Zöldinfó
800 ezer hazai lakás újulhat meg az év végéig
A háztartások 4 százaléka biztosan, 15,7 százaléka valószínűleg nagyobb összeget fog költeni lakóingatlanára a következő egy évben, és ha ezek a tervek mind megvalósulnak, akkor mintegy 800 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat 2022 végéig – derül ki a GKI és a Masterplast Nyrt. közös, az MTI-nek eljuttatott júliusi felméréséből.
Ismertették, a harmadik negyedév elején a lakosság lakásfelújítási és -korszerűsítési tervei kissé visszaestek az előző negyedévhez képest, de az előző év azonos időszakához képest még így is 100 ezerrel többen terveznek felújításokat. Ahogy korábban, úgy most is a családi házak tulajdonosai körében a legerőteljesebb felújítási-korszerűsítési szándék. Minden negyedik ház eshet át kisebb-nagyobb karbantartáson a következő egy évben. A panelben lakó családok 14 százaléka, a tégla építésű lakásokban lakók 15-16 százaléka tervez felújítást, amely minimális csökkenés az előző negyedévhez képest. A lakásfelújítást vagy korszerűsítést fontolgató családok csaknem fele, 47 százaléka az Otthonfelújítási program által biztosított állami támogatást is igénybe venné. Az állami forrásra számítók átlagosan 2,2 millió forint összegű támogatást vennének fel, így önerővel együtt a lakásfelújítási összeg elérheti a 4,4 millió forintot. A legtöbben fürdőszobájukat újítanák fel (30 százalék), de a megkérdezettek több mint negyede (27-27 százalék) lakásuk belső terét és fűtési rendszerét korszerűsítené. Sokan érdeklődnek a külső nyílászárók cseréje, a hőszigetelés, illetve a napelemes rendszer kiépítése iránt.
Kiemelkedőan magas arányú a támogatás reménybeli igénybevétele a községekben élők között (68 százalék) és a 31 év alatti fiataloknál (66 százalék). Mivel a felmérés a rezsiszabályok változását bejelentő kormányzati közlés előtt készült, valószínű, hogy elsősorban az energia-hatékonyságot növelő akciók iránt a közeljövőben erősen nőhet az érdeklődés – állapítja meg a GKI. A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakás-felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak feltérképezésére. Idén júliusban 1000 embert vontak be a reprezentatív kutatásba. A felmérés 2020 januárjától a Masterplast támogatásával készül.
Zöldinfó
Veszélyes hulladék szennyezheti a talajt és a vizet, utcára vonultak a horvátok
Több ezren tüntettek Zágrábban az illegális hulladéklerakás miatt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Több tízezren vonultak utcára szombaton Zágrábban a Horvátországban illegálisan lerakott több tízezer tonna, részben veszélyes hulladék miatt, az érintett területek azonnali kármentesítését és a felelősök megállapítását követelve – írja az alternativenergia.hu. Ez volt az utóbbi évek egyik legnagyobb horvátországi tüntetése. A Sétálj Likáért, sétálj Horvátországért (Hodaj za Liku, hodaj za Hrvatsku) elnevezésű demonstrációt a Gospic az otthonunk (Gospic je nas dom) nevű civil kezdeményezés szervezte. A tüntetők szerint a gospici hulladékbotrány nem elszigetelt eset, hanem annak bizonyítéka, hogy a horvát hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi rendszer alapvető változtatásra szorul. A felszólalók a politikai felelősség megállapítását követelték.
A résztvevők egyebek mellett “Horvátország tüdeje már nem kap levegőt”, “Állítsátok meg Horvátország pusztítását” és “A természet nem bocsát meg” feliratú transzparenseket vittek. A hatóságok mintegy 37 ezer tonna illegálisan elhelyezett hulladékot találtak a Gospic közelében fekvő egykori Velebit mezőgazdasági kombinát területén. A hulladék jelentős része 2023-ban és 2024-ben Olaszországból érkezett Horvátországba. A gyanú szerint újrahasznosításra szánt anyagként tüntették fel, majd részben elföldelték, részben pedig a szabadban halmozták fel.
A környezetvédők szerint a lerakott anyagok között egészségügyi és más ipari hulladék is található, amely szennyezi a talajt, a levegőt és a vizet Likában, Horvátország egyik legnagyobb, jelentős részben érintetlen természeti területekkel rendelkező régiójában. A szakértői vizsgálatok veszélyes és ökotoxikus anyagokat is kimutattak, a lerakótól lejjebb fekvő felszín alatti vízben pedig PFAS-vegyületek jelenlétét igazolták.
A kormány közlése szerint a térség ivóvizét rendszeresen ellenőrzik, és a horvát közegészségügyi intézet vizsgálatai alapján az fogyasztásra alkalmas. Zoran Milanovic köztársasági elnök korábban támogatásáról biztosította a tüntetőket. Az államfő szerint jogos az emberek követelése, hogy a hatóságok gyorsabban cselekedjenek, állapítsák meg a felelősséget, és távolítsák el a hulladékot. Az államfő korábban “ökocídiumnak” nevezte a Gospic térségében történteket. Andrej Plenkovic miniszterelnök szerdán Gospicba látogatott, ahol miniszterekkel, a helyi önkormányzat és az illetékes intézmények képviselőivel tárgyalt. Közölte, hogy a kormány már kiválasztotta a kármentesítés első szakaszát végző vállalkozót, amelynek feladata a felszínen található hulladék eltávolítása lesz.
A veszélyeshulladék-ügy az elmúlt hetek egyik legsúlyosabb horvát belpolitikai konfliktusává vált. Az ellenzék korábban bizalmi szavazást kezdeményezett Andrej Plenkovic kormánya ellen, a parlament pedig Zoran Milanovic kezdeményezésére rendkívüli ülést tartott az ügyben. A törvényhozás augusztus 21-én a kormányzó többség határozati csomagját fogadta el, amely folyamatos víz-, talaj- és levegőmonitoringot ír elő, és arra kötelezi a kormányt, hogy 90 napon belül számoljon be a parlamentnek a kármentesítés előrehaladásáról, költségeiről, határidejéről és környezeti kockázatairól.
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó21 óra telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
