Zöldinfó

Megkezdődött a lomtalanítás Budapesten

Elrajtolt a 2023. évi budapesti lakossági lomtalanítási program a fővárosban – tájékoztatta a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. az MTI-t kedden.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-02-14

Szerző:

Vanessza

A Budapesti Közművek keretein belül önállóan működő FKF Hulladékgazdálkodási Divízió munkatársai évente egyszer, külön díjazás nélkül, előre meghirdetett menetrend szerint minden budapesti háztartástól elszállítják a nagydarabos hulladékot. Idén Csepelen, február 13-án kezdődött az éves program, majd Lipótváros, Víziváros, és a XVI. kerület következik – áll a közleményben.

A társaság kéri a lakosokat, hogy a lomtalanításra vonatkozó előírásokat tartsák be, és csak olyan holmit helyezzenek ki, amely nem károsítja a környezetet és nem gyűjthető szelektíven. Lomtalanítások alkalmával kizárólag nagydarabos hulladék, például elhasználódott bútorok, ágybetétek, szőnyegek helyezhető ki, azonban tilos a lomnak nem minősülő hulladékféleségek kihelyezése, mint a háztartási hulladék vagy a szelektíven gyűjthető csomagolási hulladék, elektromos és elektronikai hulladék, az építési és bontási törmelék. Kerülni kell továbbá a sitt, a föld, a síküveg, a zöldhulladék, a textil, az ipari vagy szolgáltatási tevékenységből származó hulladék, és a veszélyes hulladék kihelyezését is – fűzték hozzá.

A lomok elszállítását, majd az úttest megtisztítását a meghirdetett időpontban történő kihelyezést követő napon végzi a társaság, de az ingatlan előtti terület és járdaszakasz megtisztítása az ingatlan használójának a kötelessége. A lomok kikészítésének időpontjáról és módjáról előzetesen, írásban tájékoztatják az érintett lakosságot, a budapestiek a “lomtalanítás Budapesten” (fkf.hu) weboldalon, térkép segítségével kerület/körzet szinten is tájékozódhatnak a lakcímükre vonatkozó lomkikészítési dátumokról – olvasható a közleményben.

Zöldinfó

Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást

Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.

Létrehozva:

4 perc telt el a létrehozás óta

2025-12-08

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.

Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.

Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.

Tovább olvasom