

Utazás
5+1 lenyűgöző állat és túlélési technikája a fagyott világból
Ritkán látott fajok életébe nyújt betekintést a BBC Earth A fagy birodalma II sorozata. A természetfilm-sorozat készítői olyan állati viselkedésformákat rögzítettek, melyeket korábban még sosem láthatott a nagyközönség.
Az október vége óta vasárnap esténként műsorra kerülő egyedülálló alkotás arra hívja fel a figyelmet, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ezeket a ritka fajokat és élőhelyeiket megóvjuk a globális felmelegedéstől és biztosítsuk számukra a zavartalan, ugyanakkor hihetetlenül nehéz életet a fagyott világban.
Császárpingvinek, gyilkos bálnák, szibériai tigrisek, csuklyás fókák, jegesmedvék. Csak néhány azok közül a ritkán látott állatfajok közül, akiknek a túlélésért folytatott mindennapjait követhetjük nyomon A fagy birodalma II sorozat fantasztikus epizódjaiban. 2011-ben a Frozen Planet példátlan betekintést engedett a sarkkörök élővilágába. Most, 11 évvel később, a Sir David Attenborough által narrált Frozen Planet II visszatér az Északi-sarkvidékre és az Antarktiszra, hogy megfigyelje az ott élő és virágzó csodálatos fajokat. A mostani sorozat azonban nem áll meg az első rész helyszíneinél, hanem tovább haladva feltárja a sarkkörökön túli életet is, így a néző tanúja lehet azon vadon élő állatok mindennapjainak, amelyek a világ leghidegebb vidékein küzdenek a túlélésért: magas hegyekben, fagyott sivatagokban, hófödte erdőkben és jéghideg óceánokban. Ezek az utolsó igazi vadonok a Földön, olyan helyek, amelyek hatalmas kihívást jelentenek túlélés szempontjából. A jegesmedvéktől a pingvinekig, a szibériai tigrisektől a hómajmokig minden fajnak egyedi küzdelmet kell folytatnia, hogy a mindennapokban átvészelje szélsőséges környezetét és életben maradjon. Nem is akárhogyan teszik mindezt, íme 5 + 1 fantasztikus példa.
1. A gyilkos bálna hullámmosó technikája (borítókép)
Az Antarktiszt körülvevő vizek talán a leggazdagabbak az összes közül, de itt él a gyilkos bálna is, egy kivételesen kifinomult ragadozó. Ahhoz, hogy levadásszák kedvenc zsákmányukat, a Weddell fókákat, a kardszárnyú bálnák családja megtanulta létrehozni saját hullámait, hogy így mossák le a fókákat jégtábláikról. A „hullámmosás” technikája generációkon át öröklődik, amelyet a 100 évesnél is idősebb családi matriarcha koordinál. Mindössze közel 100 olyan gyilkos bálna él a világon, akik megtanulták ezt a zsákmányszerzési technikát alkalmazni.
2. A szibériai tigris veszélyes célpontja
A Nagy Sztyeppétől északra fekszik a boreális erdő, amelyben az év felében, azaz 6 hónapon át a jég az úr. Ezekben az erdőkben kószál a világ legnagyobb macskája, a szibériai tigris, mely télen a barlangokban hibernált fekete medvékre vadászik, mely egy igen nagy kockázatú túlélési stratégia, amivel csak egy ilyen hatalmas ragadozó macska próbálkozhat.
3. A rétisasok kockázatos vadászata
Az Egyenlítőtől távol, az Európai Alpokban a hosszú hideg tél átadja helyét a rövid, de bőséges nyárnak. A fiókáját nevelő rétisaspár számára az a legfontosabb, hogy elegendő élelmet biztosítsanak utódaiknak, mely arra készteti őket, hogy megküzdjenek a testtömegüknél akár ötször nagyobb prédával is. Mindent megkockáztatnak, hogy elkapjanak egy hatalmas zerge kecskét, a valaha látott egyik legmerészebb és leglélegzetelállítóbb vadászati technikával.
4. A flamingók különös költési helyei
A dél-amerikai Andok, azaz világ teteje egy sor váratlan hideget szerető lény otthona. A flamingók azonban a tengerszint feletti magasságú vulkáni tavakban szaporodnak, hogy életben tartsák utódaikat. Olyan helyek ezek, ahova az ember égési sérülések nélkül be sem tehetné a lábát. Ennek ellenére a flamingók fiókáiknak versenyezniük kell, hogy elkerüljék a téli fagyot, különben fennáll annak a veszélye, hogy a jég fogságába esnek.
5. A kaméleonok megváltozott szaporodási szokásai
Sok kaméleonfaj tojással szaporodik. A Kenya-hegyen azonban túl hideg van ahhoz, hogy a tojás a szabadban fejlődjön ki, ezért a magas hegységben élő kaméleonok élő utódokat hoznak világra, amelyek az anya testében fejlődtek ki. A Frozen Planet II az első természetfilm, ahol egy kaméleon ilyenfajta születését kísérhetik végig a nézők a televízióban.
+1 A lappföldi dongókirálynő versenye az idővel
Minden lappföldi dongókirálynő az egyedüli túlélője a tél hidegében elpusztult kolóniájának. Kilenc hónapot tölt teljesen lefagyva, csak vastag bundája, vérében lévő természetes fagyállója, valamint nagyobb mérete védi a pusztulástól. Amikor beköszönt a tavasz, versenyt kell futnia az idővel, hogy felépítse kolóniáját és szaporodjon, mielőtt visszatér a tél.
Hihetetlen történetek, fantasztikus állati viselkedések és korábban sosem látott technikák, melyekkel mindezeket felvették. A BBC és a The Open University által forgatott természetfilm-sorozat készítői embertelen körülmények között rögzítették mindazt, ami ezeknek az állatoknak a hétköznapjait jelenti. Állandóan alacsony hőmérsékletben, fagyos szélben és olykor életveszélyes helyzetekben vették fel azokat a képkockákat, melyek bemutatják ezeknek a különleges élőlényeknek az alkalmazkodóképességét zord környezetükhöz. Egy környezethez, mely a globális felmelegedés miatt folyamatosan változik és lassacskán eltűnik, még nagyobb áldozatra késztetve ezzel az ott jelenlevő élővilágot.
„Reméljük, hogy meg tudjuk mutatni az embereknek, hogy a fagyott élőhelyek sokfélesége óriási. A Föld minden kontinensén van ilyen hely, és ebben a sorozatban szó szerint az összes kontinenst lefedjük. Remélhetőleg az emberek rájönnek, hogy sokkal közelebb vannak ezekhez a helyekhez, mint gondolnák, és hogy ezekre a fagyott világokra rengeteg állatfaj támaszkodik. Arra szeretnénk ösztönözni az embereket, hogy továbbra is védjék ezeket az állatokat, tegyenek a globális felmelegedés ellen! Az éghajlatváltozás nem csak a sarkokat érinti, hanem a világ összes többi fagyott világát is. Ezek az állatok mindannyian veszélyben vannak” – mondta Alex Lanchester a sorozat első és harmadik részének producere. „A sorozat végén a tudósok nagyon világosan kijelentik, hogy még nem késő. Még van idő, még meg tudjuk védeni ezeket a fagyos régiókat és a bennük lévő csodálatos élővilágot, de változtatnunk kell” – tette hozzá Mark Brownlow, a sorozat Executive Producere. A fagy birodalma II sorozat október 30-tól vasárnaponként 18 órakor látható a BBC Earth csatornán.

Utazás
Fenntartható utazás: a szándék megvan, a cselekvés még várat magára
A Holiday Barometer szerint a környezettudatos szándékok ellenére a legtöbb utazó még mindig magas kibocsátású közlekedési módot választ.

Bár egyre több turista vallja magát környezettudatosnak, utazási szokásaikban ez kevésbé tükröződik – derül ki az Europ Assistance, a közelmúltban készült, 23 országra kiterjedő nemzetközi felméréséből (Holiday Barometer). A kutatás szerint az utazók többsége támogatná a fenntartható gyakorlatokat, a nyaralások tervezésekor a környezetvédelmi szempontok mégis háttérbe szorulnak. A magas szén-dioxid-kibocsátással járó autóhasználat és a repülés továbbra is dominál, a légi utazások aránya pedig elérte a négyéves csúcsot: az európaiak fele repülőgéppel utazik. Az utazók elsősorban a természeti katasztrófák sújtotta helyszínek elkerülésére törekednek, saját ökológiai lábnyomuk csökkentése kevésbé jellemző szempont. A nyaralási trendeket vizsgáló Holiday Barometer 24. kiadása szerint, bár az emberek egyre tudatosabbak a környezeti kérdésekben, ennek ellenére az utazások tervezésekor ritkán veszik figyelembe a környezetvédelmi szempontokat. A turisták nagy része azt állítja, hogy támogatná a fenntartható utazási gyakorlatokat. Az összes régiót figyelembevéve legalább 80 százalékuk előnyben részesítené a helyi gazdaságokat, és kétharmaduk alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású közlekedési módokat, vagy közelebbi úti célokat választana az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében. Az európia utazók közül tízből nyolcan kerülnék a társadalmilag felelőtlen, vagy a helyi kultúrát, környezetet és állatvilágot nem tisztelő tevékenységeket. Több mint 70 százalékuk szezonon kívül is szívesen utazna, és akár buszokat, vonatokat vagy más helyi tömegközlekedési eszközöket is választana az autók vagy taxik helyett.
A kutatás ugyanakkor rámutat arra, hogy a környezetvédelmi kérdések tekintetében jelentős eltérés van az utazók szándékai és valós cselekedetei között. Bár sokan kifejezik jó szándékukat és hajlandóságukat a fenntartható utazási gyakorlatok iránt, a valóságban ez gyakran nem valósul meg. A környezettudatos elképzelések ellenére a legnépszerűbb közlekedési módok továbbra is nagy szén-dioxid-kibocsátással járnak. A repülőgépek használata ugrásszerű növekedést mutat, Európában (50%) és Észak-Amerikában (52%) az utazók fele a légi közlekedést választja. Emellett, bár egyre kevesebben utaznak autóval, az európaiak 48 százaléka, az észak-amerikaiak 47 százaléka még mindig gépjárművel indul útnak. A vonat népszerűsége is emelkedett az elmúlt évekhez képest, az európai turisták több mint ötöde (22%), az észak-amerikaiak 15 százaléka vasúttal közelítette meg a célállomást, de ez még mindig elmarad a repülés és az autóhasználat arányától.
A Holiday Barometer szerint a közlekedési eszköz kiválasztásánál a környezetvédelem háttérbe szorul, az európai utazók csupán tizede tartja ezt igazán fontos tényezőnek. Ezzel szemben a kényelem a fő szempont, Európában az utazók 57 százaléka, Észak-Ázsiában 61 százalékuk elsősorban ezért választ egy adott közlekedési módot.
A klímával kapcsolatos aggodalmak ugyanakkor növekednek. Az európaiak közül tízből négyen tartanak az utazás során bekövetkező természeti katasztrófától – ez közel kétszerese a 2022-es adatnak. A turisták tehát inkább a természeti jellegű katasztrófák elkerülésére koncentrálnak, mint a saját ökológiai lábnyomuk csökkentésére.
A magyar turisták is szívesen utaznak autóval
A hazai Europ Assistance 2025 májusában elkészült, átfogó hazai kutatása rámutat arra, hogy a magyarok körében népszerűek az autós utazások: a háztartások háromnegyedének van saját gépjárműve, mellyel harmaduk külföldi útra is elindul. Az autósok közel 60 százaléka tesz meg legalább negyedévente 100 km-nél hosszabb utakat Magyarországon belül, külföldi útra évente 37 százalékuk indul el.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Magyarország kincset rejt a föld alatt – most dől el, hogyan használjuk ki
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hat új helyszínen indul szénhidrogén-kutatás – jön az energiabiztonság új korszaka?
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Minden háztartást érint az új szabályozás, ahol napelem működik!
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta
Medvék és emberek konfliktusa: országos vizsgálat indul a barnamedve-állományról
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Téli rezsicsúcs helyett fix havi díj – változás jön a villanyszámlák elszámolásában