Nosztalgia, kaland, izgalom, katasztrófa és persze a hősök, a mi hőseink – ez mind belefért a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége megalakulásának 30 éves évfordulója alkalmából készített 30 perces zöld dokumentumfilmbe, amelyet június 30-án mutattak be és azóta online megtekinthető. A közreműködők szavai nyomán végigkövethetjük a Szövetség és tagvállalatainak három évtizedes tevékenységét, azon keresztül pedig a hazai környezetvédelem kialakulását, fejlődését. A filmben megszólalók bemutatják az alapítás körülményeit, a nem éppen zökkenőmentes kezdeti lépéseket, az első tisztségviselőket és az alapítói szándékok és célok felé vezető út jelentősebb állomásait, napjainkig. A személyes interjúk bepillantást engednek – a laikus érdeklődő és a szakember számára egyaránt – az ágazatban, a környezetipar holdudvarában dolgozók gondolataiba, a hivatástudat és a felelős létezés megannyi aspektusát bemutatva. A filmet látva szemünk előtt bontakozik ki hazánk legnagyobb környezetvédelmi érdekképviseleti szervezetének élete, a küzdelmekkel és sikerekkel kikövezett út, ami elkalauzol bennünket folyamatosan változó mai világunkba.
Dr. Ágoston Csaba, a Szövetség elnöke a film vetítése előtt elmondta, hogy „egy évforduló mindig jó alkalmat ad a visszatekintésre, az összegzésre, a most bemutatott filmünk is egy ilyen mérföldkő. Nagy öröm, hogy egyre többen vagyunk, akik felelősséget érzünk környezetünk iránt. Jó látni, hogy felnőtt egy újabb generáció, akik már itt vannak velünk, és akikre – évtizedes tapasztalatainkat átadva – a jövőben egyre nagyobb szükség lesz”. A film premierjén megjelentek a Szövetség tisztségviselői, a filmben is megszólaló tagok, akik mind a mai napig szakmai és személyes kapcsolatokat ápolnak a közös cél, mindannyiunk környezetének megóvása érdekében.
Hogy kiknek szól a film?
Mindenkinek, aki érdeklődik a hazai környezetvédelem története, a Szövetség és tagszervezeteinek élete iránt, megtapasztalva egy ágazat szereplőinek szakmai együttműködését és az önzetlen, közös célokért való küzdés eredményességét.
Zöldinfó
A Velencei-tó jövője a tét: sürgetik a Pátkai-víztározó ökológiai rehabilitációját
A nem megfelelő halgazdálkodás okozta a Pátkai-víztározó vízminőségének romlását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elsősorban a nem megfelelő halgazdálkodás és a túlzott tápanyagterhelés, nem pedig a mezőgazdasági tevékenység áll a Pátkai-víztározó drasztikus vízminőség-romlása mögött – állapította meg az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének legfrissebb kutatása – írja az alternativenergia.hu. A szakemberek szerint a tározó rehabilitációja elengedhetetlen a Velencei-tó jövője szempontjából. Az ELTE kutatócsoportja a Hydrobiologia című szakfolyóiratban publikált tanulmányában modern paleoökológiai és geokémiai módszerekkel vizsgálta a víztározó elmúlt negyven évének ökológiai folyamatait. A kutatók azt szerették volna megérteni, hogy mi áll a drasztikus vízminőség-romlás mögött, és mit lehet tenni a Velencei-tó vízpótlásában kulcsszerepet játszó tározó megmentése érdekében. A Magyari Enikő egyetemi tanár vezetésével végzett kutatás során egy 54 centiméter hosszú üledékfurat elemzésével rekonstruálták a víztározó állapotát 1983-tól napjainkig. Az Éghajlatváltozás Nemzeti Labor keretében formálódott kutatócsoport az üledékben megőrződött árvaszúnyog-maradványok, pollenek és az alkalmazott átfogó geokémiai analízis alapján három jól elkülöníthető korszakot azonosított.
Az 1983 és 1997 közötti, kialakítást követő időszakot az 1990-es évek elején a lecsapolás, majd a tározó újratöltése zavarta meg. Az instabil időszakot oxigénszegény környezet, magas hordalékarány, alacsony biológiai produktivitás jellemezte. A vizsgálat alapján az 1997-től 2015-ig tartó időszak volt a tározó “aranykora”. Ebben az időszakban a stabil vízszintnek köszönhetően gazdag hínárnövényzet alakult ki, javult a fenékvizek oxigénellátottsága, nőtt az ökológiai sokféleség. A kutatók ezt az időszakot jelölték ki hivatalos referenciaállapotként a helyreállításhoz.
Ezt követően, 2015-2022 között a legfiatalabb rétegekben gyors ütemű vízminőségromlást, a szervesanyag-tartalom drasztikus növekedését tapasztalták a kutatók, amely során a tározó oxigénhiányos, hipertróf állapotba került. A tömeges halpusztulás és a vízpótló funkció elvesztése a tározó 2024-es leürítéséhez vezetett. Tombor Eszter, a tanulmány első szerzője kiemelte: az eredmények rámutattak, hogy a vízminőség romlásának hátterében elsősorban a tározón belüli halgazdálkodás, az intenzív haltelepítés és etetés, valamint a befolyó vizek magas tápanyagterhelése áll. Ezek oka pedig kapcsolódik a klímaváltozás okozta szélsőséges csapadékeloszláshoz.
A negatív hatásokhoz társult emellett a tározót tápláló Császár-víz vizének elvezetése a patak felső szakaszán, ami miatt a mederben magas a tisztított kommunális szennyvíz aránya.
A szerzők hangsúlyozták, hogy a Velencei-tó biztonságos vízpótlása érdekében elkerülhetetlen a Pátkai-víztározó ökológiai helyreállítása A szakértők javaslatai között szerepel a körültekintő mederkotrás, a horgászat szabályozása, a ragadozó halak arányának növelése és a Császár-víz vízminőségének javítása. A cél a tározó 1997 és 2015 közötti stabil, egészséges állapotának visszanyerése.
-
Zöldinfó3 óra telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaÚj lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell