Zöld Energia

Kerítésekre is lehet napelemet telepíteni

Egy új vizsgálat alapján a mezőgazdasági kerítések költséghatékony napelem-állvánnyá alakíthatóak.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2023-07-28

Szerző:

Vanessza

Amerikai és kanadai kutatók olyan megoldással álltak elő, amelyekkel az állatgazdaságokban használt kerítéseket alakíthatják napelemtartó szerkezetekké – számol be a PV Magazine. „Ez talán a legalacsonyabb költségű megközelítés az állványozáshoz” – mondta a csapat tagja, Joshua M. Pearce. A szakértő szerint a mezőgazdasági kerítéseket felhasználva az állványozás lényegében ingyenes.

A kutatók három fő kerítéstípust írtak le: az elsőnél a kerítés fő oszlopok között helyezkedik el, és drótok tartják a léceket; a másodiknál az oszlopokra drótot vagy hálót rögzítenek; a harmadiknál pedig előre gyártott hálót használnak. A struktúrákban jellemzően nagy szakítószilárdságú acélhuzalokat használnak.

Annak megállapításához, hogy egy meglévő kerítés alkalmas-e a napelemek telepítésére, először fel kell mérni annak ellenállóságát. Többek között az oszlopok anyagával, méretével és játékával, illetve a kerítés magasságával is számolni kell. A kutatók a felméréshez egy nyílt forráskódú, az Egyesült Államokra vonatkozó szélterhelés-kalkulátort is segítségül hívtak.

A szakértők egy sor helyszíni tesztet végeztek három, a kínai székhelyű JinkoSolar által gyártott Cheetah HC 72 M monokristályos PERC panellel. A csapat szerint a telepítést két ember gyorsan elvégezte, egyetlen modul felszerelése hét percet és négy gyorskötözőt igényelt. Egy sor szimulációt is végeztek a meglévő mezőgazdasági kerítések utólagos felszerelése, többek között a juh-, kecske-, sertés-, tehén- és alpakafarmokat is bevontak.

Megállapították, hogy a javasolt megközelítésen alapuló napenergia-projektek gazdaságilag életképesek lennének az Egyesült Államokban. A számítások alapján, ha a modulok teljesítménye 250 és 500 watt között mozog, akkor egy meglévő kerítés állványzatként való felhasználásának a költsége kevesebb mint egy penny wattonként.

A szakértők kiemelték, további vizsgálatokra van szükség annak meghatározására, hogy globálisan milyen előnyökkel járhat a hasonló megközelítés.

Zöld Energia

Úszó napelemek csökkentik a tavak párolgását és hőveszteségét

Ma már nem ritka, hogy a napelemeket tavakra telepítsék, ennek hatásait mérték fel kutatók.

Létrehozva:

8 óra telt el a létrehozás óta

2025-06-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Fraunhofer Napenergia-rendszerek Intézetének szakemberei azt vizsgálták, hogy miként hatnak az úszó napelemek a víz hőmérsékletére és párolgására – számol be az alternativenergia.hu. Az eredmények alapján ezen, a vízfelszínre telepített rendszerek alatt nyáron az alacsonyabb napsugárzás miatt kisebb a párolgás, télen pedig mérséklik a víz hőveszteségét. A globális felmelegedés közepette ez pozitívan befolyásolhatja a tavakat. A legerőteljesebb hatások a legnagyobb napelemek esetében voltak megfigyelhetőek, ezek Hollandiában, Sekdoornban voltak telepítve. Ezen a helyszínen a modulok kelet-nyugati irányban vannak elrendezve egy fém vázon, amelyet pontonok tartanak a felszínen. A szakemberek három tóban, Hollandiában, a svájci Toules-ban és a németországi Leimersheimben mérték fel, hogy a rendszerek miként hatnak a hőmérsékletre és egyéb tényezőkre, így az oxigéntartalomra és tápanyag-összetételre. Az adatokat két éven át gyűjtötték, az eredmények alapján a napelemek jelentéktelen hatást gyakoroltak a vízminőségre. A helyzet alaposabb megértése érdekében a kutatók további vizsgálatokat sürgetnek.

Két rendszer alépítményein kagylókolóniák telepedtek meg, és az egyik esetben kiderült, hogy az állatok légzése csökkenti a víz oxigénkoncentrációját, de az is bebizonyosodott, hogy szűrik a vizet és megkötik a foszfort. Ez azt igazolja, hogy az úszó napelemek igen összetett módon hatnak a vizekre.

A madárállomány megfigyelései alapján a tavakban és azok környékén 25 faj volt jelen, ezek közül 11 a napelemeken is jelen volt. A kutatók olyan, a régióban ritkaságnak számító állatokat is láttak, mint a székicsér és a szalonka. Úgy tűnik, a tó, illetve az arra telepített rendszer pihenőhelyként, a zsákmányszerzés kiindulópontjaként és fészkelőhelyként szolgált.

A három vizsgált mesterséges tó eltérő éghajlati környezetben fekszik, vízfelületüket pedig eltérő arányban takarja fotovoltaikus rendszer. Sőt, az egyes víztömegek funkciójukban is nagyban különböztek egymástól: az egyik egy erőmű víztározójaként funkcionál, a másik kettőt pedig homok-, illetve kavicsbányászásra használják. Két úszó napelem 2019 óta működik, a leimersheimi rendszer pedig 2021-ben lépett működésbe.

Tovább olvasom