Egyéb

Megnyílt a 29. FeHoVa kiállítás

Megnyílt a 29. Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás (FeHoVa) csütörtökön a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-02-10

Szerző:

Vanessza

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes köszöntőjében a vadásztársadalom két legfontosabb témájának nevezte a fegyvertörvényt és a vadászati törvényt. Ésszerű és életszerű a fegyvertörvény, a magyar vadászati törvény pedig a legjobb a világon – hangsúlyozta. Nagy István agrárminiszter különösen fontosnak nevezte a Föld biodiverzitásánakmegőrzését és hangsúlyozta, ennek eszköze a veszélyeztetett fajok védelme mellett a vadászható fajokkal történő gazdálkodás is.

A biológiai sokféleség az emberi élethez elengedhetetlen ökoszisztémát nyújt, és sokat kell tenni, hogy minél többen felismerjék ennek nélkülözhetetlenségét – fogalmazott. Semjén Zsolt beszélt arról, hogy a fegyvertartáshoz és vadászvizsgához előírt állandó magyar lakcímet megszüntetik majd, mivel ezzel kizárnák a határon túl és külföldön élő magyarokat, és megemlítette, hogy egyes esetekben megszüntetik a fegyverek kötelező műszaki vizsgáztatását, például örökségnél. Hozzátette, hogy a kamarai javaslatokat átvezetik a fegyvertörvényben és a kapcsolódó szabályozásokban.

A miniszterelnök-helyettes a legaktuálisabb témaként említette, egyben ésszerűtlennek nevezte az ólomsörét, illetve a horgászoknál az ólomsúly teljes betiltását előíró brüsszeli rendelkezést, és felhívta a figyelmet arra, hogy a helyette javasolt acélsörét hatásairól még nincsenek megfelelő vizsgálatok. Kitért arra is, hogy megvizsgálták a lőterek környékét, a talajvizekben nem jelenik meg ólomszennyezés. Kiemelte azt is, hogy Magyarország élen jár a vizes élőhelyek védelmében, a magyar szabályozás szigorúbb, mint az uniós. A miniszterelnök-helyettes gratulált a Nimród vadászújság csapatának, azt mondta, a csaknem 80 ezres példányszámmal megjelenő lap felveszi a versenyt a világ bármelyik vadászújságjával. A példányszámot emelik, és minden határon túli magyar vadász is meg fogja kapni – ismertette.

Fontosnak nevezte, hogy a Vadászati Világkiállítás ihletére egyre több helyi vadászati múzeum jött létre, személy szerint ő is számos felajánlást kapott ilyen célra. Nagy István agrárminiszter a vadgazdálkodási ágazatot is érintő kihívások között említette a koronavírus-járványt, az orosz-ukrán háborút, valamint az elhibázott uniós szankciós politika negatív hatásait. A külföldi bérvadászati árbevétel csökkenése, a vadhús-piac meggyengülése, az afrikai sertéspestis megjelenése miatti bevétel-kiesés és a tavalyi rendkívüli aszály nehezítette az ágazat működését – tette hozzá. Kiemelte, hogy a jelentős mértékű vadkárok visszaszorítása az ágazat fontos és időszerű kérdései közé tartozik, és megemlítette, hogy az egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállomány fenntartásában a vadászat kulcsfontosságú.

Nagy István felidézte: a vadgazdálkodás hazai jogszabályi környezete az elmúlt években megújult. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény és végrehajtási rendeletének átfogó módosítása hozzájárult ahhoz, hogy a kor igényeihez és elvárásaihoz alkalmazkodó, de a vadászati hagyományokkal nem szakító vadászati és vadgazdálkodási tevékenység folyhasson az országban – fogalmazott. A miniszter kitért az erdőgazdálkodásra is, hangsúlyozva, hogy az erdő folyamatosan megújuló természeti erőforrás, a nemzet közös öröksége. A tárca az erdők hasznosításánál azt tartja szem előtt, hogy a gazdálkodási lehetőségek a jövő nemzedékek számára is fennmaradjanak, megőrizve a biológiai sokféleséget és életképességet – fejtette ki.

A régió vadászainak, horgászainak és természetkedvelőinek legnagyobb találkozóján 12 ország több mint 200 kiállítója mutatja be újdonságait négy pavilonban, a rendezők számos szakmai programmal várják az érdeklődőket. Idén először lesz aFeHoVa-n aukció, a befolyt összeg a Vadásztrófea Alapítvány vadvédelmi és edukációs programjait támogatja. A négy napon át tartó rendezvénysorozatot a X., jubileumi FeHoVa-MEOESZ Nemzetközi Kutyakiállítással együtt rendezik meg.

Kapcsolódó tartalom:állatvédelem fegyver FeHoVa vadász védett fajok

Egyéb

Mi tesz vonzóvá egy építőipari vállalatot a fiatal tehetségek számára?

Az építőipar világszerte, így hazánkban is komoly kihívással néz szembe: a munkaerő elöregszik, a fiatal generációk (Y és Z) bevonzása pedig egyre nehezebb feladatnak bizonyul. A „piszkos, nehéz és elavult” iparág képe még mindig élénken él a köztudatban, miközben a valóságban a szektor soha nem látott technológiai forradalmon megy keresztül. A verseny a tehetségekért éles, és ma már nem elég egy jó fizetést kínálni.

Létrehozva:

2 hét telt el a létrehozás óta

2025-11-26

Szerző:

Hell

Technológia és innováció

A mai pályakezdők már okostelefonnal a kezükben nőttek fel, számukra a technológia nem kiegészítő, hanem az élet alapvető része. Egy építőipari cég, amely még mindig papíralapú tervekkel, elavult szoftverekkel és lassú folyamatokkal dolgozik, azonnal elriasztja a fiatalokat. Ezzel szemben azok a vállalatok, amelyek a BIM (Building Information Modeling), a drónok, a kiterjesztett valóság (AR/VR) vagy a 3D nyomtatás alkalmazását helyezik előtérbe, izgalmas játszótérnek tűnnek számukra.

Az innovációra való nyitottság azt üzeni a jelöltnek, hogy a cég halad a korral, és van jövője. A fiatal tehetségek részt akarnak venni a modernizációban, szeretnék használni a legújabb applikációkat a műszaki ellenőrzéshez vagy a projektmenedzsmenthez.

Fenntarthatóság a fókuszban

A fiatal generációk számára a klímaváltozás nem elvont fogalom, hanem a jövőjüket fenyegető valóság. Éppen ezért kritikusan fontos számukra, hogy a munkaadójuk felelősséget vállaljon a környezetért. Egy olyan építőipari cég, amelyik semmibe veszi a környezetvédelmi előírásokat, pazarolja az anyagot és nem törekszik a zöld megoldásokra, morálisan elfogadhatatlan számukra. A fenntarthatóság iránti elkötelezettség – legyen szó zöld épületek kivitelezéséről, hulladék-újrahasznosításról vagy karbonsemleges célokról – ma már alapvető vonzerő.

A fiatalok tudni akarják, hogy a munkájukkal hogyan járulnak hozzá egy jobb világ építéséhez. Építeni egy kórházat, egy iskolát vagy egy energiahatékony lakóparkot motiválóbb, mint pusztán a profitmaximalizálást látni célként. A cégeknek kommunikálniuk kell a projektjeik társadalmi hasznosságát és környezeti hatását, hogy érzelmileg is bevonják a munkavállalókat.

Nem elég zöld szlogeneket pufogtatni, a tetteknek is tükrözniük kell az elveket a mindennapi működésben, az irodai szelektív hulladékgyűjtéstől kezdve a kivitelezési technológiákig. A fenntarthatóság tehát nem PR-fogás, hanem a munkáltatói márka (employer branding) szerves része.

Karrierút, fejlődés és mentorálás

A mai fiatalok türelmetlenek, ha a karrierépítésről van szó; nem akarnak 10 évet várni az első előléptetésre. Világos, átlátható karrierutat várnak el, ahol látják, hova juthatnak el 2-3-5 éven belül, és ehhez mit kell teljesíteniük. A szakmai fejlődés támogatása képzésekkel, konferenciákon való részvétellel vagy tanulmányi szerződésekkel hatalmas megtartó erő. Az építőipar gyorsan változik, és a fiatalok érezni akarják, hogy a cégük befektet a tudásukba. A tapasztalt „rókák” tudásának átadása a fiataloknak nemcsak szakmailag hasznos, hanem a beilleszkedést is segíti.

A cégeknek fel kell ismerniük, hogy a tehetségek nem akarnak fogaskerekek lenni a gépezetben; egyéni figyelmet, személyre szabott fejlesztési terveket igényelnek. Ha egy vállalat képes megmutatni, hogyan válhat valakiből projektvezető vagy főmérnök náluk, akkor nyert ügye van a konkurenciával szemben, akik csak „embert keresnek a gátra”.

Munka-magánélet egyensúly

Az építőipar hírhedt a hosszú munkaidőről, a hajnali kezdésről és a hétvégi munkavégzésről, ami sok fiatalt elriaszt. A Z generáció számára a work-life balance (munka-magánélet egyensúly) nem luxus, hanem alapfeltétel. Bár a beton kötése nem várhat, a cégeknek törekedniük kell a rugalmasságra ott, ahol lehetséges. Az irodai, tervezői vagy előkészítői munkakörökben a hibrid munkavégzés (home office) lehetősége ma már elvárás, nem pedig extra juttatás.

A terepi munkáknál nehezebb a rugalmasság, de nem lehetetlen. A csúsztatott munkarend, a tömbösített munkaidő vagy a garantált szabad hétvégék vonzóbbá tehetik a kivitelezést is. A lényeg, hogy a munkáltató tartsa tiszteletben a munkavállaló magánéletét, és ne várja el a 0-24 órás rendelkezésre állást, hacsak nem indokolt vészhelyzet van. A kiégés elleni küzdelem közös érdek.

Az a bizonyos „cool factor”

A fiatalok irtóznak a merev hierarchiától, a tekintélyelvű vezetéstől és a bürokráciától, a lapos szervezeti struktúra, a közvetlen kommunikáció és a „nyitott ajtók” politikája sokkal vonzóbb számukra. Szeretnek csapatban dolgozni, értékelik a jó humort és a laza, de profi légkört. A munkakörnyezet minősége is számít: egy modern, jól felszerelt iroda, jó kávéval és közösségi terekkel, vagy egy tiszta, rendezett konténerváros az építkezésen alapvető igény.

Az építőiparban van egy egyedi cool factor is: az alkotás öröme. Látni, ahogy a semmiből kinő egy épület, amit mi alkottunk, hatalmas büszkeség.

Tovább olvasom