Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

5500 éves lehet a világ legöregebb fája

Létrehozva:

|

Egy chilei tudós szerint csaknem 5500 éves lehet a világ legöregebb fája, a Dédnagyapának becézett, négy méter vastag törzsű patagónciprus.

A spanyolul Alerce Milenariónak is nevezett tűlevelű fáról készített tanulmányában Jonathan Barichivich, a párizsi Éghajlat- és Környezettudományi Laboratórium chilei tudósa arra a megállapításra jutott, hogy a fa akár 5484 éves is lehet, vagyis legalább 600 évvel idősebb, mint a korábbi csúcstartó. A The Guardian cikke szerint Maisa Rojas Chile környezetvédelmi minisztere, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének tagja “csodálatos tudományos felfedezésnek” nevezte a hírt. A patagónciprus (Fitzroya cupressoides) Chilében és Argentínában őshonos tűlevelű fa, amely az óriás mamutfenyőkkel és a mamutfenyőkkel egy családba tartozik. Barichivich 2020-ban vett mintát vett a Dédnagyapából, de az általa használt fúróval nem tudott a magjához férni. Ezután számítógépes modellek segítségével a környezeti tényezők és a véletlenszerű eltérések figyelembevételével határozta meg a fa korát.

Mivel még teljesen nem tudta megszámolni a fa évgyűrűit, Barichivich tudományos folyóiratban még nem publikálta a fa koráról szóló becslését, de mint jelezte, reményei szerint ezt a következő hónapokban pótolni tudja. Ha eredményei beigazolódnak, akkor az Alerce Milenario 600 évvel öregebb a Kaliforniában található, Matuzsálem néven ismert, 4853 éves simatűjű szálkásfenyőnél, amelyet jelenleg a legidősebb fának tartanak. A Dédnagyapa az Alerce Costero nemzeti park hűvös, párás környezetében él, hasadékai moháknak, zuzmóknak és más növényeknek nyújtanak menedéket. Barichivich szerint a fát veszélyezteti, hogy a park látogatói körbesétálhatják a törzsét, és a globális felmelegedés okozta szárazság is.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: Wikipedia

Advertisement

Zöldinfó

Több mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében

Elkészült a Kárpát-medence idei sasleltára.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Immáron 23. alkalommal szervezte meg az MME januárban a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel közösen a Magyarországon telelő ragadozó madarak éves számlálását. A felmérés 2018 óta a környező országok szakembereinek bevonásával zajlik, így idén is elkészülhetett a Kárpát-medence közös téli sastérképe is – olvasható a közleményben. A sastérkép 2552 sas és 320 sólyom, összesen 17 fajhoz tartozó 23 ezer 165 ragadozó madár megfigyelésével állt össze. A több mint hatszáz magyar, szlovák, szerb és román madártani szakember az egy időben végzett megfigyelések miatt “sasszinkronnak” nevezett számláláson a Kárpát-medence szinte valamennyi jelentős sas- és sólyomtelelőhelyét felmérte, így a lehető legpontosabb képet adták a ragadozómadár-fajokról és ezek egyedszámáról.

A magyarországi megfigyelések több mint 22 ezer négyzetkilométert, az ország területének több mint 20 százalékát fedték le. A felmérések a legjobb sasélőhelyekre koncentráltak, így a sasfajok szempontjából az országos állomány jelentős részét megfigyelték. A résztvevők négy sasfaj, a rétisas 1102 (tavaly 988), a parlagi sas 832 (tavaly 732), a szirti sas 3 (tavaly 3) és a fekete sas 5 (tavaly 8) példányának megfigyelését rögzítették. A madarászok különös figyelmet fordítottak a nagytestű, fokozottan védett sólyomfajokra is, így a kerecsensólyom 98 (tavaly 85), a vándorsólyom 48 (tavaly 42) és a kis sólyom 45 (tavaly 76) egyedét is sikerült megfigyelni. A négy részt vevő közép-európai országban 17 ragadozómadár-faj 23 165 (tavaly 18 486) példányát figyelték meg a szakemberek 1064 darab (tízszer tíz kilométeres) mintavételi négyzetben, közte 1513 (tavaly 1308) rétisast, 1019 (tavaly 879) parlagi sast, 14 (tavaly 8) szirti sast és 6 (tavaly 9) fekete sast.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák