Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

800 ezer hazai lakás újulhat meg az év végéig

Létrehozva:

|

A háztartások 4 százaléka biztosan, 15,7 százaléka valószínűleg nagyobb összeget fog költeni lakóingatlanára a következő egy évben, és ha ezek a tervek mind megvalósulnak, akkor mintegy 800 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat 2022 végéig – derül ki a GKI és a Masterplast Nyrt. közös, az MTI-nek eljuttatott júliusi felméréséből.

Ismertették, a harmadik negyedév elején a lakosság lakásfelújítási és -korszerűsítési tervei kissé visszaestek az előző negyedévhez képest, de az előző év azonos időszakához képest még így is 100 ezerrel többen terveznek felújításokat. Ahogy korábban, úgy most is a családi házak tulajdonosai körében a legerőteljesebb felújítási-korszerűsítési szándék. Minden negyedik ház eshet át kisebb-nagyobb karbantartáson a következő egy évben. A panelben lakó családok 14 százaléka, a tégla építésű lakásokban lakók 15-16 százaléka tervez felújítást, amely minimális csökkenés az előző negyedévhez képest. A lakásfelújítást vagy korszerűsítést fontolgató családok csaknem fele, 47 százaléka az Otthonfelújítási program által biztosított állami támogatást is igénybe venné. Az állami forrásra számítók átlagosan 2,2 millió forint összegű támogatást vennének fel, így önerővel együtt a lakásfelújítási összeg elérheti a 4,4 millió forintot. A legtöbben fürdőszobájukat újítanák fel (30 százalék), de a megkérdezettek több mint negyede (27-27 százalék) lakásuk belső terét és fűtési rendszerét korszerűsítené. Sokan érdeklődnek a külső nyílászárók cseréje, a hőszigetelés, illetve a napelemes rendszer kiépítése iránt.

Kiemelkedőan magas arányú a támogatás reménybeli igénybevétele a községekben élők között (68 százalék) és a 31 év alatti fiataloknál (66 százalék). Mivel a felmérés a rezsiszabályok változását bejelentő kormányzati közlés előtt készült, valószínű, hogy elsősorban az energia-hatékonyságot növelő akciók iránt a közeljövőben erősen nőhet az érdeklődés – állapítja meg a GKI. A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakás-felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak feltérképezésére. Idén júliusban 1000 embert vontak be a reprezentatív kutatásba. A felmérés 2020 januárjától a Masterplast támogatásával készül.

Advertisement

Zöldinfó

Furcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában

Nem vörösiszap szivárog a Dunába Almásfüzitőnél!

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Független laboratóriumi mérések alapján nem vörösiszap vagy a tározóból származó anyag szivárog a Dunába Almásfüzitőnél – mondta el a település polgármestere az MTI-nek. Szabó Gergely (független) hozzátette, a tározókat kezelő Tatai Környezetvédelmi Zrt-től (TKV) kapta meg a vállalat által megrendelt vizsgálat eredményét, mely szerint “egyik komponens mért értéke sem utal arra, hogy a szivárgás a gáttesten belül lévő vörösiszapból, vagy más technológiai anyagból származna” – olvasható az alternativenergia.hu oldalon.

A jegyzőkönyv szerint a Dunában megjelenő vörösesbarna tócsák intenzív huminsav kioldódásból származnak. A polgármester hozzátette, a TKV a független analitikai eredményeket megküldte a Győr-Moson-Sopron vármegyei kormányhivatalhoz, mivel ők indítottak mintavétellel egybekötött vizsgálatot az ügyben. Augusztus közepén a Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége (KEMHESZ), valamint állampolgári bejelentések hívták fel a figyelmet, hogy a part mentén több helyen barna színű, szokatlan szagú anyag tört fel és keveredett el a Duna vizében. A horgászszövetség információi szerint a térségben korábban mocsaras, lápos terület volt, ezért lehetségesnek tűnt, hogy az onnan származó, szerves anyagok oldódnak bele a vízbe, ez azonban a vizsgálatok mostani lezárásáig nem tekinthető mérvadónak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák