

Zöldinfó
Veszélyes PFAS-peszticidek a gyümölcsökben és zöldségeinkben
Keserű igazságot tárt fel a Pesticide Action Network Europe által készített tanulmány: az európai polgárok egyre inkább ki vannak téve az ún. PFAS-vegyületeket tartalmazó „növényvédőszerek” koktéljainak.
Ezeket a vegyi anyagokat szándékosan permetezik az élelmiszernövényekre, így a friss gyümölcsök és zöldségek közvetlen és rendszeres kitettséget jelentenek a fogyasztók számára. A PAN Europe és a Magyar Természetvédők Szövetsége a PFAS-vegyületeket tartalmazó peszticidek betiltását szorgalmazza. A per- és polifluoralkil anyagokat, azaz a PFAS-vegyületeket „örök vegyi anyagokként” is emlegetik őket, mivel rendkívül makacs módon megmaradnak a környezetben és az emberi testben.
A PAN Europe tanulmányának főbb megállapításai a következők:
- 2011 és 2021 között 31 különböző PFAS-vegyületeket tartalmazó peszticid szermaradványát mutatták ki az EU-ban a gyümölcsökben és zöldségekben;
- 10 év alatt megháromszorozódott azon gyümölcsök és zöldségek száma, amelyek legalább egy PFAS-peszticid szermaradványát tartalmazzák az EU-ban;
- 2021-ben az Európában termesztett gyümölcsök, például az eper (37%), az őszibarack (35%) és a sárgabarack (31%) különösen szennyezettek voltak, gyakran három-négy különböző PFAS-ból álló koktélt tartalmazott egyetlen gyümölcs;
- Magyarországon 2011 és 2021 között a vizsgált 8801 gyümölcsminta 12,7%-a, a 8596 zöldségminta 7,5%-a tartalmazott legalább legalább egy PFAS-peszticidet. A PFAS-peszticidek maradványaival szennyezett gyümölcsminták aránya a 2011-es 3,0%-ról 2021-re 8,9%-ra emelkedett. A különböző évek ingadozásait kiátlagoló trendvonal szerint a PFAS-peszticideket tartalmazó gyümölcsminták aránya jelentős, 182%-os növekedést mutatott a 10 éves időszak alatt. A zöldségmintákban 63%-os szermaradvány-növekedés volt kimutatható ugyanebben az időszakban. A hazánkban termesztett gyümölcsök közül az őszibarack, cseresznye, eper, szilva minták között mutattak ki a leggyakrabban PFAS-peszticideket (a minták 47%, 43%, ill. 26-26%-ában). Az importált gyümölcsök között a sárgabarack, eper és szőlő mintákban volt kimutatható a legtöbb esetben PFAS-peszticid (44%, 40%, ill. 30%).
- 2021-ben a Magyarországra behozott gyümölcsök és zöldségek esetében a Peruból, Marokkóból és Dél-Afrikából behozott termékekben volt a legmagasabb a PFAS-peszticidek jelenléte.
A PFAS-vegyületek napjainkban az egyik legnagyobb kémiai kockázatot jelentik az emberekre és a környezetre nézve. Elszennyezik a vízkészleteket és felhalmozódnak a talajban, az élelmiszernövényekben és az élő szervezetekben, beleértve az embert is. A rendelkezésre álló korlátozott bizonyítékok számos, a PFAS-vegyületeknek való kitettséghez kapcsolódó egészségkárosító- és környezeti hatásra utalnak. Jelentésünk rámutat, hogy az európai – benne a magyar – mezőgazdaság hozzájárul ehhez a PFAS-örökséghez. A PFAS-vegyületeket az ipar vagy szándékosan juttatta be a „növényvédőszerekbe” néhány fluoratom hozzáadásával, hogy növelje azok hatékonyságát, vagy bomlási melléktermékként keletkeznek, mint például a vízszennyező trifluorecetsav (TFA). A gazdák általában nincsenek tudatában annak, hogy „örök peszticideket” permeteznek a terményeikre.
Tanulmányunk azt mutatja, hogy az európai fogyasztók széles körben, krónikus mértékben ki vannak téve a PFAS-peszticidek koktéljainak a gyümölcsökben és zöldségekben – hangsúlyozta Salomé Roynel, a PAN Europe szakértője. – Ha a legtöbbször kimutatott PFAS-peszticidekre közelítünk, a perzisztenciájukra – azaz arra, hogy nagyon lassan bomlanak le -, és az emberi egészségre gyakorolt toxicitásukra vonatkozó bizonyítékok már jól dokumentáltak, beleértve a magzatokat érintő kockázatokat, az agykárosodást, az endokrin rendszert károsító hatásokat és a rákkeltő tulajdonságokat. Ráadásul a peszticidkeverékek hatásait eddig nem vizsgálták.
