Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Elsőként indított ESG környezeti, társadalmi és vállalatirányítási mesterképzést a Széchenyi-egyetem

Magyarországon először indul „ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szakértő” mesterszak a Széchenyi István Egyetemen.

Létrehozva:

|

Az egyedülálló képzés a fenntarthatóságot szolgálja, résztvevői a vállalati szféra szakembereitől sajátíthatják el a naprakész ismereteket. Az egyéves szak egy új, európai uniós szabályozáshoz kapcsolódó verseny- és munkaerőpiaci igényt szolgál ki.

A Széchenyi István Egyetem elkötelezett a fenntarthatóság iránt, amely áthatja oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenységét. Az intézmény arra törekszik, hogy gyakorlatorientált képzéseivel megfeleljen a vállalati igényeknek, s ennek jegyében idén februártól elindítja „ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szakértő” mesterképzését, amelyre 17 hallgatót vett fel a keresztféléves felvételi keretében. A szak szeptembertől is indul, jelentkezni február 15-ig lehet a felvi.hu rendszerén keresztül.

A képzés egy új európai uniós szabályozás hatályba lépése miatt vált aktuálissá a gazdasági szférában.

Advertisement

Az ESG szabályrendszerének lényege, hogy mérhetővé teszi a vállalatok fenntarthatósági tevékenységét, jelentéstételi kötelezettséggel és meghatározott indikátorkörrel. Ezek között szerepelnek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményre vonatkozó eredmények, s ezeket az adatokat az ESG-tanúsító ellenőrzi és hivatalossá teszi.

A szabályozás létét több tényező is indokolja, többek között a „greenwashing” (zöldre mosás) jelensége, melynek lényege, hogy a cégek saját maguk számára kedvező teljesítményindikátorokat választva elsődlegesen csak a pozitív eredményekre fókuszálnak, és így nem teljes körű képet adnak a fenntarthatóság terén elért eredményeikről. Az ESG létrejöttével azonban egy olyan egységes keretrendszer jött létre, ami ezt többé nem teszi lehetővé. Mindemellett az ESG-besorolás a vállalati értékre is hatással van, mivel bekerült a befektető- és pénzintézetek szempontjai közé, s ezáltal gazdasági céllá is vált a jó ESG-besorolás.

Advertisement

Az idei év az első, amikor a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak adatgyűjtési, majd jelentési kötelezettségük van, amit a következő években több lépésben kiterjesztenek a közép- és kisvállalatokra.

„Hazánkban elsőként a Széchenyi István Egyetem indította el ezt a komplex egyéves mesterszakot, hogy olyan elemző szemléletű szakembereket képezzen, akik azonosítják és értelmezik a nagyszámú adatot, képesek hosszú távú ESG-stratégia kialakítására, valamint a vállalatok fenntarthatósági teljesítményét javító intézkedések megvalósítására. Ehhez illeszkedve célunk volt a gyakorlatorientált megközelítés, ezért a szak felépítésébe és oktatásába bevontuk a négy legnagyobb nemzetközi könyvelő céget is – a PWC-t, Ernst & Youngot, a KPMG-t és a Deloitte-ot –, hogy szakmai tapasztalataikkal gazdagítsák a képzést” – hangsúlyozta dr. Torma András, az Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék vezetője. A „nagy négyes” mellett bekapcsolódik az oktatásba az ENSZ környezetvédelmi programjának pénzügyi kezdeményezése (UN Environment Financial Initiative) és a győri Audi Hungaria is, amely az egyetem stratégiai partnere az ESG-képzés kapcsán.

Advertisement

Az akadémiai szektor feladata és felelőssége, hogy az ESG-t a tudomány és a praktikum oldaláról is feldolgozza, és támogatást nyújtson a vállalatoknak. Hosszú távú célunk, hogy kiválósági központtá váljunk és olyan szakembereket képezzünk, akik a gyakorlat és a tudomány harmóniájában értenek az ESG-hez. Ehhez tapasztalattal és kompetens oktatókkal egyaránt rendelkezünk – húzta alá a tanszékvezető.

Forrás: Széchenyi István Egyetem

Advertisement

Zöldinfó

Digitális fejlesztések segítik a zöld átállást a vidéki önkormányzatoknál

Több mint száz vidéki település csökkentheti rezsijét energiahatékonyságot támogató digitális megoldásokkal.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A nagy érdeklődésnek és a megalapozott fejlesztési igényeknek köszönhetően a tervezettnél jelentősen több támogatással vezethetnek be korszerű informatikai rendszereket a nyertes önkormányzatok. Az eredetileg 7,6 milliárd forintos keretösszeg nagyarányú megemelésével 19,5 milliárd forint jut a települések helyi energiafelhasználást optimalizáló fejlesztéseire – írja az alternativenergia.hu. A vidéki városok, községek, a digitális megoldások jóvoltából pontos, megbízható adatok alapján dönthetnek az energiabeszerzésekről, energiahatékonysági beruházásokról. A Digitális Megújulás Operatív Program Plusz pályázatára vidéki helyhatóságok, konzorciumi formában költségvetési szerveik, gazdasági társaságaik jelentkezhettek idén februártól júniusig. A felhívás célja a lokális energiamenedzsment rendszerek kiépítése az önkormányzatoknál a szükséges új eszközök és szoftverek beszerzésével – idézte fel az államtitkár.

A fejlesztések révén olyan energiafelhasználási gyakorlatok jönnek létre, amelyek biztosítják, hogy az energiafogyasztás térben és időben is a valós igényekhez igazodjon. A támogatásnak köszönhetően hosszabb távon energiahatékonysági célok érhetők el, elősegítve az energiatermelés és a fogyasztás optimális egyensúlyban tartását. Egy beruházásra legalább 75 millió forint, de legfeljebb 225 millió forint jut. Solymár Károly Balázs kiemelte: “a nemrégiben meghozott támogatói döntések alapján Ajkától Zsámbékig összesen 101 vidéki önkormányzat kap együttesen 19,5 milliárd forint támogatást. A nyertesek között a 200 ezres lakosságszámú Debrecentől a 800 lelkes szabolcsi községig, Paposig eltérő adottságú, pénzügyi helyzetű települések találhatók meg.”

Jelenleg a szerződéskötések zajlanak, az első támogatási szerződések várhatóan még idén hatályba is lépnek, ezzel megkezdődhet a projektek megvalósítása. A megemelt forrásmennyiségnek köszönhetően az előzetes várakozásnál jóval több település energiagazdálkodása tehető hatékonyabbá, hozzájárulva fenntarthatóbb működésükhöz. A program országos szinten is előmozdítja az energiahatékonyság javítását, a zöld átállást, az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését – közölték.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák