

Zöldinfó
Megkezdődött a lomtalanítás Budapesten
Elrajtolt a 2023. évi budapesti lakossági lomtalanítási program a fővárosban – tájékoztatta a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. az MTI-t kedden.
A Budapesti Közművek keretein belül önállóan működő FKF Hulladékgazdálkodási Divízió munkatársai évente egyszer, külön díjazás nélkül, előre meghirdetett menetrend szerint minden budapesti háztartástól elszállítják a nagydarabos hulladékot. Idén Csepelen, február 13-án kezdődött az éves program, majd Lipótváros, Víziváros, és a XVI. kerület következik – áll a közleményben.
A társaság kéri a lakosokat, hogy a lomtalanításra vonatkozó előírásokat tartsák be, és csak olyan holmit helyezzenek ki, amely nem károsítja a környezetet és nem gyűjthető szelektíven. Lomtalanítások alkalmával kizárólag nagydarabos hulladék, például elhasználódott bútorok, ágybetétek, szőnyegek helyezhető ki, azonban tilos a lomnak nem minősülő hulladékféleségek kihelyezése, mint a háztartási hulladék vagy a szelektíven gyűjthető csomagolási hulladék, elektromos és elektronikai hulladék, az építési és bontási törmelék. Kerülni kell továbbá a sitt, a föld, a síküveg, a zöldhulladék, a textil, az ipari vagy szolgáltatási tevékenységből származó hulladék, és a veszélyes hulladék kihelyezését is – fűzték hozzá.
A lomok elszállítását, majd az úttest megtisztítását a meghirdetett időpontban történő kihelyezést követő napon végzi a társaság, de az ingatlan előtti terület és járdaszakasz megtisztítása az ingatlan használójának a kötelessége. A lomok kikészítésének időpontjáról és módjáról előzetesen, írásban tájékoztatják az érintett lakosságot, a budapestiek a “lomtalanítás Budapesten” (fkf.hu) weboldalon, térkép segítségével kerület/körzet szinten is tájékozódhatnak a lakcímükre vonatkozó lomkikészítési dátumokról – olvasható a közleményben.

Zöldinfó
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
A medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették Maros megyében.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Bár naponta érkeznek a barnamedvék okozta károkról szóló bejelentések, csupán a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették idén a vadásztársaságok az erdélyi Maros megyében – számolt be az alternativenergia.hu. A közép-erdélyi megye környezetvédelmi igazgatóságának vezetője, Cristina Pui a regionális rádióstúdió román szerkesztőségével közölte: Maros megyében 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta meghatározása során. A román parlament által Tánczos Barna szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter javaslatára tavaly júliusban elfogadott jogszabály 2024-re és 2025-re országos szinten 426 barnamedve kilövését engedélyezte megelőzési céllal és újabb 55 egyedét beavatkozása céllal. Utóbbi kvóta az agresszív vagy lakott területen kárt okozó nagyvadakra vonatkozik, olyan esetekben, mikor nincs más mód az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására.
A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztották el a megyék között, a legtöbb, 73 állat kilövését Hargita megyében engedélyezték. A székelyföldi megyét a szomszédos Kovászna és Brassó követi 54, illetve 45 kilőhető egyeddel. Maros megyében 43 nagyvad kilövését engedélyezték, közülük eddig 20 medvét lőttek ki a vadásztársaságok. Cristina Pui a rádiónak elmondta: legutóbb májusban lőttek ki medvét, és az elmúlt négy hónapban egyetlen medvét sem vadásztak le a térségben, holott naponta érkeznek bejelentések medvék okozta károkról. Az illetékes szerint a vadásztársaságok csak akkor érdekeltek a nagyvad kilövésében, ha azt trófeaként tudják értékesíteni, mivel ez a fő jövedelemforrásuk.
Hozzátette: a megyében idén négy medvét a beavatkozási kvóta keretében lőtték ki, míg nyolc állat baleset következtében múlt ki. Az igazgató szerint a közép-erdélyi megyében eddig közel 400 kártérítési kérelmet regisztráltak a medvék okozta károk miatt 2,6 millió lej (200,5 millió forint) értékben, eddig ezek egyharmadáért fizetett kártérítést a román állam. Európában 18 ezerre becsülik a barnamedvék számát, a populáció csaknem fele Romániában él. Egy áprilisban ismertetett felmérés Romániában 10 419 és 12 770 közöttire becsülte a vadon élő barnamedvék számát, ami szakemberek szerint háromszorosa az optimális egyedszámnak. A településekre bejáró nagyvadak nemcsak tetemes anyagi károkat okoztak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és ebből több mint tíz halállal végződött.
-
Zöldinfó4 óra telt el a létrehozás óta
Aranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
A hálózattól az otthonig: a Swatten új szintre emeli az energiatárolást
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Az akkumulátorok új szerepben – az amerikai otthonokból virtuális erőművek születnek
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Zsolna az elektromos jövő központja – a KIA új modellje már futószalagon