Zöldinfó
Szlovéniában népszavazást tartanak a krskói atomerőmű új blokkjának építéséről
Még idén népszavazást tartanak Szlovéniában arról, hogy épüljön-e új atomreaktor a krskói atomerőmű jelenlegi, működését várhatóan 2043-ban befejező blokkjának pótlására – közölte kedden Robert Golob szlovén kormányfő, az általa szervezett nemzeti energiaügyi csúcstalálkozót követően.
A miniszterelnök elmondta: megállapodtak arról, hogy mind az öt parlamenti párt együttműködik a Krsko 2 projekttel kapcsolatos népszavazási kérdés kiírásában. A csúcstalálkozón részt vevő parlamenti pártok vezetői, az olasz és a magyar etnikai kisebbséget képviselő két parlamenti képviselő, az ország elnöke és a házelnök egyetértett abban, hogy a megújuló energiaforrások és az atomenergia a karbonmentes társadalomhoz vezető helyes út – hangsúlyozta Golob. Bejelentette: a kormány hamarosan elfogadja az atomenergia békés célú szlovéniai felhasználásáról szóló határozattervezetet is – és azt a parlament elé terjeszti elfogadásra -, amely a népszavazási kérdés megfogalmazásának alapjául szolgál majd. A népszavazás pontos időpontjáról még nem döntöttek: “Egyelőre az év második fele felé hajlunk. Végleges dátum még nincs”. Úgy vélte: a népszavazás idei megtartásának azért van értelme, hogy fel lehessen gyorsítani az eljárásokat, különösen a helyszín kiválasztását, hogy zöld utat kapjon a több mint 100 millió euró értékű előkészítő tevékenység.
A projektről 2027-ben vagy 2028-ban kell dönteni, amikorra a beruházás költsége és az új reaktor névleges teljesítménye ismertté válik – mondta Golob, megjegyezve, hogy a kész tervről vélhetően újabb népszavazást tartanak majd. A Westinghouse amerikai vállalat közreműködésével épült krskói egyreaktoros, nyomottvizes atomerőmű a szlovén-horvát határ közelében, a magyar határtól 80 kilométerre található, és még a jugoszláv korszakban, 1983-ban kezdte meg működését. Az erőmű tulajdonosai 50-50 százalékban a szlovén Gen Energija és a Horvát Elektromos Művek (HEP). Az erőmű évente 6 ezer gigawattóra áramot termel, a szlovén villamosáram-igény mintegy negyedét, a horváténak pedig mintegy ötödét fedezi. A krskói reaktor működését eredetileg 40 évre tervezték, de tavaly környezetvédelmi engedélyt kapott arra, hogy élettartamát további 20 évvel, 2043-ig meghosszabbíthassák. Amennyiben a döntés az új blokk megépítéséről 2028-ig megszületik, az új reaktor 2038-ban csatlakozhatna a hálózatra. Horvátország már korábban jelezte: ha Szlovénia azt az utat választja, hogy kiépít egy új blokkot, Zágráb tartja magát a kezdeti megállapodáshoz, és 50 százalékban vállalja a költségeket.
Zöldinfó
Laborból az ipar felé: szabadalmaztatott aerogél új lehetőségeket nyit az értékesfém-kivonásban
Hulladékból arany – szabadalmaztatják a debreceni hallgató innovációját.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A szó átvitt és a szó szoros értelmében is aranyat ér a Debreceni Egyetem fiatal kutatóinak felfedezése. Bukta Balázs József és Herman Petra egy olyan aerogélt fejlesztett ki, amely az eddigi leghatékonyabb és legfenntarthatóbb módon segít a nemesfémet visszanyerni az elektronikai hulladékokból – írja az alternativenergia.hu. Nem csoda, hogy ez a már szabadalmaztatás alatt álló tudományos eredmény elnyerte az I. innOTDK Nagydíját is. Bukta Balázs József a DE Természettudományi és Technológiai Karának vegyészmérnök mesterszakos hallgatója. A Kémiai Intézet Aerogél kutatócsoportjának tagjaként két éve kezdett abba a tudományos munkába, amely alapján az intézmény Kutatáshasznosítási és Technológiatranszfer Központja szabadalmi bejelentést tett.
Már korábban is léteztek módszerek arra, hogy az elektronikai hulladékból visszanyerjék az aranyat. Ezekkel összehasonlítva azonban a mi technikánk sokkal hatékonyabb, hiszen mennyiségileg több nemesfémet tudunk vele megkötni és – ami a legfontosabb – mindezt olcsón és környezetbarát módon – részletezte a vegyészmérnök hallgató, aki témavezetőjével, Herman Petrával közösen ötletelve jutott el idáig.
Balázs több tehetséggondozó programban részt vesz, ehhez a munkához is nagyon lelkiismeretesen és motiváltan állt hozzá. Minden kísérletet ő maga végzett el, csak minimális útmutatásra volt szüksége ahhoz, hogy egy igazán innovatív és fenntartható megoldást tudjunk kidolgozni a problémára – fogalmazott a DE TTK Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék adjunktusa.
A Rezorcin-formaldehid alapú aerogélek arany vegyületek szelektív megkötésére című projektjével Bukta Balázs József különdíjat nyert áprilisban a 37. Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK), majd nevezett az I. innOTDK-ra is. A megmérettetést azzal a céllal hirdették meg, hogy az innovációs elemeket tartalmazó legjobb pályamunkák szerzői mentori és anyagi támogatást kaphassanak, aminek köszönhetően könnyebben megvalósíthatják kutatásuk tárgyát.
A beérkezett 80 pályázat közül a legjobb 28 jutott a döntőbe. A fiatal kutatók itt röviden bemutathatták munkájukat, majd a szakmai zsűri kiválasztotta a kilenc legígéretesebb projektet, amelyek az utolsó fordulóban mérkőztek meg az innOTDK Nagydíjért és az innOTDK Díjért. A döntőbe jutott projektek kimagasló tudományos színvonalat képviseltek, és magas megvalósíthatósági potenciállal rendelkeznek. A versennyel nem titkolt célunk, hogy ezt a személetet minél több fiatal kutató helyezze előtérbe munkája során – hangsúlyozta Mátyus László, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja, az OTDT megválasztott leendő elnöke.
A hallgatóink ilyen sikerei kiválóan mutatják, hogy karunkon sikerült megerősítenünk az alkalmazásorientált és hasznosíthatóságra épülő szemléletet a hagyományosan magas színvonalú alapkutatási tevékenység mellett. Külön öröm, hogy a tehetséges fiatal kutatóink nemcsak tudományos igényességgel dolgoznak, hanem az ipari és társadalmi hasznosítás irányába is bátran nyitnak, példát mutatva az egész közösségünk számára – tette hozzá Kun Ferenc, a DE Természettudományi és Technológiai Kar dékánja annak kapcsán, hogy Bukta Balázs József elnyerte az I. innOTDK Nagydíját.
A fiatal kutató projektje már egy laboratóriumban kidolgozott megoldásként került a zsűri elé, de a munka itt még nem ért véget, hiszen már egy külföldi kollaborációban készül vizsgálni az innováció ipari szintű hasznosíthatóságát. Emellett újabb gélek előállítását is tervezi, amikkel az értékes ritkaföldfémeket szeretné kivonni különböző hulladékokból.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÉletveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÍgy verik át az MVM ügyfeleit hamis számlákkal és fenyegető levelekkel
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország világelső lett a napelemes áramtermelés arányában
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyszerű ügyintézéssel kínál korszerű klímát az MVM
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaA jövő rezsicsökkentése: saját energia, kiszámítható költségek
