Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Napelemekkel lehet újrahasznosítani a szélturbinákat

A Turn2Sun szélturbinák elhasznált lapátjaiból hozott létre fotovoltaikus tartószerkezetet.

Létrehozva:

|

A Planair alá tartozó Turn2Sun Renewables svájci startup egy olyan fotovoltaikus tartószerkezetet fejlesztett ki, amely szélturbinák elhasználódott lapátjaiból készült – számol be a PV Magazine. A szerkezetet 2500 méteres magasságban, a svájci Graubünden régiójában telepítették 16 darab, egyenként 430 watt teljesítményű, kétoldalas napelemmel.

A Blade2Sun megoldás lényege egy olyan fémszerkezet, amely szélturbinák újrahasznosításával jön létre. A struktúra kétoldalas fotovoltaikus modulokat tartalmaz. „Az egy lapátra felszerelhető modulok száma különböző paraméterektől függ, például a lapát hosszától, az oldalirányú megerősítéstől és a helyi időjárási viszonyoktól, nevezetesen a széltől és a hótól” – mondta Noé Tallon, a Planair projektvezetője.

A Graubündenben található prototípus egyik lapátján kilenc darab bifaciális, 430 wattos napelemmodul, a másik lapáton pedig további hét panel található, három-három sorban. „Nincsenek oldalsó megerősítések, mivel a kísérleti modell csak a kereskedelemben elérhető szabványos napelem-tartó síneket használja” – nyilatkozta Tallon. Mint hozzátette, a következő cél, hogy szélesebb fesztávolságot érjenek el, és így növeljék a párhuzamos modulok számát egy-egy lapáton.

A kísérleti struktúrában a szélturbina-lapátok 8,4 méter hosszúak, egyenként 420 kilogramm tömegűek, és egy 5 méter magas tartószerkezetre vannak felszerelve. Tallon szerint a Turn2Sun célja, hogy a napelemes tartószerkezetet a lehető legközelebb telepítse a szélfarmokhoz, ezzel minimalizálva a szállítási költségeket és a teljes szénlábnyomot. „A megoldás fő költségelőnye a használt szélturbinalapátok felhasználása, amelyeknek nyers költsége elhanyagolható, sőt negatív, így nagyon versenyképes a magasra helyezett fotovoltaikus berendezésekhez általában használt nehéz fémstruktúrákhoz képest, és a globális költségek jelentős töredékét teszi ki” – állította meg Tallon.

A vállalat tervei között szerepel, hogy Svájcon kívül is találjon partnereket. A tartószerkezeteket többek között parkolóházaknál, víztározóknál, agrofotovoltaikus létesítményekben és utak mentén is telepíthetnék.

Advertisement

Zöld Energia

Okos napelemek a földeken: ígéretes irányt mutat egy friss kutatás

Az agrofotovoltaikus létesítményekben egyszerre termesztenek növényeket és termelnek energiát, ám nagyon nem mindegy, hogy a fény miként oszlik meg a két tevékenység között.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A németországi Fraunhofer Institut für Solare Energiesysteme ISE (Fraunhofer ISE) csapata olyan stratégiákat elemzett, amelyekkel agrofotovoltaikus létesítményekben egyensúlyozzák ki a növények és napelemek közötti fény eloszlását – számol be a PV Magazine. A kutatók arra jutottak, hogy a vízszintes egytengelyes nyomkövető rendszerek (HSAT) segíthetnek a terméskiesés csökkentésében. A kutatók a délnyugat-németországi Nussbachban található almaültetvényekre esettanulmány adatait felhasználva végeztek szimulációkat az APyV segítségével. Ez egy olyan eszköz, amely fejlett sugárkövetési technikákat használ annak felmérésére, hogy a napelemek elhelyezése miként befolyásolja a növények fényellátottságát. A rendszer képes automatizálni az agrofotovoltaikus létesítmény tervezési optimalizálását a kulcsfontosságú mutatók alapján, figyelembe véve a különböző terményeket.

A csapat megállapította, hogy a napelemek testre szabott vezérlése az almafák számára szükséges fény 91%-át biztosította az év folyamán, ez viszont a napelemes termelés 20%-os csökkenéséhez vezetett. „Tanulmányunk azt mutatja, hogy a napenergia és a mezőgazdaság kombinációja javítható olyan intelligens fotovoltaikus követőkkel, amelyek az időjárási viszonyok, a terménytípusok és azok növekedési szakaszai alapján állítják be a napelemek helyzetét” – nyilatkozta Maddelena Bruno, a tanulmány egyik szerzője. „Ez a megközelítés optimális egyensúlyt biztosít a fotoszintézishez rendelkezésre és a villamosenergia-termeléshez rendelkezésre álló fény között” – tette hozzá.

A szakértők szerint voltak olyan időszakok, amikor az almafák fényigénye nem teljesült maradéktalanul, ez pedig rávilágít a terményalapú optimalizálás korlátaira. A kutatók úgy vélik, hogy a meghatározott korlátok ellenére a tanulmány erős alapot teremt a jövőbeli, már folyamatban lévő vizsgálatokhoz. A panelek pozícionálásának hatékony ellenőrzése segíthet megőrizni a mezőgazdasági hozamot.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák