Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Az E.ON Hungária 74 milliárd forintos hálózatfejlesztést indít

Az E.ON Hungária csoport 74 milliárd forintos hálózatfejlesztést indít, ennek felét saját forrásból finanszírozza, másik felét pedig az uniós Helyreállítási és ellenállóképességi eszköz programból (RRF) származó támogatásból, amelyet a magyar kormány előfinanszíroz – jelentette be az E.ON Hungária csoport hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettese a vállalat csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Létrehozva:

|

Katona Ádám elmondta: 2026-ig az E.ON Hungária ellátási területén, a Dunántúlon és Pest vármegye nagyobb részén több mint 15 ezer kisebb-nagyobb hálózatfejlesztési projektet hajtanak végre, ennek eredményeként 726 megawattnyi többletkapacitást tudnak csatlakoztatni az elektromos hálózathoz.  Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta: a beruházás erősíti Magyarország ellátásbiztonságát és energiaszuverenitását. Az elmúlt időszakban a tervezettnél sokkal gyorsabban csatlakoztak a hálózathoz a napelemes létesítmények. Már meghaladja a 4000 megawattot a hazai napelemes kapacitás, de a további fejlődéshez szükség van arra, hogy a hálózat képes legyen a megtermelt energiát kezelni – fejtette ki az államtitkár.

Steiner Attila felhívta a figyelmet arra, hogy a villamos energia szerepe kiemelten fontos lesz a következő időszakban. Úgy fogalmazott: nagy érték, ha energiát helyben lehet előállítani és szétteríteni. A villamos hálózat ugyanakkor nem ilyen termelési ütemezésre lett kialakítva, hanem alapvetően a nagy erőművekben termelt energia szétosztására. Ezért a hálózatot át kell alakítani, hogy a helyben megtermelt, tiszta energiát szét is tudja osztani – mondta, hozzátéve, hogy a hálózat rugalmasságának fejlesztése segíti az időjárásfüggő kapacitások csatlakozását. Steiner Attila kiemelte, hogy a többi elosztó társaságnál, valamint a nagyfeszültségű hálózatot üzemeltető Mavirnál is szeretnének hasonló projekteket támogatni.

A Helyreállítási és ellenállóképességi eszköz programban 163 milliárd forintnyi támogatási igényt adtak be és hagyattak jóvá az Európai Unióval. Amíg ezek a források megérkeznek, a kormányzat előfinanszírozza a beruházásokat, hogy minél gyorsabban megvalósulhassanak – közölte az államtitkár. A 163 milliárd forintos, a beruházások 50 százalékát finanszírozó támogatás plusz 3000 megawattnyi napelem-kapacitás hálózati csatlakozását teszi lehetővé, ez a paksi atomerőmű teljesítőképességének másfélszerese – jelezte. Az E.ON Hungária csoport hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta: tavaly a vállalathoz több mint 130 ezer háztartási méretű kiserőmű csatlakozási igénye érkezett be, ami meghaladta az előző tíz évi összes igényt. Ilyen robbanásszerű változást csak hasonló léptékű hálózatfejlesztéssel tudnak egyensúlyban tartani – mutatott rá.

Advertisement

Katona Ádám kifejtette: az E.On Hungária olyan rugalmas hálózatokat tervez kiépíteni, amelyek képesek az újabb kapacitásokat csatlakoztatni, a növekvő energiaigényeket kiszolgálni és az ellátás biztonságát tovább erősíteni. Ennek érdekében a többi között nagy-, közép- és kisfeszültségű hálózatokat fejlesztenek, új alállomásokat építenek, és sok egyéb pontszerű, lokális beruházást hajtanak végre – közölte. Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese a sajótájékoztatón hangsúlyozta: Magyarország energiaellátása a földgáz és az áram esetében is biztosított. A globális energiakrízis azonban minden eddiginél élesebben mutatott rá arra, hogy a jövőben milyen feladatok vannak az ellátásbiztonság, a fenntarthatóság és a megfizethetőség garantálása érdekében. A villamos hálózatot fejlesztő beruházások egyszerre növelik az ellátásbiztonságot, felkészítik a hálózatot az egyre növekvő felhasználói igények kielégítésére, lehetővé teszik további időjárásfüggő termelők elosztóhálózati integrációját és hozzájárulnak a klímacélok megvalósításához is – tette hozzá.

 

Advertisement

Zöld Energia

Így alakítja át a klímaváltozás a napenergia-potenciált

Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat – írja az alternativenergia.hu. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét. Az elmúlt évtizedekben Magyarország, sőt, egész Kelet-Európa nyári égboltja látványosan világosabb lett. A levegőtisztaság javulása – a nehézipar visszaszorulása és a légszennyezés elleni nemzetközi intézkedések révén – jelentősen csökkentette az aeroszolrészecskék mennyiségét. Ezzel nemcsak több napsütés tudott átjutni a légkörön, de a nedvesség kicsapódását segítő apró részecskék hiánya miatt a felhőképződés is visszaesett, különösen nyáron. Ennek eredményeként Magyarországon ma átlagosan 29 olyan naposabb nyári nap van évente, amikor a besugárzás meghaladja a 270 W/m²-t – tízzel több, mint a rendszerváltás előtt.

Úgy tűnik, a napenergia-technológia felfutása éppen a megfelelő időpontban következett be – a kérdés csak az, hogy mit várhatunk a jövőben, és hogyan befolyásolja a várakozásainkat a klímaváltozás. Ennek jártak utána az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita a klímaváltozás két legújabb forgatókönyvét hasonlították össze: az egyik szerint a kibocsátáscsökkentés csak a 2040-es években indul be (realista jövőkép), a másik szerint folytatódik az eddigi „business-as-usual” trend (pesszimista jövőkép). A modellek alapján nyáron már alig várható további világosodás – az országban legfeljebb 1–5 nappal nőhet a naposabb napok száma a század végéig.

A szél nem segít, a forróság viszont árt
Nem meglepő, hogy minél erősebb a napsugárzás, annál több energiát lehet elvileg előállítani belőle. Az viszont kevésbé ismert, hogy a túlzott hőség rontja a napelemek hatékonyságát, míg a szél javítja azt, mivel hűti a rendszereket.

Advertisement

A jövő szélviszonyai a klímamodellek eredményei szerint nem változnak jelentősen, így nem várható, hogy a hűtőhatás javíthatná a napelemek teljesítményét. A hőmérséklet viszont biztosan nő, a pesszimista jövőkép szerint sokkal erőteljesebben, így az összes nyári napot tekintve a napenergia-potenciál csökkenése várható itthon. Míg a realista jövőkép szerint gyenge növekedés, azaz pozitív hatás várható, leginkább a Dunántúlon.

Különösen a naposabb nyári napokon lesz érzékelhető a visszaesés: akár másfél napnyi paksi erőmű-termelésnek megfelelő energiát is elveszíthetünk évente a pesszimista forgatókönyv szerint. Ha az összes nyári napot tekintjük, akkor a realista forgatókönyv szerint még akár egy napnyi energiát nyerhetünk is, miközben a pesszimista szerint nagyjából ugyanennyit veszítünk majd. Ráadásul a klímaváltozás nemcsak a napelemek hatásfokára van hatással. A forróbb nyarak rövidítik az élettartamukat, a gyakoribb viharok kárt tehetnek bennük, a klímaváltozással gyakoribbá váló szaharai porviharok pedig csökkenthetik a besugárzást és a hatékonyságot is.

Advertisement

A kutatás végső tanulsága egyértelmű: minél előbb csökkentjük a globális üvegházgáz-kibocsátást, annál kisebb veszteséggel számolhatunk – nemcsak a napelemek, hanem az egész energiagazdálkodás szempontjából is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák