Zöldinfó
Forradalmasítják a napelemek felhasználási felületeit egy új fejlesztéssel
Az akár sátorra vagy vitorlára is felvihető napelemes cellákat az egyik legnevesebb amerikai intézményben dolgozták ki.
Bár a napelemek az elmúlt 70 évben rengeteget fejlődtek, még így is sok a megoldandó probléma a területen. Az energiaárak drágulása, valamint a globális felmelegedés elleni küzdelem jegyében sok országban az utóbbi időkben kifejezetten hangsúlyossá vált a fotovoltaikus kutatás-fejlesztés, az Egyesült Államokban egyre meghatározóbb ez az irány. A világhírű MIT-n például az évtizede foglalkoznak többek között azzal, hogy könnyebben előállítható, illetve egyszerűbben szállítható eszközöket hozzanak létre – írja a Fast Company. Az intézmény szakértői a közelmúltban rendkívül rugalmas és könnyű napelemes cellákat alkottak meg.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Vladimir Bulović, a csapat tagja szerint a cellák szinte bármilyen anyagra, akár egy katasztrófavédelmi sátorra, egy hajó vitorlájára vagy egy tetőre kiterített szőnyegre is felvihetőek. A hagyományos napelemek gyártásakor az egyik fő probléma, hogy a fotovoltaikus celláik igen törékenyek. Ahhoz, hogy megóvják őket a behatásoktól, komoly védelemre van szükségük, ami jelentősen megnöveli a teljes rendszer tömegét. Bulovićéknek a közelmúltban nagyon ellenálló, az emberi hajszálnál is vékonyabb cellákat sikerült megalkotniuk, ehhez nyomtatható elektronikát használtak fel.
Először felvitték a tinta alapú elektródákat egy lapos műanyaglapra, majd a berendezést felragasztották egy felületre, jelen esetben egy durva, erős szövetre. Végül leszedték a szövetet, amelyen fennmaradtak az elektródák. Elviekben a műanyaglap használata ki is hagyható, a sima felület azonban növeli a felhelyezés precizitását.
Érdemes kiemelni, hogy a cellák nem olyan hatékonyak, mint a hagyományos, szilícium alapú eszközök. A felületet tekintve több cellára van szükség ugyanannyi energia megtermeléséhez, a hagyományos napelemekhez képest viszont kilogrammonként 18-szor több áramot tudnak előállítani. Bár a technológiának még sokat kell fejlődnie a gyakorlati alkalmazáshoz, a rugalmasság és kis tömeg miatt igen ígéretesnek tűnik.
Kép: Photo: Melanie Gonick/MIT
Zöldinfó
Metán, a „láthatatlan üvegházhatású gáz”: magyar projekt az emisszió visszaszorításáért
Eredményesen zárult az FGSZ Földgázszállító és a Miskolci Egyetem kutatás-fejlesztési projektje.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Sikeresen zárult az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a Miskolci Egyetem hároméves kutatás-fejlesztési projektje, amelynek célja egy olyan rendszer létrehozása volt, amely alkalmas a hazai nagynyomású földgázszállító rendszeren előforduló metánkibocsátások mérésére – írja az alternativenergia.hu. A prototípust Miskolc közelében, a kistokaji gázátadó állomáson telepítették és tesztelték az elmúlt három év során. A közlemény szerint a projekt világszinten is újszerűnek tekinthető, és hosszú távon új eljárásrendek kialakítását is elősegítheti a metán, mint erősen üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentésének érdekében. A gázipari tevékenységből származó metánemisszió vizsgálata az utóbbi években számos kiemelt nemzetközi kutatást és programot hívott életre. A metán ugyanis a szén-dioxid mellett az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz, amelynek globális éghajlatfelmelegedési-potenciálja 20 évvel a kibocsátás után is több mint 80-szor nagyobb, mint a szén-dioxidé. A metánkibocsátás mérséklése, követése és szabályozása emiatt mára globális törekvés – jelezték.
A projekt széleskörű nemzetközi szakirodalom-kutatással indult, amelynek keretében a szakértők az iparágban jellemző metánszivárgás keletkezésével, terjedésének áramlástani fizikájával, mérésének módszereivel foglalkoztak, majd feltérképezték az elérhető érzékelő-mérő műszerek körét. Ezekre az ismeretekre alapozva megépítettek egy mintaállomást a hazai földgázszállítás egyik meghatározó létesítménye, a kistokaji gázátadó területén. Az állomás nemcsak érzékeli és méri az objektumon fellépő metánszivárgást, de alkalmas a mérési adatok gyűjtésére, valamint feldolgozására egy távoli, saját hardver- és szoftverfejlesztést tartalmazó szerveren. A mért adatokból a projekt keretében kidolgozott matematikai modellek szimulálják a teljes állomás metánkibocsátásának mértékét – ismertették a közleményben.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaÉletveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÍgy verik át az MVM ügyfeleit hamis számlákkal és fenyegető levelekkel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország világelső lett a napelemes áramtermelés arányában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgyszerű ügyintézéssel kínál korszerű klímát az MVM
