Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az egész ország állna át hőszivattyúkra – mutatjuk hogyan!

Átalakította a holland kormány hőszivattyúkra vonatkozó tervét.

Létrehozva:

|

A holland kormány finomít azon tervét, amely alapján 2026-tól átfogó hibrid hőszivattyú-kötelezettséget vezetnének be országszerte – számol be a PV Magazine. Hugo de Jonge holland lakhatásügyi miniszter bejelentése szerint a többszintes lakóházak és a műemlék épületek mentesülnek a gázkazánok hibrid hőszivattyúkra történő cseréjének kötelezettsége alól.

A holland kormány 2022 májusában ismertette, hogy 2026. január 1-jétől a hibrid hőszivattyúk alkotják majd az ország új fűtési szabványát. Az intézkedés eredetileg a lakásokra és a műemlék épületekre is vonatkozott volna, de a kormány most visszalépett ezektől az elképzelésektől.

A hőszivattyú-előírás azokra az épületekre lesz érvényes, amelyeknél a beruházás megtérülése legfeljebb hét év a kormány 30 százalékos támogatása mellett. Jonge szerint a többszintes épületek gyakran nem felelnek meg ennek a követelménynek. „A W/E tanácsadó cég tanulmánya azt mutatja, hogy az egymásra épített lakásoknál általában hosszú a megtérülési idő, illetve hogy a zaj és a rendelkezésre álló hely tekintetében szűk lehetőségek vannak” – írta a parlamentnek küldött levelében. A miniszter azzal indokolta a műemlék épületek mentességét, hogy ezek átalakításához engedélyre van szükség, amelynek megszerzése túl hosszadalmas folyamat.

Advertisement

A tárcavezető hozzátette, lesznek kivételek olyan helyzetekre, amikor a szabványt nem lehet megfelelően alkalmazni, például amikor a zajvédelmi követelmények aránytalanul magas költségekkel járnak. A már távfűtéssel fűtött házak szintén mentességet élveznek majd, ahogyan azok a városrészek is, amelyek tíz éven belül át tudnak állni a távfűtésre.

Azoknak a nem lakóépületeknek, amelyeknek éves villamosenergia-felhasználása kevesebb mint 50 ezer kilowattóra, vagy 25 ezer köbméternél kevesebb földgázt használnak fel, kötelező lesz hőszivattyút telepíteniük. A tervben minimumkövetelményként hibrid hőszivattyúkat határoznak meg, de a teljesen elektromos berendezések és a távfűtés is megvalósítható megoldásoknak számítanak. A 30 százalékos támogatáson felül az alacsony jövedelmű háztartások további pénzt is kaphatnak.

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák