Zöld Energia

Itt az öngyógyító napelem

A Solestial napelemes cellái tíz éven át keringtek az űrben egy teszt során.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-06-04

Szerző:

Vanessza

A francia Alternatívenergia- és Atomenergia-ügyi Bizottság (CEA) megerősítette, hogy az arizonai székhelyű Solestial kifejezetten űri körülményekre gyártott fotovoltaikus cellái képesek a sugárzás okozta károsodások helyreállítására – számol be a PV Magazine. A tesztek alátámasztották, hogy a szilíciumcellák a sugárzás miatti károkat napfényben, 90 Celsius-fokos hőmérsékleten hatékonyan állítják helyre.

Az anyagtudományban az utólagos hőkezelés lényege, hogy lassú hűtéssel kezelik az anyag belső feszültségeit. A Solestial szilícium napelemcelláinak nyitott áramköri feszültsége mindössze 4 százalékkal csökkent, miután tíz évig alacsony Föld körüli pályán voltak kitéve a sugárzásnak. Az automatikus hőkezelés 90 Celsius-fokon zajlott, a vállalat szerint 20 mikron vastagságú cellái több mint 20 százalékos hatékonyságot mutattak.

A cégnél úgy vélik, a tesztek bizonyították az öngyógyító napelemek megvalósíthatóságát a sugárzás okozta degradáció jelentős csökkentése mellett. Ez különösen fontos szempont az űrbe telepített napelemek esetében, amelyeket komoly behatás ér, és amelyeknél hosszú távú működésre van szükség. A Solestial szerint a technológia komoly előnye, hogy szilíciumalapú, míg sok más, az űrben használt napelem gyakran ritkább vagy drágább anyagokból készül.

„A szilíciumban a sugárzás okozta károsodások kezelése magas, például 200 és 250 Celsius-fok közötti hőmérsékleten egyszerűen elvégezhető, de ez nem hasznos az űrben történő alkalmazáskor, hiszen ilyen hőmérsékletet ritkán vagy egyáltalán nem tapasztalni ebben a környezetben” – mondta Romain Cariou, a CEA szakértője. Mint hozzátette, a Solestial cellái a sugárzáshoz köthető károsodást az űrben lévő napelemek normál üzemi hőmérsékletén is képesek gyógyítani, ilyen technológia jelenleg nem érhető el a piacon.

„Várjuk az elkövetkező hónapokban a CEA-val közösen elvégzett további vizsgálatokat, hogy még alacsonyabb hőmérsékleten validáljuk az eredményeket” – nyilatkozta Stanislau Herasimenka, a Solestial vezérigazgatója. „Izgatottan várjuk, hogy megmutathassuk az űriparnak a Solestial ultravékony szilícium napelemeinek és burkolatainak számtalan előnyét” – tette hozzá.

Zöld Energia

Megújuló energiából készítenének szintetikus üzemanyagot a Szegedi Tudományegyetemen

Megoldást keresnek a szén-dioxid-alapú e-üzemanyag hatékony előállítására a Szegedi Tudományegyetemen.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szén-dioxid alapú e-üzemanyagok energiahatékony előállításának lehetőségeit vizsgálják a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a Janáky Csaba vezetésével folyó munka kétmilliárd forintos támogatást nyert a Misszióvezérelt Nemzeti Laboratóriumok pályázaton – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t. Az alternativenergia.hu közleménye szerint az SZTE kutatói részben az áprilisban zárult Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium projekt során szerzett tapasztalatokat hasznosítják. A felépített tudást és infrastruktúrát fogják egyetlen konkrét cél szolgálatába állítani, cseppfolyós e-üzemanyagokat, például szintetikus repülőgép üzemanyagot (kerozint) és közúti benzint készítenek megújuló villamos energia, szén-dioxid és víz felhasználásával.

Janáky Csaba kifejtette, az e-üzemanyag létrehozásának számos technológiai útja lehetséges, többféle kémiai folyamaton keresztül lehet eljutni szén-dioxidból, vízből és megújuló villamos energiából a szintetikus cseppfolyós üzemanyagokhoz. Ezekből többet is megvizsgáltak, a következő lépésként kiválasztják azt, amely a legjobb eredményeket adja. A szakemberek az eljárást megpróbálják még hatékonyabbá tenni azzal, hogy továbbfejlesztik a kulcsfolyamatot – a Fischer-Tropsch reakciót, amely során a szén-monoxid és a hidrogén keverékéből álló szintézisgázt alakítják át folyékony szénhidrogénekké – és az ehhez kapcsolódó lépéseket.

A professzor hangsúlyozta, önmagában nem újdonság szén-dioxidból és vízből megújuló villamos energiával üzemanyagot előállítani. A céljuk a folyamat elemeinek összehangolása. Az új fejlesztés központi bázisa az SZTE Science Park, azon belül is az SZTE Energetikai Innovációs Tesztállomás és a Greennovation Center lesz, ahol a zöld hidrogén és az ipari eredetű szén-dioxid felhasználásával versenyképes árú e-kerozin és e-benzin előállítását tervezik. A tesztállomáson már korábban saját konténeres hidrogéngenerátort építettek, és megvan a saját konténeres technológiájuk szén-monoxid, valamint cseppfolyós üzemanyag előállítására is.

Olyan rendszert kívánnak kialakítani, amelyben a maga munkapontján – a reakció szempontjából optimális nyomás és hőmérsékleti viszonyok között – mindegyik technológia elfogadható energiafelhasználással működik, és ezek a paraméterek nagyon közel van egymáshoz. Ettől azt várják, hogy a teljes folyamat érdemben jobb hatásfokú lesz – közölte a szakember. Ennek érdekében az egyes részegységek egymáshoz integrálását előbb a laborasztalon, majd a már meglévő eszközökkel a tesztállomáson is elvégzik.

Végül kialakítanak egy új konténert, amelyben hidrogénből és szén-monoxidból energiahatékony cseppfolyós üzemanyag készül. Olyan folyamatot terveznek, amely a villamos energiától az e-üzemanyag előállításáig jó paraméterekkel működik, és amely az ipari partnerek számára is vonzó lehet – fejtette ki Janáky Csaba. A közlemény szerint a fejlesztés időszerűségét növeli, hogy az Európai Unióban jogszabály írja elő, hogy 2030-tól milyen részarányban kell majd szén-dioxid bázison készített komponenst keverni a repülőgépek, és később a közúti gépjárművek üzemanyagába.

Tovább olvasom