Zöldinfó
Ismét teljes kapacitással gyártja az üzemanyagot a rijekai finomító
Befejeződött a rijekai finomító tervezett nagyleállása, így ismét teljes kapacitással gyártja az üzemanyagot – jelentette be csütörtökön az INA horvát olajipari vállalat.
Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az elvégzett felújítás lehetővé teszi az INA számára a rijekai olajfinomító korszerűsítésének hatékony folytatását. Ez jelenleg Horvátország legnagyobb és legértékesebb ipari projektje, amelybe több mint 630 millió eurót fektet a vállalat. Az INA rijekai finomítója a késleltetett kokszoló nagyfelújítása miatt 2022 novemberében állt le. Erre a kénvisszanyerő egységek (SRU) és hidrokrakkolás folyamategységek (HCU) korszerűsítése és kapacitásnövelése miatt volt szükség, mert így ezek megfelelnek a nehéz maradékok kezelésére szolgáló új üzem szükségleteinek. Az üzembe helyezés alkalmából a rijekai finomítóba látogatott Davor Filipovic horvát gazdasági miniszter és Ratatics Péter, az INA igazgatótanácsának elnöke. Filipovic a sajtónak úgy nyilatkozott: az INA 630 millió eurós befektetésével biztosítva van a horvátországi finomítói üzletág jövője.
Úgy vélte: ez nem pusztán üzleti kérdés volt, nemcsak az olajszármazékok feldolgozásáról szól, hanem Horvátország energiabiztonságának is fontos eleme, amely a kormány által végrehajtott intézkedésekkel együtt ellenállóbbá teszi az országot az esetleges külső megrázkódtatásokkal és a környezeti változásokkal szemben. Ratatics rámutatott: a projekt e részének megvalósításával még egy lépéssel közelebb kerültek a nehézolaj-maradványok feldolgozására szolgáló kokszolóüzem építésének befejezéséhez, várhatóan 2024 közepére. Több okból is ez az egyik legfontosabb projektje az INA-nak: biztosítja a finomítói működés hosszú távú fenntarthatóságát, megszünteti a szankciók hatálya alá eső termékektől való függőséget, és csökkenti a szükséges gázolajimportot. Mindez pedig hozzájárul a horvát és az INA által működtetett más piacok ellátási biztonságának növeléséhez – húzta alá. Vedrana Janjic, a rijekai olajfinomító korszerűsítési projektjének igazgatója elmondta: a további munkálatok a finomító működése közben történnek majd, a következő tervezett leállítás 2024 elején várható rendszeres nagyjavítás miatt.
Jelezte továbbá, hogy a következő időszakban a maradékfeldolgozó üzemben folytatódnak a munkálatok. Az év végéig befejezik a koksztárolók építését, a leendő kokszdaru nyomvonalának kialakítását, továbbá az új kikötő és a siló megépítését, a hozzátartozó új infrastruktúrával együtt. Az INA 49,08 százaléka a Molé, 44,84 százaléka a horvát államé, a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal a társaságban.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
