Zöldinfó
A zöldövezetek védelmére törekszenek a jövőben a városfejlesztésben Kolozsváron
A meglévő zöldövezetek megtartására, újak létrehozására törekszenek a jövőben Kolozsváron, így alkalmazkodva a klímaváltozás kihívásaihoz – jelentette be Emil Boc polgármester kedden sajtótájékoztatón.
Az erdélyi nagyváros vezetője elmondta, hogy a városfejlesztésben a jövőben a zöldövezetek megőrzése prioritást jelent az urbanisztikai szempontokkal szemben, így csak a beteg növényeket távolítják el a felújítási projektek során. Mint mondta, nyugat-európai mintára a 3-30-300-szabályt alkalmazzák. Eszerint minden lakosnak látnia kell lakása ablakából legalább három fát, és az egyes lakónegyedek területének 30 százalékát fák kell, hogy beárnyékolják. Emellett minden kolozsvári lakos lakóhelyétől legtöbb 300 méterre lennie kell egy kisebb zöldövezetnek, parknak. A következő időszakban elemzés készül a város lakónegyedeiről, hogy felmérjék, mennyire felelnek meg az új kritériumrendszernek.
Emil Boc annak hatására foglalt állást, hogy az erdélyi nagyvárosban az elmúlt hetekben élénk vita alakult ki a civil szféra, a szakemberek és a városvezetés között a belváros két utcájában – a Farkas utcában és az Egyetem utcában – lévő méretes fák elköltöztetéséről. A város magyarsága számára az itt lévő magyar intézmények – a Farkas utcai református templom és az egyház több ingatlanja, a Babes-Bolyai Tudományegyetem főépülete, több magyar középiskola – miatt fontos utcák felújítása során a tervező több fát el akart költöztetni, hogy jobban érvényesüljön a műemlék épületek homlokzata, középkori hangulata. A helyi sajtó beszámolója szerint a felújítás során 37 felnőtt fából 29-et kiemeltek és egy városszéli parkba vittek volna, amit az erős befolyással bíró civil szervezetek elleneztek. Ezek nyomására a városvezetés újabb közvitát hirdetett, ezután pedig a korábban nemzetközi pályázaton nyertes felújítási terv részleges módosítása mellett döntött. Eszerint csak két fiatal fát költöztetnek el, a többi marad.
Emil Boc hangsúlyozta: a klímaváltozás jelentette új kihívások közepette ezután prioritást élvez az egészséges felnőtt fák megtartása, csak indokolt esetben, a rendezett, harmonikus városkép érdekében áldozhatók fel, és helyettük újakat kell ültetni. Kolozsváron az elmúlt időszak urbanisztikai projektjei során a Szamos-parton és kisebb parkokban is számos fa lett a fejlesztések áldozata, és bár helyükbe jóval többet ültettek, a lakosok kifogásolják, hogy évtizedekbe telhet, míg ezek ugyanakkorára nőnek, mint az eltávolított elődjeik. A belvárosi utcák felújításával – melynek során a Farkas és az Egyetem utca a járókelők és autók által közösen használt osztott térré, több mellékutca pedig gyalogövezetté alakul – október végére kell elkészülni. A kisebb csúszással zajló felújítási projekt a Kolozsvári Magyar Napok idei kiadására is kihat, hagyományosan a Farkas utca a legnagyobb erdélyi magyar rendezvénysorozat fesztiválutcája, a kézművesvásárnak és a számos bemutatkozó intézménynek is helyt ad. Oláh Emese kolozsvári alpolgármester és Gergely Balázs főszervező a Krónika közéleti portálnak úgy nyilatkozott, hogy reményeik szerint az augusztus 13-i kezdésig befejeződik a munka zöme, és megvalósul Emil Boc ígérete, miszerint a felújított utcákat a magyar napokon avatják fel.
Zöldinfó
A klímától az áramtalanításig: így spóroltak energiát a magyar cégek
A magyar vállalkozások összefogása több mint 145 000 kilowattóra csúcsidei megtakarítást ért el.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A magyar vállalkozások összefogása több mint 145 000 kilowattóra (kWh) csúcsidei megtakarítást ért el, köszönhetően olyan intézkedésnek, mint a klímahasználat csökkentése – közölte a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) az MTI-vel. A VOSZ által indított vállalkozói összefogáshoz néhány nap alatt csaknem 350 vállalkozás csatlakozott az ország 202 településéről, és vállalásaik több mint 145 000 kWh csúcsidei energiamegtakarítást jelentettek – írja az alternativenergia.hu.
A felhíváshoz a mikrovállalkozásoktól kezdve a több száz embert foglalkoztató cégek is csatlakoztak. Az érintettek 95 százaléka vállalt konkrét csúcsidei (17–22 óra közötti) fogyasztáscsökkentést, és átlagosan a fogyasztásuk mintegy egyötödével mérsékelték a felhasználást. A leggyakoribb a klímahasználat csökkentése volt, amelyet a résztvevők csaknem 59 százaléka alkalmazott, míg minden harmadik vállalkozás a teljes áramtalanítást is vállalta munkaidőn kívül.
A program eredményei túlmutatnak a vészhelyzet időszakán: a csatlakozó vállalkozások negyede már jelezte, hogy az energiatakarékossági intézkedéseket a krízis lezárása után is fenntartja. A nyáron bevezetett megoldások így hosszabb távon is beépülhetnek a vállalkozások mindennapi működésébe. A közlemény idézte Gazsi Attilát, a VOSZ elnökét, aki elmondta: a magyar vállalkozói szektor bizonyította, hogy ha valódi összefogásra kap lehetőséget, gyorsan és eredményesen tud reagálni egy nemzeti szintű kihívásra.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó21 óra telt el a létrehozás ótaVeszélyes helyzet alakult ki a Szigetnél az alacsony Duna miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