A PFAS-peszticidek egyáltalán nem szükségesek a növénytermesztéshez. Ezek a PFAS-szennyezés könnyen elkerülhető forrását jelentik. A PFAS-peszticidek engedélyezésének fenntartása az EU-ban ahhoz vezet, hogy a polgárok nap mint nap szándékosan ki vannak téve a PFAS-szermaradványoknak, annak ellenére, hogy az orvostársadalom a teljes kivonásra szólít fel – tette hozzá Salomé Roynel.
2020-ban az EU ígéretet tett arra, hogy betiltja az összes felesleges PFAS-vegyületet Európában, de a PFAS-vegyületeket tartalmazó „növényvédőszereket” kihagyták a javaslatból, azzal a téves feltételezéssel, hogy azokat az EU növényvédőszer-törvénye már kellőképpen szabályozza. Nemrég közzétett vizsgálatunk máris az ellenkezőjére derített fényt.
Tekintettel arra, hogy az elemzett magyarországi minták alapján a hazánkban termesztett illetve importált gyümölcsökben és zöldségekben jelentős mértékben voltak kimutathatóak PFAS-vegyületeket tartalmazó „növényvédőszerek”, és mennyiségük az elmúlt évtizedben megháromszorozódott, egészségünk védelme érdekében szorgalmazzuk, hogy a magyar kormány is támogassa a PFAS-peszticidek uniós szintű betiltását – hangsúlyozta Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.
A gyakran keverékekben alkalmazott PFAS-peszticidek engedélyezése rávilágít mind az uniós, mind a nemzeti peszticid-értékelések jelentős hiányosságaira. Ez az uniós jog figyelmen kívül hagyásáról tanúskodik, és lehetővé teszi olyan növényvédő szerek használatát élelmiszertermelésünkben, amelyek károsíthatják az emberi és állati egészséget, valamint a környezetet – tette hozzá Angeliki Lysimachou, a PAN Europe tudományos és politikai vezetője.
Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége

Zöldinfó
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
A medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették Maros megyében.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Bár naponta érkeznek a barnamedvék okozta károkról szóló bejelentések, csupán a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették idén a vadásztársaságok az erdélyi Maros megyében – számolt be az alternativenergia.hu. A közép-erdélyi megye környezetvédelmi igazgatóságának vezetője, Cristina Pui a regionális rádióstúdió román szerkesztőségével közölte: Maros megyében 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta meghatározása során. A román parlament által Tánczos Barna szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter javaslatára tavaly júliusban elfogadott jogszabály 2024-re és 2025-re országos szinten 426 barnamedve kilövését engedélyezte megelőzési céllal és újabb 55 egyedét beavatkozása céllal. Utóbbi kvóta az agresszív vagy lakott területen kárt okozó nagyvadakra vonatkozik, olyan esetekben, mikor nincs más mód az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására.
A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztották el a megyék között, a legtöbb, 73 állat kilövését Hargita megyében engedélyezték. A székelyföldi megyét a szomszédos Kovászna és Brassó követi 54, illetve 45 kilőhető egyeddel. Maros megyében 43 nagyvad kilövését engedélyezték, közülük eddig 20 medvét lőttek ki a vadásztársaságok. Cristina Pui a rádiónak elmondta: legutóbb májusban lőttek ki medvét, és az elmúlt négy hónapban egyetlen medvét sem vadásztak le a térségben, holott naponta érkeznek bejelentések medvék okozta károkról. Az illetékes szerint a vadásztársaságok csak akkor érdekeltek a nagyvad kilövésében, ha azt trófeaként tudják értékesíteni, mivel ez a fő jövedelemforrásuk.
Hozzátette: a megyében idén négy medvét a beavatkozási kvóta keretében lőtték ki, míg nyolc állat baleset következtében múlt ki. Az igazgató szerint a közép-erdélyi megyében eddig közel 400 kártérítési kérelmet regisztráltak a medvék okozta károk miatt 2,6 millió lej (200,5 millió forint) értékben, eddig ezek egyharmadáért fizetett kártérítést a román állam. Európában 18 ezerre becsülik a barnamedvék számát, a populáció csaknem fele Romániában él. Egy áprilisban ismertetett felmérés Romániában 10 419 és 12 770 közöttire becsülte a vadon élő barnamedvék számát, ami szakemberek szerint háromszorosa az optimális egyedszámnak. A településekre bejáró nagyvadak nemcsak tetemes anyagi károkat okoztak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és ebből több mint tíz halállal végződött.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Aranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
A hálózattól az otthonig: a Swatten új szintre emeli az energiatárolást
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta
Modern Mercedes buszok érkeznek Budapest utcáira