Zöldinfó
A világ ásványkincseinek jelentős része Kína kezében van
Kína 17 kulcsfontosságú ásványkincs termelésében is világelső.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Kína 14 ásványi nyersanyagból a világ legnagyobb készleteivel rendelkezik, és 2025-ben 17 kulcsfontosságú ásvány kitermelésében is első helyen állt – közölte az alternativenergia.hu. A legnagyobb készletek közé tartoznak egyebek mellett a ritkaföldfémek, a volfrám, az ón, a molibdén és az antimón, valamint több stratégiai jelentőségű fém, például a gallium, a germánium és az indium. A tárca szerint például a ritkaföldfémek és az antimón esetében Kína a globális termelés több mint felét adja. A bányászati ágazat kibocsátása 2025-ben mintegy 32,7 ezer milliárd jüant (mintegy 4,8 billió dollár) tett ki, ami a GDP több mint 23 százalékának felel meg. Kína ezzel megőrizte vezető szerepét a kitermelés, valamint a feldolgozó- és kohászati ipar területén – tették hozzá.
A feldolgozásban az ország pozíciója még erősebb: a ritkaföldfémek finomításának mintegy 94 százaléka, a mangántermékek 99 százaléka, az alumínium 60 százaléka, az acél 53 százaléka, a réz 47 százaléka Kínához köthető globálisan. A minisztérium szerint a nagy erőforrás-bázis hozzájárul az ipari ellátási láncok stabilitásához és az új ágazatok fejlődéséhez, miközben az ország a következő ötéves terv időszakában a kritikus nyersanyagok – köztük a réz, a lítium, a kobalt és a nikkel – feltárására és kitermelésének bővítésére is összpontosít.
Zöldinfó
Átszabják az energiahatékonysági rendszert, már 2027-ben életbe léphet
Átalakítják az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Átalakítják az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert (EKR) az iparági egyeztetések alapján – mondta Tótth András, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára háttérbeszélgetésen, Budapesten. Kiemelte: céljuk, hogy az EKR kiszámítható és fenntarthatóbb rendszer legyen, amely valódi energiamegtakarítást eredményez az ipari és lakossági felhasználóknál egyaránt – írja az alternativenergia.hu. A mostani EKR-rel a fő gond az, hogy forrásai alacsony hatásfokkal hasznosulnak, és lehetőséget ad a visszaélésekre – tette hozzá. Az EKR európai uniós elvárás alapján működik a tagországokban, Magyarországon 2021 óta írja elő az energiaszolgáltatók és energiakereskedők számára, hogy intézkedéseikkel energiamegtakarítást érjenek el a végső energiafelhasználóknál.
Az államtitkár kifejtette, fontos, hogy az EKR-ben valós megtakarításokat eredményező fejlesztések valósuljanak meg, amelyek gazdaságilag a legtöbb hasznot hozzák. Tótth András ismertette, a tervek szerint az új EKR-hez szükséges jogszabályokat még az idén elfogadják, és 2027. január elsejétől lépnek hatályba. A tervezett változtatásokról elmondta: az új EKR elsősorban az ipart motiválja majd transzparensen az energiafelhasználás csökkentésére, a lakosságnál pedig főként az energiaszegényebb háztartásokban keletkezhetnek megtakarítások.
Az új rendszer minimalizálja a visszaéléseket a több és célzott ellenőrzéssel, a szigorúbb szankcióval – emelte ki. Szakértők bevonásával átdolgozzák az EKR-ben megvalósítható projekteket felsoroló katalógust, a vitatott elemeket törlik, javítják. Ezzel a munkával várhatóan jövő év tavaszára készülnek el – tette hozzá. Céljuk, hogy a rendszer olyan stabil, kiszámítható kereteket adjon az energiaszektornak, amelyet legalább négy évig nem kell módosítani – mondta Tótth András.
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMár most látszik a klímaváltozás hatása a magyar szőlőültetvényeken
