ha az új lakások kínálata nem tud lépést tartani a kereslettel.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák