Zöld Energia
Zöld út a napelemes visszatáplálásnak
Megszületett a kormányhatározat az új napelemes rendszerek tavaly elrendelt visszatáplálási tilalmának kivezetéséről.
A szolgáltatók adatai alapján az Energiahivatal háromhavonta tesz javaslatot azokra a területekre, ahol a hálózat kapacitása lehetővé teszi a korlátozás feloldását. Az ígéret szerint az alkalmas helyeken már nyár végén indulhat a visszatáplálás. A napelemes beruházásban gondolkodókat azonban egy ennél fontosabb határidő szorítja: legfeljebb az év végéig üzembe helyezett rendszerek lehetnek szaldós elszámolásúak. Igaza lett a szakértőknek: az elektromos hálózat nem megfelelő kapacitásai miatt az új napelemes rendszerekre tavaly bevezetett visszatáplálási korlátozás nyár végére részben megszűnhet.
A kormánynak az Európai Bizottság számára tett vállalásai alapján március végéig kellett szabályoznia a lakossági napelemes rendszerek visszatáplálását és a vonatkozó rendelet az utolsó pillanatban meg is jelent. „A legfontosabb, hogy ez a jogszabály már nagyon helyesen nem teljes, országos korlátozásról beszél. A visszatáplált áram kezelése ugyanis csak azokban a transzformátorkörzetekben okozott eddig is problémát a szolgáltatóknak, ahol sok napelemes rendszer működött. Másutt bőven volt még tartalék a hálózatban, a tavaly bejelentett fejlesztések pedig tovább növelik a kapacitásokat” – mutatott rá Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője. A labda most átkerült a szolgáltatók és az Energiahivatal térfelére. A nyár végéig fognak javaslatot tenni, hol engedélyezhető ismét a visszatáplálás. Így az új napelemek tulajdonosait csak minimális veszteség éri. „A tavaly ősszel beadott óriási mennyiségű igény nagyon meghosszabbította az engedélyezési folyamatot, ezért valószínűleg még nincs is olyan napelemes rendszer az országban, amire vonatkozna a tilalom. A meglévő napelemek visszatáplálását ugyanis eddig sem korlátozták” – véli a szakértő.
Hosszú távon azonban a napelemek megtérülését a visszatáplálás helyett az önfogyasztásra kell alapozni. Jövő évtől biztosan nem lehet szaldós elszámolással szerződni az áramszolgáltatóval: vagyis minden visszatáplált áramért kevesebb pénz jár a napelemeseknek, mint amennyit a hálózatból vételezésért fizetnek. A nappali, illetve a nyári túltermeléssel többé nem lehet kiegyenlíteni az éjszakai és a téli fogyasztást. „A Nap jövőre sem küld villanyszámlát, de mindenképpen tudatosabb energiahasználatra lesz szükség. A lényeg, hogy a lehető legtöbb fogyasztást nappalra kell időzíteni, amikor a napelempanelek termelése csúcsra jár. Az önfogyasztás, vagyis az azonnal felhasznált áram továbbra is ingyen lesz, a hálózatba táplált felesleget viszont később drágábban kell visszavásárolni. Sokat jelent, ha a programozható elektromos eszközöket – például villanybojlert, mosogatógépet – a napos órákra időzítve kapcsolják be a tulajdonosaik” – tanácsolja Kujáni Péter.
Egyelőre nem ismert, pontosan milyen elszámolási feltételek fogják felváltani januártól a szaldós megoldást. Az azonban bizonyos, hogy a jelenleginél kedvezőtlenebb lesz a napelemtulajdonosok számára. Kujáni szerint a december végéig megkötött szaldós szerződések még tíz évig havi elszámolással ugyan, de érvényben maradnak. „Ennyi idő alatt egy átlagos napelem akár úgy is visszahozhatja az árának nagy részét, hogy az első néhány hónapban nem lehet róla visszatáplálni. Aki viszont a korlátozás miatt halasztja el a beruházását, a bruttó feltételekkel pénzügyileg is biztosan rosszabbul fog járni.”
Zöld Energia
nergiaszuverenitás nélkül nincs sikeres zöldpolitika
Az Európai Unió az orosz energiahordozókat amerikai LNG-re cserélte.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az energiaszuverenitás oldalán nem valódi függetlenedést látunk, hanem függőségváltást – mondta Hernádi Zsolt. Az orosz energiahordozók visszaszorítása teret nyitott az amerikai LNG-nek, a megújulók technológiákban pedig érezhető a kínai gyártási és nyersanyag dominancia – írja az alternativenergia.hu. Így az energiaszuverenitás oldaláról nézve nem történt függetlenedés – fogalmazott a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója az MCC Energiaszuverenitás 2026 konferencián. Sem az EU sem a régió nem bővelkedik energiaforrásokban. Ez egy adottság, ami szuverenitási szempontból hátrány – fogalmazott Hernádi majd hozzátette: ezt a problémát kell megoldanunk. Az EU eredeti terve az volt, hogy a dekarbonizáció által fogja növelni az energiaszuverenitást, de az energiaimport-függőség alig változott: 2019 és 2023 között mindössze 60 százalékról 58 százalékra mérséklődött. Az orosz fosszilis energiáról való leválással az EU teret nyitott az USA-ból érkező LNG-nek, és az EU lett az Egyesült Államok legnagyobb piaca. 2024-ben az EU több mint 100 milliárd köbméter LNG-t importált, ennek közel 45 százaléka az Egyesült Államokból érkezett, ami több mint kétszerese a 2021-es mennyiségnek. Ezen felül a megújulók fejlesztésével is új függőség jött létre.
Példaként a napelemek importját emelte ki, amelynek több mint 90 százaléka Kínából származik, de hasonlóak az arányok az akkumulátorok és a kritikus nyersanyagok esetében is. Jó hogy vannak új források, de nem jó, hogy a függőség nem csökkent. Kínától energiaszuverenitási stratégiájából kéne tanulni: Kína készleteket halmoz fel, bővíti a szén- és megújulóenergia-termelést, miközben csökkenti az importfüggőséget, és ezáltal képes dekarbonizációra is. Ezzel szemben az EU elsősorban a kibocsátáscsökkentést helyezte minden más fölé, és eközben az súlyos versenyképességi és szuverenitási problémákat okozott, és egyre kevésbé képes fenntartani a dekarbonizáció lendületét is.
Hernádi Zsolt úgy vélte, hogy az EU a tagállamok eltérő adottságait sem veszi figyelembe: míg szinte minden EU-s országnak szembesülnie kell azzal a kockázattal, honnan szerzi be az energiát, Magyarországnak és a többi szárazföldi országnak ezen felül ellátási útvonal kockázattal is számolni kell. Hernádi Zsolt szerint az európai dekarbonizációs célok nem reálisak, és úgy vélte, nagyobb tagállami rugalmasságra és diverzifikációra van szükség, valamint arra, hogy hagyják a piacot működni, mert ez növeli a hatékonyságot.
Úgy vélte, hogy az energiaszuverenitás az állam és a piac együttműködésével jöhet létre: válságálló ellátás csak akkor jöhet létre, ha az állam stratégiai irányt ad, a vállalatok pedig képesek beruházni és alkalmazkodni. A MOL évtizedekkel ezelőtt felismerte, hogy régióban kell gondolkodni. A MOL három finomítóval, 2400 töltőállomással és közel 100 ezer hordó napi termeléssel biztosítja a régió olajipari szuverenitását. Magunknak kell megteremteni a szuverenitást, segíts magadon és Isten is megsegít elv alapján. Ehhez az is kell, hogy a vállalatok megtermelt profitot vissza tudják forgatni beruházásaikba – tette hozzá.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaMagyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaAz elektromos autók erősödő konkurenciája nyomás alá helyezte a Porschét
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több elektromos autó jelenik meg a magyar használtautópiacon
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaKevés a használt elektromos autó, a tehetősek dominálnak a piacon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaLevegőszennyezettség miatt figyelmeztetést adott ki az önkormányzat
