Zöldinfó
Ismét teljes kapacitással gyártja az üzemanyagot a rijekai finomító
Befejeződött a rijekai finomító tervezett nagyleállása, így ismét teljes kapacitással gyártja az üzemanyagot – jelentette be csütörtökön az INA horvát olajipari vállalat.
Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az elvégzett felújítás lehetővé teszi az INA számára a rijekai olajfinomító korszerűsítésének hatékony folytatását. Ez jelenleg Horvátország legnagyobb és legértékesebb ipari projektje, amelybe több mint 630 millió eurót fektet a vállalat. Az INA rijekai finomítója a késleltetett kokszoló nagyfelújítása miatt 2022 novemberében állt le. Erre a kénvisszanyerő egységek (SRU) és hidrokrakkolás folyamategységek (HCU) korszerűsítése és kapacitásnövelése miatt volt szükség, mert így ezek megfelelnek a nehéz maradékok kezelésére szolgáló új üzem szükségleteinek. Az üzembe helyezés alkalmából a rijekai finomítóba látogatott Davor Filipovic horvát gazdasági miniszter és Ratatics Péter, az INA igazgatótanácsának elnöke. Filipovic a sajtónak úgy nyilatkozott: az INA 630 millió eurós befektetésével biztosítva van a horvátországi finomítói üzletág jövője.
Úgy vélte: ez nem pusztán üzleti kérdés volt, nemcsak az olajszármazékok feldolgozásáról szól, hanem Horvátország energiabiztonságának is fontos eleme, amely a kormány által végrehajtott intézkedésekkel együtt ellenállóbbá teszi az országot az esetleges külső megrázkódtatásokkal és a környezeti változásokkal szemben. Ratatics rámutatott: a projekt e részének megvalósításával még egy lépéssel közelebb kerültek a nehézolaj-maradványok feldolgozására szolgáló kokszolóüzem építésének befejezéséhez, várhatóan 2024 közepére. Több okból is ez az egyik legfontosabb projektje az INA-nak: biztosítja a finomítói működés hosszú távú fenntarthatóságát, megszünteti a szankciók hatálya alá eső termékektől való függőséget, és csökkenti a szükséges gázolajimportot. Mindez pedig hozzájárul a horvát és az INA által működtetett más piacok ellátási biztonságának növeléséhez – húzta alá. Vedrana Janjic, a rijekai olajfinomító korszerűsítési projektjének igazgatója elmondta: a további munkálatok a finomító működése közben történnek majd, a következő tervezett leállítás 2024 elején várható rendszeres nagyjavítás miatt.
Jelezte továbbá, hogy a következő időszakban a maradékfeldolgozó üzemben folytatódnak a munkálatok. Az év végéig befejezik a koksztárolók építését, a leendő kokszdaru nyomvonalának kialakítását, továbbá az új kikötő és a siló megépítését, a hozzátartozó új infrastruktúrával együtt. Az INA 49,08 százaléka a Molé, 44,84 százaléka a horvát államé, a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal a társaságban.
Zöldinfó
Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.
Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.
Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.
A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
