Nosztalgia, kaland, izgalom, katasztrófa és persze a hősök, a mi hőseink – ez mind belefért a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége megalakulásának 30 éves évfordulója alkalmából készített 30 perces zöld dokumentumfilmbe, amelyet június 30-án mutattak be és azóta online megtekinthető. A közreműködők szavai nyomán végigkövethetjük a Szövetség és tagvállalatainak három évtizedes tevékenységét, azon keresztül pedig a hazai környezetvédelem kialakulását, fejlődését. A filmben megszólalók bemutatják az alapítás körülményeit, a nem éppen zökkenőmentes kezdeti lépéseket, az első tisztségviselőket és az alapítói szándékok és célok felé vezető út jelentősebb állomásait, napjainkig. A személyes interjúk bepillantást engednek – a laikus érdeklődő és a szakember számára egyaránt – az ágazatban, a környezetipar holdudvarában dolgozók gondolataiba, a hivatástudat és a felelős létezés megannyi aspektusát bemutatva. A filmet látva szemünk előtt bontakozik ki hazánk legnagyobb környezetvédelmi érdekképviseleti szervezetének élete, a küzdelmekkel és sikerekkel kikövezett út, ami elkalauzol bennünket folyamatosan változó mai világunkba.
Dr. Ágoston Csaba, a Szövetség elnöke a film vetítése előtt elmondta, hogy „egy évforduló mindig jó alkalmat ad a visszatekintésre, az összegzésre, a most bemutatott filmünk is egy ilyen mérföldkő. Nagy öröm, hogy egyre többen vagyunk, akik felelősséget érzünk környezetünk iránt. Jó látni, hogy felnőtt egy újabb generáció, akik már itt vannak velünk, és akikre – évtizedes tapasztalatainkat átadva – a jövőben egyre nagyobb szükség lesz”. A film premierjén megjelentek a Szövetség tisztségviselői, a filmben is megszólaló tagok, akik mind a mai napig szakmai és személyes kapcsolatokat ápolnak a közös cél, mindannyiunk környezetének megóvása érdekében.
Hogy kiknek szól a film?
Mindenkinek, aki érdeklődik a hazai környezetvédelem története, a Szövetség és tagszervezeteinek élete iránt, megtapasztalva egy ágazat szereplőinek szakmai együttműködését és az önzetlen, közös célokért való küzdés eredményességét.
Zöldinfó
A hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek
Európa több mint felét nagyon erős hőstressz sújtotta a nyáron.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Európa több mint felén nagyon erős hőstressz alakult ki az idén nyáron, így a kontinens területének rekordnagyságú részén voltak kitéve az emberek a extrém hőség egészségügyi kockázatainak – közölte az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S). Az alternativenergia.hu közleménye szerint szélsőséges hőhullámok és szárazság jellemezte az idei nyarat Európában, a kontinens 52 százalékán alakult ki nagyon erős hőstressz a nyár végéig. Európa jelentős részén, különösen a kontinens nyugati térségében rekordmagas felszíni léghőmérsékleteket mértek, miközben az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordmagas vagy rekordközeli értékeket ért el.
A nagyon erős hőstressz, amely 38 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőérzetnek felel meg az univerzális termikus klímaindex alapján, és súlyos egészségügyi kockázatoknak, többek között hőgutának teszi ki az embereket. Nyugat-Európában az eddigi legmelegebb nyarat jegyezték fel. A térség nyári átlaghőmérséklete 21,7 Celsius-fok volt, 2,5 fokkal meghaladta az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és felülmúlta a 2003-ban felállított korábbi rekordot.
A nyári meleg szokatlanul korán érkezett a kontinens egyes részein, mivel az első nagyobb hőhullám május végén sújtotta Nyugat-Európa nagy részét, és a rendkívül meleg hőmérséklet egész nyáron fennmaradt. A hőség kiterjedtsége is kiemelkedő volt. Idén 17 olyan napot regisztráltak, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen nap volt.
Nyugat-Európa egészét tekintve az erős hőstresszel járó napok száma rekordot jelentő 41 volt, öttel több, mint 2003-ban. A nagyon erős hőstresszel jellemezhető napok száma ugyancsak rekordot döntött, elérte a tizenhármat. A tartós szárazság és az ismétlődő hőhullámok rendkívül jelentős erdőtűzszezonhoz is hozzájárultak. A Kopernikusz légkörfigyelő szolgálata (CAMS) szerint az európai erdőtüzekből származó károsanyagkibocsátás a nyár végére a 2003 óta mért tíz legmagasabb érték közé került, és emberek millióit tette ki veszélyes mértékű légszennyezésnek.
A szárazság az európai folyókat is súlyosan érintette. Az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-ben kezdődött mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna. Európa tengerei ugyancsak rendkívül felmelegedtek. Az Atlanti-óceán európai partvidékének jelentős részén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső térségében rekordmagas vagy rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek. A Kopernikusz szerint tengeri hőhullámok fokozhatják a hőséget a szomszédos part menti területeken azáltal, hogy korlátozzák az éjszakai lehűlést és növelik a páratartalmat, ezáltal súlyosbítva a hőstresszt.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaVáltoznak a parkolási szabályok Budapesten a nehezebb autóknál
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaGigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKilencedik éve gyűjtik a régi mobiltelefonokat a gorillák védelméért
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaJelentősen csökkentik a dízel szabályozott árát Szlovéniában