Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Itt az öngyógyító napelem

A Solestial napelemes cellái tíz éven át keringtek az űrben egy teszt során.

Létrehozva:

|

A francia Alternatívenergia- és Atomenergia-ügyi Bizottság (CEA) megerősítette, hogy az arizonai székhelyű Solestial kifejezetten űri körülményekre gyártott fotovoltaikus cellái képesek a sugárzás okozta károsodások helyreállítására – számol be a PV Magazine. A tesztek alátámasztották, hogy a szilíciumcellák a sugárzás miatti károkat napfényben, 90 Celsius-fokos hőmérsékleten hatékonyan állítják helyre.

Az anyagtudományban az utólagos hőkezelés lényege, hogy lassú hűtéssel kezelik az anyag belső feszültségeit. A Solestial szilícium napelemcelláinak nyitott áramköri feszültsége mindössze 4 százalékkal csökkent, miután tíz évig alacsony Föld körüli pályán voltak kitéve a sugárzásnak. Az automatikus hőkezelés 90 Celsius-fokon zajlott, a vállalat szerint 20 mikron vastagságú cellái több mint 20 százalékos hatékonyságot mutattak.

A cégnél úgy vélik, a tesztek bizonyították az öngyógyító napelemek megvalósíthatóságát a sugárzás okozta degradáció jelentős csökkentése mellett. Ez különösen fontos szempont az űrbe telepített napelemek esetében, amelyeket komoly behatás ér, és amelyeknél hosszú távú működésre van szükség. A Solestial szerint a technológia komoly előnye, hogy szilíciumalapú, míg sok más, az űrben használt napelem gyakran ritkább vagy drágább anyagokból készül.

Advertisement

„A szilíciumban a sugárzás okozta károsodások kezelése magas, például 200 és 250 Celsius-fok közötti hőmérsékleten egyszerűen elvégezhető, de ez nem hasznos az űrben történő alkalmazáskor, hiszen ilyen hőmérsékletet ritkán vagy egyáltalán nem tapasztalni ebben a környezetben” – mondta Romain Cariou, a CEA szakértője. Mint hozzátette, a Solestial cellái a sugárzáshoz köthető károsodást az űrben lévő napelemek normál üzemi hőmérsékletén is képesek gyógyítani, ilyen technológia jelenleg nem érhető el a piacon.

„Várjuk az elkövetkező hónapokban a CEA-val közösen elvégzett további vizsgálatokat, hogy még alacsonyabb hőmérsékleten validáljuk az eredményeket” – nyilatkozta Stanislau Herasimenka, a Solestial vezérigazgatója. „Izgatottan várjuk, hogy megmutathassuk az űriparnak a Solestial ultravékony szilícium napelemeinek és burkolatainak számtalan előnyét” – tette hozzá.

Advertisement

Zöld Energia

Megoldhatják a napelemes járdák a városi mobilitás és ellátás zöldítését?

Olyan modellt alkottak, amelyben ötvözik a napenergiát, a városi mezőgazdaságot és a 15 perces város koncepcióját.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A várostervezés során a napenergia, a városi mezőgazdaság és a 15 perces város koncepciója – ahol jószerivel bármely pont elérhető negyed óra alatt – gyakran különálló, de párhuzamos szempontnak tekinthető, ezekkel környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt növelhető a fenntarthatóság. A montreali Concordia Egyetem legfrissebb vizsgálata alapján ezeket összekapcsolva lehet a leghatékonyabban zöldíteni egy városon – írja az alternativenergia.hu.

Az új tanulmányban a zöld városi logisztika gerince a napenergia, amelyet a járdába beépített fotovoltaikus panelek révén hasznosul, és elektromos járművekkel működő szállítási hálózatokat lát el. A tetőket, kis telkeket és más hagyományos napenergia-helyszíneket inkább közösségi kertekké és növénytermesztési területekké alakítják.

Napelemes járdák gyártásával egyre több cég foglalkozik, közéjük tartozik a magyar Platio. A vállalat fotovoltaikus térburkolatainak különlegessége az energiatermelés mellett az, hogy elkészítésükhöz újrahasznosított műanyagot használnak fel.

Advertisement

A 15 perces városmodellben az élelmiszerboltok, a termelői piacok és a közösségi kertek egyenletesen oszlanak el, így a lakosok többsége egy kilométeren belül elérhet friss, egészséges élelmiszereket.  „Meg akarjuk vizsgálni, hogyan integrálhatjuk az energiát, a mobilitást, a földhasználatot és a társadalmi funkciókat, hogy a lakosok mindennapi szükségleteit közelebb hozzuk hozzájuk, így csökkentve a fosszilis tüzelőanyagot fogyasztó utazások számát” – nyilatkozta Caroline Hachem-Vermette, a csapat tagja.

A kutatók az ontariói Londonban található West 5 intelligens közösséget használták esettanulmányként annak értékelésére, hogy a tér, a kibocsátás, a gazdaságosság, a földhasználat és a napenergia-teljesítmény miként hatnak egymásra. A vizsgálatban főként a járdákba beépített napelemek hatására összpontosítottak, ezek 600-szor 600 milliméteresek és 15 százalékos hatékonysággal 100 watt energiát képesek termelni.

Advertisement

Az érintett környéken az éves napsugárzás átlagosan 3,69 kWh/m²/nap, ami 286 napsütéses napnak felel meg, így mindössze 98 m²-nyi napelemes járda elegendő energiát termel az egész városi mobilitási rendszer ellátásához, és 98 százalékkal csökkenti az emissziót.

További előny, hogy a tetőfelület 13,8, a homlokzatok 10 és a parkolók 15 százalékának zöldségtermesztésre való felhasználásával a városrész részben önállóvá képes válni. A gyakorlatban a modell szinte úgy működik, mint egy elosztott agrofotovoltaikus rendszer, amelyben a napelemek nem csupán épületekhez kapcsolódó erőforrások, hanem az energia, a mobilitás, a földhasználat és az élelmezésbiztonság összekötő elemei.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák