Zöldinfó

800 ezer hazai lakás újulhat meg az év végéig

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-08-04

Szerző:

Hell

A háztartások 4 százaléka biztosan, 15,7 százaléka valószínűleg nagyobb összeget fog költeni lakóingatlanára a következő egy évben, és ha ezek a tervek mind megvalósulnak, akkor mintegy 800 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat 2022 végéig – derül ki a GKI és a Masterplast Nyrt. közös, az MTI-nek eljuttatott júliusi felméréséből.

Ismertették, a harmadik negyedév elején a lakosság lakásfelújítási és -korszerűsítési tervei kissé visszaestek az előző negyedévhez képest, de az előző év azonos időszakához képest még így is 100 ezerrel többen terveznek felújításokat. Ahogy korábban, úgy most is a családi házak tulajdonosai körében a legerőteljesebb felújítási-korszerűsítési szándék. Minden negyedik ház eshet át kisebb-nagyobb karbantartáson a következő egy évben. A panelben lakó családok 14 százaléka, a tégla építésű lakásokban lakók 15-16 százaléka tervez felújítást, amely minimális csökkenés az előző negyedévhez képest. A lakásfelújítást vagy korszerűsítést fontolgató családok csaknem fele, 47 százaléka az Otthonfelújítási program által biztosított állami támogatást is igénybe venné. Az állami forrásra számítók átlagosan 2,2 millió forint összegű támogatást vennének fel, így önerővel együtt a lakásfelújítási összeg elérheti a 4,4 millió forintot. A legtöbben fürdőszobájukat újítanák fel (30 százalék), de a megkérdezettek több mint negyede (27-27 százalék) lakásuk belső terét és fűtési rendszerét korszerűsítené. Sokan érdeklődnek a külső nyílászárók cseréje, a hőszigetelés, illetve a napelemes rendszer kiépítése iránt.

Kiemelkedőan magas arányú a támogatás reménybeli igénybevétele a községekben élők között (68 százalék) és a 31 év alatti fiataloknál (66 százalék). Mivel a felmérés a rezsiszabályok változását bejelentő kormányzati közlés előtt készült, valószínű, hogy elsősorban az energia-hatékonyságot növelő akciók iránt a közeljövőben erősen nőhet az érdeklődés – állapítja meg a GKI. A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakás-felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak feltérképezésére. Idén júliusban 1000 embert vontak be a reprezentatív kutatásba. A felmérés 2020 januárjától a Masterplast támogatásával készül.

Zöldinfó

Klímasemlegesség felé tart Európa: fontos döntés

Az EP támogatja az üvegházhatású gázkibocsátás 90 százalékos csökkentését.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2025-11-18

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén támogatta azt a 2040-es éghajlat-politikai célkitűzést, mely szerint az Európai Unió 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest annak érdekében, hogy a kontinens 2050-re klímasemleges legyen – írja az alternativenergia.hu. Az Európai Parlament ülésnapján 379 szavazattal, 248 ellenében és 10 tartózkodás mellett, az uniós klímarendelet módosítására irányuló európai bizottsági javaslatról elfogadott álláspont szerint az EP-képviselők biztosítékokat szeretnének kapni arra vonatkozóan, hogy 2036-tól a nettó kibocsátáscsökkentés akár öt százaléka is származhat a partnerországoktól származó nemzetközi szén-dioxid-kibocsátási egységekből, noha az Európai Bizottság legfeljebb három százalékos felső határt javasolt. Az EP azt is szeretné, hogy a hazai állandó szén-dioxid-eltávolítást az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében (EU ETS) a nehezen csökkenthető kibocsátások kompenzálására kelljen felhasználni, valamint nagyobb rugalmasságot biztosítanának az ágazatokon és eszközökön belül és azok között a lehető legköltséghatékonyabb célok elérésére.

Az Európai Parlament támogatja a tagállamok azon javaslatát, hogy az EU ETS2 bevezetését egy évvel, 2027-ről 2028-ra halasszák. Az ETS2 az épületekben és a közúti közlekedésben keletkező tüzelőanyagok elégetéséből származó CO2-kibocsátásra terjed ki. Az EP-képviselők azt szeretnék, hogy az uniós bizottság kétévente értékelje a köztes célok felé tett előrehaladást, figyelembe véve a legfrissebb tudományos adatokat, a technológiai fejleményeket és az EU nemzetközi versenyképességét. A felülvizsgálat többek között értékelné a nettó elnyelés uniós szintű állapotát a 2040-es cél eléréséhez szükséges mértékhez képest, valamint a felvetődő nehézségeket és az uniós ipari versenyképesség fokozásának lehetőségeit. A felülvizsgálat figyelembe venné továbbá az energiaárak alakulását és azoknak a vállalkozásokra és a háztartásokra gyakorolt hatásait is.

A felülvizsgálat következtetései szerint az Európai Bizottság adott esetben javaslatot tehet majd az uniós klímarendelet módosítására, ami magában foglalhatja a 2040-es cél módosítását vagy a támogató keret megerősítésére irányuló további intézkedések meghozatalát, például az EU versenyképességének, jólétének és társadalmi egységének megőrzése érdekében. Az európai klímarendelet a klímasemlegesség 2050-ig történő elérését jogilag kötelező erejű kötelezettséggé teszi valamennyi uniós tagállam számára. Jogilag kötelező erejű célt határoz meg az EU számára, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentse a nettó üvegházhatású gázkibocsátást.

Tovább olvasom