Nosztalgia, kaland, izgalom, katasztrófa és persze a hősök, a mi hőseink – ez mind belefért a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége megalakulásának 30 éves évfordulója alkalmából készített 30 perces zöld dokumentumfilmbe, amelyet június 30-án mutattak be és azóta online megtekinthető. A közreműködők szavai nyomán végigkövethetjük a Szövetség és tagvállalatainak három évtizedes tevékenységét, azon keresztül pedig a hazai környezetvédelem kialakulását, fejlődését. A filmben megszólalók bemutatják az alapítás körülményeit, a nem éppen zökkenőmentes kezdeti lépéseket, az első tisztségviselőket és az alapítói szándékok és célok felé vezető út jelentősebb állomásait, napjainkig. A személyes interjúk bepillantást engednek – a laikus érdeklődő és a szakember számára egyaránt – az ágazatban, a környezetipar holdudvarában dolgozók gondolataiba, a hivatástudat és a felelős létezés megannyi aspektusát bemutatva. A filmet látva szemünk előtt bontakozik ki hazánk legnagyobb környezetvédelmi érdekképviseleti szervezetének élete, a küzdelmekkel és sikerekkel kikövezett út, ami elkalauzol bennünket folyamatosan változó mai világunkba.
Dr. Ágoston Csaba, a Szövetség elnöke a film vetítése előtt elmondta, hogy „egy évforduló mindig jó alkalmat ad a visszatekintésre, az összegzésre, a most bemutatott filmünk is egy ilyen mérföldkő. Nagy öröm, hogy egyre többen vagyunk, akik felelősséget érzünk környezetünk iránt. Jó látni, hogy felnőtt egy újabb generáció, akik már itt vannak velünk, és akikre – évtizedes tapasztalatainkat átadva – a jövőben egyre nagyobb szükség lesz”. A film premierjén megjelentek a Szövetség tisztségviselői, a filmben is megszólaló tagok, akik mind a mai napig szakmai és személyes kapcsolatokat ápolnak a közös cél, mindannyiunk környezetének megóvása érdekében.
Hogy kiknek szól a film?
Mindenkinek, aki érdeklődik a hazai környezetvédelem története, a Szövetség és tagszervezeteinek élete iránt, megtapasztalva egy ágazat szereplőinek szakmai együttműködését és az önzetlen, közös célokért való küzdés eredményességét.
Zöldinfó
A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon
1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.
Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.
Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.
A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKritikus a helyzet a földeken: a kukorica és a napraforgó is megsínyli az aszályt