Nosztalgia, kaland, izgalom, katasztrófa és persze a hősök, a mi hőseink – ez mind belefért a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége megalakulásának 30 éves évfordulója alkalmából készített 30 perces zöld dokumentumfilmbe, amelyet június 30-án mutattak be és azóta online megtekinthető. A közreműködők szavai nyomán végigkövethetjük a Szövetség és tagvállalatainak három évtizedes tevékenységét, azon keresztül pedig a hazai környezetvédelem kialakulását, fejlődését. A filmben megszólalók bemutatják az alapítás körülményeit, a nem éppen zökkenőmentes kezdeti lépéseket, az első tisztségviselőket és az alapítói szándékok és célok felé vezető út jelentősebb állomásait, napjainkig. A személyes interjúk bepillantást engednek – a laikus érdeklődő és a szakember számára egyaránt – az ágazatban, a környezetipar holdudvarában dolgozók gondolataiba, a hivatástudat és a felelős létezés megannyi aspektusát bemutatva. A filmet látva szemünk előtt bontakozik ki hazánk legnagyobb környezetvédelmi érdekképviseleti szervezetének élete, a küzdelmekkel és sikerekkel kikövezett út, ami elkalauzol bennünket folyamatosan változó mai világunkba.
Dr. Ágoston Csaba, a Szövetség elnöke a film vetítése előtt elmondta, hogy „egy évforduló mindig jó alkalmat ad a visszatekintésre, az összegzésre, a most bemutatott filmünk is egy ilyen mérföldkő. Nagy öröm, hogy egyre többen vagyunk, akik felelősséget érzünk környezetünk iránt. Jó látni, hogy felnőtt egy újabb generáció, akik már itt vannak velünk, és akikre – évtizedes tapasztalatainkat átadva – a jövőben egyre nagyobb szükség lesz”. A film premierjén megjelentek a Szövetség tisztségviselői, a filmben is megszólaló tagok, akik mind a mai napig szakmai és személyes kapcsolatokat ápolnak a közös cél, mindannyiunk környezetének megóvása érdekében.
Hogy kiknek szól a film?
Mindenkinek, aki érdeklődik a hazai környezetvédelem története, a Szövetség és tagszervezeteinek élete iránt, megtapasztalva egy ágazat szereplőinek szakmai együttműködését és az önzetlen, közös célokért való küzdés eredményességét.
Zöldinfó
Budapest zöldterületeit a kánikulában is öntözni kell – a Főkert indokolta a korlátozást
A fővárosban elsősorban energia- és nem víztakarékossági okokból vezettek be öntözési korlátozást.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Főkert elsősorban energiatakarékossági okokból vezetett be locsolási korlátozást, annak ellenére, hogy erre a fővárosban rendelkezésre álló vízkészlet miatt nem volt szükség, illetve kötelezettségük sem volna rá – jelentette ki a BKM Főkert Kertészeti Divízió igazgatója Budapesten. Dezsényi Péter emlékeztetett arra hogy a Vidék-és Településfejlesztési Minisztérium július 31-én elsőfokú vízkorlátozást jelentett be, amit úgy értelmeztek, hogy le kell állítani a város zöldterületei, illetve a kertek locsolását – írja az alternativenergia.hu. Ám később kiderült, hogy ilyet csak önkormányzat rendelhet el a lakosságot érintős súlyos vízhiány esetén. Annak érdekében viszont, hogy spóroljanak az elektromos energiával, leállították a szökőkutakat, a Gellért-hegyi vízesést, illetve a város zöld menedékei, 35 kiemelt zöldterület kap magasabb szintű vízellátást, azok a közparkok, ahol van automata locsolórendszer. Ilyen például a Margitsziget, a Városliget, vagy a Múzeumkert. Az igazgató hangsúlyozta: a minisztérium egy 1995-ös, mára elavult jogszabály miatt rendelte el a vízkorlátozást, amelyet utóbb visszavont. A jogszabály annál is inkább idejétmúlt, mert 20 évvel ezelőtt, elsősorban esztétikai funkciója volt a közparkoknak, míg mára közegészségügyi tényezőkké váltak.
Ebben a helyzetben nem megengedhető – folytatta -, hogy 40 fokos hőségben leállítsák a zöldterületek öntözését. Annál is inkább, mert a fővárosi parkok összértéke 400 milliárd forint. Ami pedig még ennél is fontosabb, hogy évtizedekbe kerülne a növények pótlásuk pusztulásuk esetén. Példaként említette, hogy ha 3-4 hétig nem öntöznék a fiatal fákat, ötödük elpusztulna. Miközben egy fa telepítésének és gondozásának költsége öt év alatt egymillió forint. Eközben a főváros közterületén lévő egymillió fa 30-40 százalékát le kell cserélni 10-15 éven belül elöregedés miatt. Ugyanis balesetveszélyessé válnak, illetve az öntözés szükséges az élő környezet, a madarak és a rovarok miatt is – mondta az igazgató.
Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze hangsúlyozta, hogy a fővárosban akkor is biztosított volna a vízellátás az 1,7 millió lakos számára, ha egyetlen csepp víz sem volna a Dunában, hiszen a Duna alatt van egy “párhuzamos Duna” egy kavicspad, amelynek rétegei elegendő vizet biztosíthatnak a főváros számára. Vagyis az öntözés teljes korlátozása öngyilkosság volna – fogalmazott. Ugyanakkor azt ajánlja a fővárosi kerttulajdonosoknak, hogy hajnalban és kora reggel locsoljanak, mert a napelemkapacitások ezt követően pótolni tudják a tározók visszatöltéséhez szükséges elektromos energiát, és nem keletkezik zavar az áramellátásban. Továbbá a jelenlegi válságból az is levonható tanulságként, hogy átdolgozásra szorul az 1995-ben elfogadott jogszabály. Az is elhangzott, hogy 1973 óta nem került sor új zöldterületek kialakítására a fővárosban; ezért is jelentős, hogy Rákosrendezőn a tervek szerint 35 hektáros új közpark valósul meg.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat