Azt írták: az elmúlt három évben a katasztrófavédelem feltérképeztette a csípőszúnyogok tenyészőhelyeit azokon a területeken, ahol rendszeresen jelentős szúnyogártalom alakul ki, azaz a folyók menti térségeket és a nagyobb tavak környezetét. A tenyészőhelyek ismeretében már pontosan és hatékonyan alkalmazható a szúnyoglárvák ellen hatásos biológiai módszer – tették hozzá. Megjegyezték: a biológiai szúnyoggyérítés során a szúnyogok tenyészőhelyén egy természetes baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a fehérje a kijuttatott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, így az árvaszúnyogokra is teljesen ártalmatlan – írták.

Közölték azt is, a katasztrófavédelem által megbízott rovarbiológusok március eleje óta nyomon követik a lárvák megjelenését és fejlődésüket, ez alapján tervezik meg a kezelések menetét. A Tiszán a közelmúltban levonult kisebb árhullám után kialakult tenyészőhelyeken indul a légi biológiai szúnyoggyérítés szerdán. A szúnyogirtást a Tisza-tónál, a Tisza Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád-Csanád vármegyei szakaszán, valamint a Körösök mentén, Békés vármegyében kezdik és összesen 3750 hektár vízfelületet kezelnek a biológiai készítménnyel. Pest vármegye déli részén elsősorban a lehullott csapadék hozott létre kisebb, elszórt tenyészőhelyeket, itt földi lárvagyérítést terveznek végezni.

Kiemelték: a hűvösebb időben a lárvák fejlődése lelassul, ezért a szakemberek még a következő hétre várható felmelegedés előtt elvégzik a kezeléseket. Az OKF felhívta a figyelmet arra: minél kevesebb a szúnyoglárva, annál kevesebb a kifejlett szúnyog, ezért érdemes a ház körüli kisebb vizeket kiönteni, lefedni, illetve rendszeresen cserélni, ugyanis egy-egy vízzel teli virágcserépben, vödörben, gumiabroncsban, eldugult ereszben százával, akár ezrével fejlődhetnek szúnyogok. Ajánlott az esővízgyűjtő hordókat szúnyoghálóval lefedni, a ház előtti árkokat pedig rendben tartani, hogy hosszabb ideig ne tudjon bennük megállni az esővíz.