

Zöld Energia
Zöld út a napelemes visszatáplálásnak
Megszületett a kormányhatározat az új napelemes rendszerek tavaly elrendelt visszatáplálási tilalmának kivezetéséről.
A szolgáltatók adatai alapján az Energiahivatal háromhavonta tesz javaslatot azokra a területekre, ahol a hálózat kapacitása lehetővé teszi a korlátozás feloldását. Az ígéret szerint az alkalmas helyeken már nyár végén indulhat a visszatáplálás. A napelemes beruházásban gondolkodókat azonban egy ennél fontosabb határidő szorítja: legfeljebb az év végéig üzembe helyezett rendszerek lehetnek szaldós elszámolásúak. Igaza lett a szakértőknek: az elektromos hálózat nem megfelelő kapacitásai miatt az új napelemes rendszerekre tavaly bevezetett visszatáplálási korlátozás nyár végére részben megszűnhet.
A kormánynak az Európai Bizottság számára tett vállalásai alapján március végéig kellett szabályoznia a lakossági napelemes rendszerek visszatáplálását és a vonatkozó rendelet az utolsó pillanatban meg is jelent. „A legfontosabb, hogy ez a jogszabály már nagyon helyesen nem teljes, országos korlátozásról beszél. A visszatáplált áram kezelése ugyanis csak azokban a transzformátorkörzetekben okozott eddig is problémát a szolgáltatóknak, ahol sok napelemes rendszer működött. Másutt bőven volt még tartalék a hálózatban, a tavaly bejelentett fejlesztések pedig tovább növelik a kapacitásokat” – mutatott rá Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője. A labda most átkerült a szolgáltatók és az Energiahivatal térfelére. A nyár végéig fognak javaslatot tenni, hol engedélyezhető ismét a visszatáplálás. Így az új napelemek tulajdonosait csak minimális veszteség éri. „A tavaly ősszel beadott óriási mennyiségű igény nagyon meghosszabbította az engedélyezési folyamatot, ezért valószínűleg még nincs is olyan napelemes rendszer az országban, amire vonatkozna a tilalom. A meglévő napelemek visszatáplálását ugyanis eddig sem korlátozták” – véli a szakértő.
Hosszú távon azonban a napelemek megtérülését a visszatáplálás helyett az önfogyasztásra kell alapozni. Jövő évtől biztosan nem lehet szaldós elszámolással szerződni az áramszolgáltatóval: vagyis minden visszatáplált áramért kevesebb pénz jár a napelemeseknek, mint amennyit a hálózatból vételezésért fizetnek. A nappali, illetve a nyári túltermeléssel többé nem lehet kiegyenlíteni az éjszakai és a téli fogyasztást. „A Nap jövőre sem küld villanyszámlát, de mindenképpen tudatosabb energiahasználatra lesz szükség. A lényeg, hogy a lehető legtöbb fogyasztást nappalra kell időzíteni, amikor a napelempanelek termelése csúcsra jár. Az önfogyasztás, vagyis az azonnal felhasznált áram továbbra is ingyen lesz, a hálózatba táplált felesleget viszont később drágábban kell visszavásárolni. Sokat jelent, ha a programozható elektromos eszközöket – például villanybojlert, mosogatógépet – a napos órákra időzítve kapcsolják be a tulajdonosaik” – tanácsolja Kujáni Péter.
Egyelőre nem ismert, pontosan milyen elszámolási feltételek fogják felváltani januártól a szaldós megoldást. Az azonban bizonyos, hogy a jelenleginél kedvezőtlenebb lesz a napelemtulajdonosok számára. Kujáni szerint a december végéig megkötött szaldós szerződések még tíz évig havi elszámolással ugyan, de érvényben maradnak. „Ennyi idő alatt egy átlagos napelem akár úgy is visszahozhatja az árának nagy részét, hogy az első néhány hónapban nem lehet róla visszatáplálni. Aki viszont a korlátozás miatt halasztja el a beruházását, a bruttó feltételekkel pénzügyileg is biztosan rosszabbul fog járni.”

Zöld Energia
Célkeresztben a tiszta, olcsó energia a vállalatoknál és a háztartásokban is
A távhőtermelők hétfőtől, majd további négy szakaszban igényelhetnek támogatást a távfűtési rendszerek megújuló alapú korszerűsítéséhez.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A minisztérium kiemelte: a kiírás előmozdítja a földgáz kiváltását ipari hőszivattyúkkal, földhővel vagy biomasszával, ezzel mérsékli Magyarország importkitettségét, erősíti az ellátás biztonságát – írja az alternativenergia.hu. A Jedlik Ányos Energetikai Program másodikként megnyílt pályázatával már összesen 101 milliárd forint támogatás érhető el távfűtési beruházásokra 2025 nyarán. Ismertették: Magyarországon több mint 210 távhőrendszer biztosít fűtést csaknem 700 ezer háztartás, azaz mintegy másfélmillió lakossági fogyasztó számára és hozzávetőleg 12 ezer oktatási, szociális és egészségügyi intézményben, bevásárlóközpontban és sportlétesítményben. Az ágazati beruházások erősítik hazánk energiafüggetlenségét, az ellátás biztonságát, a tiszta energiaforrások fokozott hasznosításával óvják a környezetet. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv a korábbi 21 százalék helyett 30 százalékos megújuló részarány elérését célozza meg 2030-ra a végső energiafelhasználásban. A Nemzetközi Energia Ügynökség különösen a távhő zöldítésében lát hatalmas lehetőségeket a geotermikus energia további térnyerésére. A földhő részaránya a hazai távhőtermelésben a 2018-as 5,3 százalékról 8 százalékra nőtt 2023-ra. Más települések mellett Győrött, Miskolcon, Mosonmagyaróváron, Szegeden és Szentesen is jelentős a tiszta energiaforrás aránya a helyi távhőrendszerekben. A tavaly elfogadott Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció a település- és távfűtésben azonosítja be a leggyorsabban kiaknázható megoldásokat a geotermia hazai elterjesztésére. Az új programok egyéb tiszta hőtermelési módok alkalmazását is ösztönzik.
A távhőtermelők a Jedlik Ányos Energetikai Programban mostantól igényelhetnek támogatást rendszereik megújuló alapú korszerűsítésére. Az 51 milliárd forintos keretből egy nyertes pályázatra legalább 200 millió és legfeljebb 3,5 milliárd forint ítélhető meg. Az önállóan támogatható tevékenységek közé tartozik a megújuló alapú hőtermelési technológia létesítése (a hőszivattyút is beleértve), hulladékhő hasznosítása vagy hőtároló megvalósítása. A pályázati folyamat első szakasza legkésőbb 2025. szeptember 1-ig tarthat, azt szükség esetén további négy etap követheti majd. Emlékeztettek: június közepe óta jelentkezhetnek a távhőszolgáltatók támogatásra a Jedlik-program elsőként elrajtolt kiírásában. A 45 milliárd forintos teljes keretösszegből 25 milliárd forint fordítható az energiahatékonyság fokozására, 20 milliárd forint pedig a megújuló energia alapú hőforrásokra, hulladékhő hasznosításra és meglévő távhővezetékkel való összekapcsolásukra. Egy pályázó minimum 20 millió, de maximum 1,5 milliárd forint támogatást igényelhet. A július végéig tartó első szakaszban már több mint 30 pályázat érkezett be, további közel két tucat cég kezdte meg a kitöltést.
Felidézték: a családokat is segítik a távfűtés költségcsökkentő korszerűsítésében. Június végén vált hozzáférhetővé a társasházaknak és lakásszövetkezeteknek szóló, 5 milliárd forintos keretösszegű pályázat. A távhőfelhasználás mérhetővé és szabályozhatóvá tételét 100 százalékos vissza nem térítendő támogatás ösztönzi. Az okosmérővel felszerelt társasházak lakói tényleges fogyasztásuk alapján, kevesebbet fizethetnek a távhőért. A nyáron elindult három programban távhőfejlesztésekre tehát összesen több mint 100 milliárd forint hozzájárulást biztosít a kormány. Az Energiaügyi Minisztérium a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében összesen 440 milliárd forinttal támogatja a vállalkozások fejlesztéseit. A tíz kiírás a többi között a vállalati energiahatékonyság javítását, céges energiatárolók létesítését, az energetikai kutatás-fejlesztést is ösztönzi. A programcsomag legfontosabb hatásaként csökkenti a hazai cégek rezsikiadásait, ezzel javítva versenyhelyzetüket – írták a minisztérium közleményében.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Korond-patak: újraépítik a medret, hogy megvédjék a bányát és a munkahelyeket
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
„Vizet a tájba”: több mint kétmillió köbméter víz a fenntartható mezőgazdaságért és élőhelyekért
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
A visszaváltás új korszaka: milliószámra térnek vissza a palackok naponta
-
Zöldinfó19 óra telt el a létrehozás óta
Lárvák forradalma: rovarfehérjével zöldülhet a takarmányipar
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Több vizet kér Magyarország a szlovák féltől, áramot is kapna a bősi erőműből