Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Energiaügyi Minisztérium: idén másodszor áll 90 százalékon a hazai gáztárolók töltöttsége

Idén másodszor áll 90 százalékon a hazai gáztárolók töltöttsége – közölte az Energiaügyi Minisztérium a Facebook-oldalán.

Létrehozva:

|

Azt írták: az április óta folyamatos betárolásnak köszönhetően először a nyáron érte el ezt a szintet Magyarország. Az uniós elvárás szerint november elejére kellett volna a földfelszín alatti tárolókkal rendelkező tagállamoknak 90 százalékos töltöttségig jutniuk. A magyar mutató már augusztus végére magasabban alakult, végül 98 százalék felett tetőzött a fűtési szezon két hónappal ezelőtti kezdetére – tették hozzá. A télies időjárás beköszöntével hosszú hetek óta folyik a kitárolás. A hazai töltöttség idén másodszor érte el a 90 százalékot mostanra, így valamelyest magasabb, mint az uniós átlag. A fogyasztásarányos adatban még jobban áll Magyarország, a magyar 60 százalék több mint kétszerese az európai középértéknek, a tagállamiak közül a harmadik legjobb arány. Az elérhető készletmennyiség másfélszeresen múlja felül a 2021-es egész éves lakossági gázfelhasználást – ismertették.

Hangsúlyozták, hogy a megfelelő téli felkészülés megnyugtató módon szolgálja a hazai fogyasztók biztonságos ellátását. Az igények a betárolt tartalék mellett a belföldi kitermelésből és a folyamatos importszállításokból is fedezhetők. Úgy fogalmaztak, a még mintegy 6 milliárd köbméternyi földgázkészlet garantálja, hogy “a magyar családok akár keményebb mínuszokban is melegen tarthassák otthonaikat”, hozzátéve, ezt nemzetközi összevetésben olcsón tehetik meg, hiszen a rezsivédelemnek köszönhetően jelenleg is Európa legalacsonyabb gáz- és áramárát fizetik.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák