Zöldinfó
NOAA: a klímaváltozás fokozta a szélsőséges időjárási események kockázatát
Friss tanulmányok szerint a klímaváltozás jelentősen fokozta a szélsőséges időjárási események kockázatát szerte a világon az elmúlt két évben – írta a The Guardian brit napilap online kiadása.
A szélsőséges időjárási események elemzéséből kiderült, hogy a globális felmelegedés sok esetben a fosszilis energiahordozók kora előtt elképzelhetetlen mértékig fokozta a 2021-ben és 2022-ben tapasztalt extremitások súlyosságát. “Ezeknek az eseményeknek a szélsőséges természete nagyon riasztó” – mutatott rá Stephanie Herring, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) munkatársa. “Ki kell derítenünk, mindez azt jelzi-e, hogy az éghajlat a vártnál gyorsabb mértékben melegszik” – tette hozzá. A kaliforniai és a nevadai aszályok kockázata hatszorosára nőtt a globális felmelegedés és a 2020 októberétől 2021 szeptemberéig tartó erős La Nina légköri jelenség miatt, míg az Egyesült Királyság egyes részeit 2021 májusában elárasztó heves esőzések valószínűsége másfélszeresére emelkedett – számolt be a NOAA egy hétfői konferencián.
A 2021 februárjában Kínán végigsöprő forróságot négyszer-hússzor valószínűbbé tette az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés, míg napjainkban ötven százalékkal nagyobb egy olyan pusztító szárazság kockázata, mint a 2021-es iráni aszály. A 2021-es dél-afrikai erdőtűz is részben az éghajlatváltozás számlájára írható, és bekövetkezésének esélye 90 százalékkal nőtt attól, hogy hatalmas mennyiségben kerültek a légkörbe az üvegházhatást fokozó gázok. Az egyre hatékonyabb éghajlati modellek és a történelmi megfigyelések segítségével a tudósok ma már pontosabban és gyorsabban tudják felmérni a globális felmelegedés egyes katasztrófákra gyakorolt hatását. A tavalyi, Nigériában, Nigerben és Csádban pusztító árvizeket okozó esőzések valószínűségét az éghajlati válság például mintegy nyolcvanszorosára növelte – derült ki egy friss tanulmányból.
Herring figyelmeztetett, hogy a jelenleg tapasztalható hőmérsékleti értékek sokszor jóval meghaladnak minden modern történelmi normát, és az emberiséget egy új, veszélyes állapotba taszítják. A 2021 októberében Dél-Koreában tapasztalt hőhullám például annyira drasztikus volt, hogy normál esetben olyan eseménynek számítana, amely 6250 évente egyszer fordul csak elő. Azonban az éghajlati modellek előrejelzése alapján 2060-ra ez lesz az új normális Dél-Koreában, ha nem csökkentjük radikálisan a bolygó éghajlatát felmelegítő gázok kibocsátását.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
