Zöldinfó

800 ezer hazai lakás újulhat meg az év végéig

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-08-04

Szerző:

Hell

A háztartások 4 százaléka biztosan, 15,7 százaléka valószínűleg nagyobb összeget fog költeni lakóingatlanára a következő egy évben, és ha ezek a tervek mind megvalósulnak, akkor mintegy 800 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat 2022 végéig – derül ki a GKI és a Masterplast Nyrt. közös, az MTI-nek eljuttatott júliusi felméréséből.

Ismertették, a harmadik negyedév elején a lakosság lakásfelújítási és -korszerűsítési tervei kissé visszaestek az előző negyedévhez képest, de az előző év azonos időszakához képest még így is 100 ezerrel többen terveznek felújításokat. Ahogy korábban, úgy most is a családi házak tulajdonosai körében a legerőteljesebb felújítási-korszerűsítési szándék. Minden negyedik ház eshet át kisebb-nagyobb karbantartáson a következő egy évben. A panelben lakó családok 14 százaléka, a tégla építésű lakásokban lakók 15-16 százaléka tervez felújítást, amely minimális csökkenés az előző negyedévhez képest. A lakásfelújítást vagy korszerűsítést fontolgató családok csaknem fele, 47 százaléka az Otthonfelújítási program által biztosított állami támogatást is igénybe venné. Az állami forrásra számítók átlagosan 2,2 millió forint összegű támogatást vennének fel, így önerővel együtt a lakásfelújítási összeg elérheti a 4,4 millió forintot. A legtöbben fürdőszobájukat újítanák fel (30 százalék), de a megkérdezettek több mint negyede (27-27 százalék) lakásuk belső terét és fűtési rendszerét korszerűsítené. Sokan érdeklődnek a külső nyílászárók cseréje, a hőszigetelés, illetve a napelemes rendszer kiépítése iránt.

Kiemelkedőan magas arányú a támogatás reménybeli igénybevétele a községekben élők között (68 százalék) és a 31 év alatti fiataloknál (66 százalék). Mivel a felmérés a rezsiszabályok változását bejelentő kormányzati közlés előtt készült, valószínű, hogy elsősorban az energia-hatékonyságot növelő akciók iránt a közeljövőben erősen nőhet az érdeklődés – állapítja meg a GKI. A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakás-felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak feltérképezésére. Idén júliusban 1000 embert vontak be a reprezentatív kutatásba. A felmérés 2020 januárjától a Masterplast támogatásával készül.

Zöldinfó

Támogatással segítik az erdők klímaalkalmazkodását Magyarországon

Új pályázati felhívás jelent meg 29 milliárd forintos keretösszeggel az erdőgazdálkodók számára – mondta Mocz András.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-15

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A helyettes államtitkár kiemelte, a KAP keretében megjelent, “Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” című felhívásban négy célterületre pályázhatnak a magán erdőgazdálkodók és az állami erdészeti társaságok – ismertette az alternativenergia.hu. Az erdőgazdálkodási alaptevékenységből és az erdőgazdálkodásból származó termékek hozzáadott értékének fejlesztése, a hatékonyság javításához szükséges digitalizációs beruházások mellett az erdészeti szaporítóanyag-előállítás fejlesztése is elszámolható. A kérelmeket május 7-től lehet benyújtani – tette hozzá. Zöldvagyonunk legjelentősebb eleme, a több mint 2 millió hektár magyar erdő érintett a klímaváltozásban. Az erdészeti ágazat egyik legfontosabb feladata, hogy a modern technológia és az erdészeti tudomány eredményeinek felhasználásával operatív klímaadaptációs megoldásokat dolgozzon ki – húzta alá.

A tavalyi évben megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum is ezt hivatott szolgálni. Nyolc szakmai munkacsoportjának egyike az erdészeti szaporítóanyagokkal foglalkozik, és a folyamatos kutatások mentén irányt mutat a termelőknek – írták. Mocz András hangsúlyozta, fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagokat termeljünk, amelyek a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók és a jövő erdeit biztosítják a következő generációk számára. Erre már számos, határokon átnyúló együttműködés és kísérlet is zajlik, például déli származású, nem invazív szaporítóanyagokkal.

A legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, vagy olyan faállományok kialakítása, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani – tette hozzá a helyettes államtitkár. Az Interreg Magyarország-Szlovákia Programban megvalósuló projekt keretében a projektpartnerek a klímához már adaptálódott őshonos fafajok magjából, modern technológiával burkolt gyökérzetű facsemetéket nevelnek, és országszerte több helyszínen kísérletet indítanak növekedésük nyomon követésére – áll a közleményben.

Tovább olvasom