Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Akár 25 százalékot is eshet a napelemek ára

A kínai napelemes piac alakulásának az orosz fosszilis hordozóktól szabadulni próbáló Európa is örülhet.

Létrehozva:

|

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Az elszálló energiaárak és a klímaváltozás elleni küzdelem miatt a napelemek sosem voltak annyira népszerűek, mint napjainkban. Világszerte egyre több régióban döntenek az ilyen típusú eszközök beszerzése mellett, a növekvő érdeklődés pedig nemcsak a lakosságot, hanem az ipart is érinti. A kereslet kielégítése ugyanakkor nem mindig egyszerű, az alapanyagok árának alakulása például nagyban hat a napelemek elérhetőségére. A hagyományos panelek előállítása szempontjából az egyik legköltségesebb összetevő a poliszilícium. A közelmúltban az alapanyagbőség több nagy kínai gyártót, így a Longi Greent, TCL Zhonghuant és a Tongweit is arra sarkalta, hogy akár 27 százalékkal is csökkentsék áraikat – számol be a CleanTechnica. A folyamat hatásai világszerte érzékelhetővé fognak válni, Európa számára pedig különösen kedvezőek lehetnek.

Az ukrajnai háború következményeként az Európai Unióban most minden korábbinál nagyobb erőbedobással próbálnak függetlenedni az orosz fosszilis energiahordozóktól, ebben pedig a napelemes technológiának kiemelt szerep juthat. A South China Morning Post kínai lap szerint a hazai gyártók árcsökkentése várhatóan világszerte élénkíti majd a keresletet, ez különösen igaz Európában. A kínai szilíciumipari szövetségnél úgy vélik, a belföldi kereslet visszaesésének hátterében főként a Covid-19-fertőzések ismételt országos felfutása állhat.

„A napenergia alapú termelés növekvő költség-versenyképessége, amelyet a kibővített termelés és az fokozódó költségcsökkenés irányít, elősegíti a megújuló energia előmozdulását az egész világon” – írta a sanghaji székhelyű BOCI Securities brókercég egy friss jelentésében. Azt, hogy a kínai helyzet pontosan mekkora hatást gyakorol majd az európai piacra, egyelőre nem lehet megjósolni, az viszont szinte biztos, hogy az elkövetkező időszakban olcsóbbá válhatnak a napelemek vagy az ahhoz szükséges anyagok, alkatrészek.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák