Nosztalgia, kaland, izgalom, katasztrófa és persze a hősök, a mi hőseink – ez mind belefért a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége megalakulásának 30 éves évfordulója alkalmából készített 30 perces zöld dokumentumfilmbe, amelyet június 30-án mutattak be és azóta online megtekinthető. A közreműködők szavai nyomán végigkövethetjük a Szövetség és tagvállalatainak három évtizedes tevékenységét, azon keresztül pedig a hazai környezetvédelem kialakulását, fejlődését. A filmben megszólalók bemutatják az alapítás körülményeit, a nem éppen zökkenőmentes kezdeti lépéseket, az első tisztségviselőket és az alapítói szándékok és célok felé vezető út jelentősebb állomásait, napjainkig. A személyes interjúk bepillantást engednek – a laikus érdeklődő és a szakember számára egyaránt – az ágazatban, a környezetipar holdudvarában dolgozók gondolataiba, a hivatástudat és a felelős létezés megannyi aspektusát bemutatva. A filmet látva szemünk előtt bontakozik ki hazánk legnagyobb környezetvédelmi érdekképviseleti szervezetének élete, a küzdelmekkel és sikerekkel kikövezett út, ami elkalauzol bennünket folyamatosan változó mai világunkba.
Dr. Ágoston Csaba, a Szövetség elnöke a film vetítése előtt elmondta, hogy „egy évforduló mindig jó alkalmat ad a visszatekintésre, az összegzésre, a most bemutatott filmünk is egy ilyen mérföldkő. Nagy öröm, hogy egyre többen vagyunk, akik felelősséget érzünk környezetünk iránt. Jó látni, hogy felnőtt egy újabb generáció, akik már itt vannak velünk, és akikre – évtizedes tapasztalatainkat átadva – a jövőben egyre nagyobb szükség lesz”. A film premierjén megjelentek a Szövetség tisztségviselői, a filmben is megszólaló tagok, akik mind a mai napig szakmai és személyes kapcsolatokat ápolnak a közös cél, mindannyiunk környezetének megóvása érdekében.
Hogy kiknek szól a film?
Mindenkinek, aki érdeklődik a hazai környezetvédelem története, a Szövetség és tagszervezeteinek élete iránt, megtapasztalva egy ágazat szereplőinek szakmai együttműködését és az önzetlen, közös célokért való küzdés eredményességét.
Zöldinfó
A mai gyerekek már egy teljesen más éghajlatba születnek bele
Az egymást követő generációk egyre több extrém meleg nappal találkoznak.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: a 2013-2025 között született Alfa-generáció születési időszakában közel annyi forró nap fordult elő, mint a megelőző X, Y és Z generáció születési időszakában együttvéve – írja az alternativenergia.hu. A bejegyzésben rögzítették: forró napnak az a nap számít, amikor a napi maximum-hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 35 Celsius-fokot. Ezeknek a forró napoknak az előfordulása az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá vált. Mint írták, a különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg. Az X-generáció (1965-1980 között születettek) születési időszakában mindössze 3, az Y-generációnál (1981-1996 között születettek) 27, a Z-generációnál (1997-2012 között születettek) 56, az Alfa-generációnál (2013-2025 között születettek) pedig már 92 olyan nap fordult elő, amikor a napi maximum-hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 35 Celsius-fokot. Ez jól mutatja, hogy a mai gyerekek már egy más jellegű éghajlatba születnek bele – jegyezték meg.
Közölték azt is: az Alfa-generáció születési időszakában közel annyi (92) forró nap fordult elő, mint az X, Y és Z generáció születési időszakában együttvéve (86). Vagyis minden újabb generáció egyre több extrém meleg nappal találkozott már élete első éveiben, ezért fordulhat elő, hogy ugyanarról a “nyárról” egészen más emlékeink vannak – írták. A bejegyzésben Budapest belterületének 1901 és 2025 közötti adatsorán bemutatták azt is, hogyan változott a hőségterhelés az elmúlt több mint száz évben. Rögzítették: hőhullámnak az számít, amikor legalább három napig a napi középhőmérséklet elérte vagy meghaladta a 25 Celsius-fokot. Az elemzés szerint a korábbi évtizedekben ritkábban fordultak elő erősebb hőhullámos időszakok, az utóbbi években azonban ezek egyre gyakoribbak és egyre erősebbek.
Bemutatták azt is, hogy május 15. és szeptember 15. között mely napokon jelentkezett hőség. Ezek az adatok azt mutatják, hogy nemcsak több lett a hőségnap, de ezek egyre gyakrabban rendeződnek hosszabb, összefüggő időszakokba. Ez azért fontos, mert a tartós hőség nagyobb terhelést jelenthet a szervezet számára, különösen városi környezetben – írták. Kiemelték: a hosszú adatsorok alapján jól látszik, hogy Budapesten a hőhullámok nemcsak gyakoribbá, hanem tartósabbá és intenzívebbé is váltak az elmúlt évtizedekben.
Felhívták a figyelmet arra: a hőhullámos időszakoknál nemcsak az számít, mennyire meleg van, hanem az is, hogy a hőség mennyi ideig tart. A klímacsíkok és a hőségnapokat bemutató ábrák pedig azt mutatják, hogy az elmúlt években nemcsak több lett a kiugróan magas hőmérsékletű nap, hanem gyakoribbá váltak a tartós, nagy hőterheléssel járó időszakok is. Budapest belterületén 1991 óta több hosszú hőhullám is előfordult: a leghosszabb, 30 napig tartó kánikula 2018-ban alakult ki, míg a 2024-es hőhullám volt a legintenzívebb. Az idei első hőségperiódus június 29-én tetőzött, amikor Budapest belterületén a napi középhőmérséklet elérte a 34 Celsius-fokot – írták.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Otthon6 nap telt el a létrehozás ótaMiért lehet jó választás Pécs városa a gyerekes családoknak?
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás óta70 szélturbina épülhet Magyarországon – elindult az első projekt