Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Telepítsünk napelemeket a növények fölé?

Az agrofotovoltaika a növénytermesztésre és az energiatermelésre is hatékonyan hathat.

Létrehozva:

|

Egy új vizsgálat alapján a napelemek telepítése a mezőgazdasági területeken az Egyesült Királyság számos pontján életképes megközelítés lenne – számol be a PV Magazine. Aritra Ghosh, a csapat tagja ugyanakkor kiemelte: további eszközökkel még inkább meg lehetne erősíteni az agrofotovoltaika gazdasági előnyeit. A szakértő szerint még mindig nem nyilvánvaló, hogy a napelemek alatt kialakuló mikroklíma hogyan javítja a rendszer teljesítményét. Az azonban megállapítható: a modulok mindenképp sok pozitív hatást kapnak az alattuk lévő növényektől. A szakértők Anglia, Skócia, Wales és Észak-Írország tíz feltételezett helyszínén végeztek szimulációkat rögzített, döntött és függőleges agrofotovoltaikus rendszerekkel. A szimulációban használt döntött rendszer 250 wattos, 34 fokban döntött, 3,5 méter magasan lévő modulokból állt. A függőleges rendszer szintén 250 wattos modulokból épült fel, ezek azonban csak 0,5 méteres magasságban voltak. Mindkét rendszert 360 kétoldalas egységgel szimulálták 0,3 albedó mellett. A terméshozamra vonatkozó számadatokhoz a kutatók a DSSAT (Decision Support System for Agrotechnology Transfer) termesztési rendszermodelljét használták, és a káposztát választották olyan növényként, amely a tanulmányban szereplő valamennyi helyszínen termeszthető. Az egyes helyszínekre vonatkozóan kiszámították egy önálló fotovoltaikus rendszer és egy napelem nélküli növénytermesztési terméshozamát is.

Az üzemi nyereséget úgy határozták meg, hogy a káposzta nagykereskedelmi árát az Egyesült Királyság kormányzati jelentéseiből megszorozták az egyes helyszínek terméshozamával. Ugyanezt tették a napelemes rendszer által termelt bevétellel, a villamos energia kilowattóránkénti nagykereskedelmi árának és az egyes rendszerek villamosenergia-termelésének szorzatát vették alapul, mielőtt levonták volna az üzemeltetési költségeket.

A szimuláció azt mutatta, hogy a legtöbb helyen az éves üzemi nyereség több mint kétszeresére növelhető az agrofotovoltaika bevezetésével. A legnagyobb gazdasági hasznot a déli helyszínek, például Canterbury, Penryn és Brecon mutatták.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: pv magazine

Advertisement

Zöld Energia

Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe

Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.

Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.

A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák