Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Franciaország ismét több áramot exportál, mint importál

Franciaország 2022-2023 fordulójára ismét nettó energiaexportőré vált az enyhe télnek, a szélerőművek jelentős termelésének és annak köszönhetően, hogy az atomerőművek ismét majdnem teljes kapacitással működnek – jelezte kedden az elektromos hálózat működtetéséért felelős állami szerv, az RTE.

Létrehozva:

|

“Január 1. óta az elektromosáram-export nettó mennyisége 1,4 terawattóra, ami 450 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg” – tudatta az AFP hírügynökséggel az RTE. Ez annyit jelent, hogy Franciaország ismét több elektromos áramot exportál a szomszédos országok felé, mint amennyit importál, legalábbis átmenetileg. “A jelenleg nagyon alacsony fogyasztás, a teljes kapacitással működő szélerőművek és az átlagosan termelő atomerőművek együttesen okozzák, hogy ismét exportőrök lettünk, és már senki nem beszél áramkimaradásról” – mondta az AFP-nek Nicolas Goldberg, a Colombus Consulting iroda energiaügyi szakértője. “Ugyanakkor óvatosnak kell maradni, mert elég gyorsan minden a visszájára fordulhat, amennyiben februárban hidegre fordul az idő, és szél is lesz” – tette hozzá.

Franciaország az elmúlt 42 évben tavaly először áramimportra szorult, miután az atomerőművekben tervezett éves karbantartási munkálatok elhúzódása és a hosszabb ideig tartó javításokat igénylő korróziós problémák miatt – amelyek javítását a koronavírus-járvány miatt az elmúlt két évben elhalasztották – a termelés alacsony szintre süllyedt. A kormány nyomására az állami irányítású Electricité de France (EDF), amelynek az RTE az egyik leányvállalata, egymás után állította üzembe a tavaly év végén a karbantartás miatt korábban leállított atomreaktorokat. “Az EDF mérnökei, munkásai és dolgozói helyreállították a 45 gigawattos teljesítményt a hálózaton, amit január közepére ígértek” – mondta kedden Bruno Le Maire gazdasági miniszter. A francia nukleáris park 56 reaktorának maximális teljesítménye 61 gigawatt. A reaktorok háromnegyede működik, amire 2022 februárja óta nem volt példa.

Advertisement

Zöld Energia

Úszó napelemek csökkentik a tavak párolgását és hőveszteségét

Ma már nem ritka, hogy a napelemeket tavakra telepítsék, ennek hatásait mérték fel kutatók.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Fraunhofer Napenergia-rendszerek Intézetének szakemberei azt vizsgálták, hogy miként hatnak az úszó napelemek a víz hőmérsékletére és párolgására – számol be az alternativenergia.hu. Az eredmények alapján ezen, a vízfelszínre telepített rendszerek alatt nyáron az alacsonyabb napsugárzás miatt kisebb a párolgás, télen pedig mérséklik a víz hőveszteségét. A globális felmelegedés közepette ez pozitívan befolyásolhatja a tavakat. A legerőteljesebb hatások a legnagyobb napelemek esetében voltak megfigyelhetőek, ezek Hollandiában, Sekdoornban voltak telepítve. Ezen a helyszínen a modulok kelet-nyugati irányban vannak elrendezve egy fém vázon, amelyet pontonok tartanak a felszínen. A szakemberek három tóban, Hollandiában, a svájci Toules-ban és a németországi Leimersheimben mérték fel, hogy a rendszerek miként hatnak a hőmérsékletre és egyéb tényezőkre, így az oxigéntartalomra és tápanyag-összetételre. Az adatokat két éven át gyűjtötték, az eredmények alapján a napelemek jelentéktelen hatást gyakoroltak a vízminőségre. A helyzet alaposabb megértése érdekében a kutatók további vizsgálatokat sürgetnek.

Két rendszer alépítményein kagylókolóniák telepedtek meg, és az egyik esetben kiderült, hogy az állatok légzése csökkenti a víz oxigénkoncentrációját, de az is bebizonyosodott, hogy szűrik a vizet és megkötik a foszfort. Ez azt igazolja, hogy az úszó napelemek igen összetett módon hatnak a vizekre.

A madárállomány megfigyelései alapján a tavakban és azok környékén 25 faj volt jelen, ezek közül 11 a napelemeken is jelen volt. A kutatók olyan, a régióban ritkaságnak számító állatokat is láttak, mint a székicsér és a szalonka. Úgy tűnik, a tó, illetve az arra telepített rendszer pihenőhelyként, a zsákmányszerzés kiindulópontjaként és fészkelőhelyként szolgált.

Advertisement

A három vizsgált mesterséges tó eltérő éghajlati környezetben fekszik, vízfelületüket pedig eltérő arányban takarja fotovoltaikus rendszer. Sőt, az egyes víztömegek funkciójukban is nagyban különböztek egymástól: az egyik egy erőmű víztározójaként funkcionál, a másik kettőt pedig homok-, illetve kavicsbányászásra használják. Két úszó napelem 2019 óta működik, a leimersheimi rendszer pedig 2021-ben lépett működésbe.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák