

Zöld Energia
Továbbra sem mondanak le a németek a gázról és az olajról
Bár az elmúlt időszakban látványos fűtésmodernizáció zajlott Németországban, továbbra is nő a gáz- és olajfűtési rendszerek iránti kereslet.
A Német Fűtésipari Szövetség (BDH) aktuális adatai alapján a hőszivattyúk mellett a gáz- és olajfűtési rendszerek értékesítése is fokozódik – számol be a PV Magazine. Összességében a piac 38 százalékkal nőtt, és 306 500 új fűtőberendezést adtak el, ennek mintegy harmada hőszivattyú volt.
Németországban jelenleg is zajlik az épületenergetikai törvényről szóló vita, a jogszabály értelmében a közeljövőben betiltanák az új olaj- és gázfűtési rendszereket. A terv miatt az elmúlt időszakban felgyorsult az ország fűtésmodernizációja. A BDH szerint 2023 első negyedévében a hőszivattyúk iránt volt a legnagyobb a kereslet, a 96 500 eladott darab 111 százalékos növekedést jelent 2022 első negyedévéhez képest, ennek ellenére a gáz- és olajfűtési rendszerekből is sok fogyott. Előbbinél 14 százalékos, utóbbinál pedig kétszeres növekedést figyeltek meg. A pelletes fűtési berendezéseknél ezzel szemben 11 százalékos volt a visszaesés.
„Üdvözöljük a fűtéstechnológia korszerűsítésének tendenciáját” – mondta Markus Staudt, a BDH ügyvezető igazgatója. Mint kiemelte, az átállás a környezetnek, a gazdaságnak és a lakosságnak is jót tesz. A szövetség emellett megerősítette korábbi, a biomassza alapú rendszerek támogatáscsökkentésével kapcsolatos kritikáját, a BDH szerint ezen piac nem fejlődik eléggé.
Olaf Scholz kancellár kabinetje május 8-án fogadta el az épületenergetikai törvény tervezetét, a Bundesrat pedig május 12-én vitatta meg. A tárgyaláson több módosítást is kértek, az egyik központi kérdés az volt, hogy 2024-ről későbbre halasszák-e a tilalmat. A Német Megújuló Energia Szövetség (BEE) szerint a késleltetés súlyos következménnyel járna, veszélybe sodorná a most nagymértékben beruházó vállalatok biztonságát.
A BEE régóta esedékesnek tartja az épületenergetikai törvény reformját. A szervezet szerint a tervet nem szabad halogatni, hanem végre kell hajtani, méghozzá társadalmilag kiegyensúlyozott módon.

Zöld Energia
Magyarország első önellátó naperőműve indul – teljesen független a hálózattól
Az ipolytölgyesi Mono-Ipolyfabric Kft. 1,68 MW-os naperőműve az első, amely speciális engedéllyel teljesen önellátó, zárt rendszerben működik, megkerülve a közcélú hálózatot.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A speciális kategóriájú engedély lehetővé teszi, hogy az erőmű üzemeltetője a megtermelt áramot saját maga használja fel, megossza más felhasználókkal, vagy közvetlenül értékesítse mindezt a közcélú villamosenergia-hálózat megkerülésével. A mérföldkőnek számító engedélyt az ipolytölgyesi Mono-Ipolyfabric Fafeldolgozó Ipari Kft. kapta, amely július végén indítja el 1,68 megawatt névleges teljesítményű naperőművét. A létesítmény nem táplál fel áramot a közüzemi hálózatra, így az új szabályozás szerint önellátó termelőegységként működik. A lehetőséget egy 2025. január 1-jétől hatályos törvénymódosítás teremtette meg, amely alapján már a 0,5 megawattnál nagyobb teljesítményű önellátó egységek is engedélyezhetők. Ezzel a lépéssel a MEKH tevékenységi köre is bővült: a kis- és nagyerőművek mellett immár a decentralizált, helyi energiatermelő rendszerek is szabályozási keretek közé kerülhetnek, írja az alternativenergia.hu.
Az új engedélyezési forma egyik kulcseleme, hogy az erőmű kizárólag saját használatra, vagy közvetlen továbbadásra termel áramot – nem táplál vissza a közcélú hálózatba. A MEKH hangsúlyozta, hogy az engedélyezés során szigorúan vizsgálják: a kérelmező képes-e igazolni, hogy az általa létesített egység valóban zárt rendszerben működik, és nem jelent plusz terhelést az országos villamosenergia-hálózatra.
Ez a modell tökéletesen illeszkedik a globális energiarendszerekben zajló átalakuláshoz, ahol egyre inkább előtérbe kerülnek a decentralizált energiatermelési megoldások. A felhasználók nem csupán fogyasztók, hanem egyre gyakrabban termelők is – az ilyen úgynevezett prosumerek saját villamosenergia-termelésüket is integrálják a napi működésükbe.
Bár hasonló rendszerek korábban is léteztek – például nagyvállalatok saját naperőművei -, a mostani engedélyezés azért különleges, mert új jogi kategóriaként elismeri és szabályozza az ilyen típusú működést. A Világgazdaság korábbi cikke szerint 2024-től már az 5 MW-nál nagyobb önellátó erőművek is megvalósíthatók lettek, főként on-site típusú megoldásként, ahol a termelő és a felhasználó szoros, hosszú távú szerződéses kapcsolatban áll egymással. Ezek a megállapodások (pl. corporate power purchase agreements, cPPA) jelentős adminisztratív akadályokkal szembesültek 2023 végéig, de az új szabályozás ezeket is fokozatosan lebontja.
A közbeiktatott szereplők – például az áramszolgáltatók és az elosztóhálózatok – kizárásával a rendszer hatékonyabbá válhat, és a vállalatok saját igényeikre szabhatják energiaellátásukat. Az új engedélyezési kategória tehát nem csupán szabályozási újdonság, hanem egy lépés a jövő decentralizált, rugalmas és felhasználóbarát energiapiaca felé.
A Mono-Ipolyfabric naperőműve így nemcsak energiát termel, hanem új irányt is kijelöl a hazai energiaszabályozásban – a következő hónapokban kiderül, hányan követik majd ezt az úttörő példát.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Sorra pattannak ki a földrengések: különös jelenség zajlik a Dél-Alföldön
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kazah és azeri nyersanyaggal vált függetlenebbé a MOL – új kőolaj érkezett Horvátországba
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Napelemek és legelő juhok: így valósítja meg Bécs a klímabarát városi jövőt
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Megkezdődött a vízpótlás a gemenci erdőben a Duna árhulláma nyomán
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Tisztább levegő, hűvösebb utcák: így változtatja meg a várost a „Sétáló erdő” projekt