Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Úttörő szegedi kutatás: diszkólámpaként jelzik a testben a mérgeket az arany nanoszenzorok

Lendületes magyar kutatók olyan, aranyat tartalmazó érzékelők előállításán dolgoznak, amelyek fényváltozással jelzik, ha a vérben vagy agyvízben mérgek vagy súlyos betegségekre utaló anyagok vannak jelen.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

Különleges, nemesfémalapú nanoszerkezetek fejlesztésén dolgozik Csapó Edit, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének docense, az MTA-SZTE Lendület Nemesfém Nanoszerkezetek Kutatócsoport vezetője. Kutatási eredményeiből kiderül, hogy ezek a főként aranyatomokból felépülő, speciális optikai tulajdonságokkal és katalitikus képességekkel bíró nanoszerkezetű anyagok az élet megannyi területén, így az orvoslásban is komoly szerepet tölthetnek majd be. Az MTA doktora pár évvel ezelőtt az arany-nanoszerkezetek Magyarországon addig még sosem vizsgált, kisméretű, 0,5–2 nanométer közötti tartományával kezdett el foglalkozni. Ezen a szinten (azaz a méter egymilliárdod részénél) gyakorlatilag két kezünkön megszámlálhatóak az aranyatomok, miközben már néhány tucatnyi atomból működőképes rendszerek építhetők.

Az extrém méretcsökkenésből pedig egy nagyon új tulajdonság származik: a kis csoportokba összeterelt aranyatomok ultraibolya fényben fluoreszkálni kezdenek. A Csapó Edit vezette szegedi kutatók arra fókuszáltak, hogyan lehet ilyen fluoreszkáló nanorendszereket egyszerűen előállítani, és hogyan lehetne például a gyógyításban hasznukat venni. Az elmúlt években sikerült kék, sárga, zöld és piros fényt kibocsátó, UV-érzékeny nanoszenzorokat kifejleszteniük, és nagyon ígéretesek a különféle orvosi alkalmazások is: akár a vérből vagy az agyvízből is ki lehet mutatni segítségükkel bizonyos méreganyagokat vagy betegségekre utaló fehérjéket. Úgy érdemes ezeket az UV-érzékeny miniatűr szenzorokat elképzelni, mint kis világító diszkólámpákat.

Ha kölcsönhatnak valamivel, amire szelektívek, akkor három dolog történhet: vagy kialszik a fényük, vagy még jobban világítanak, vagy pedig megváltozik a színük – foglalta össze a miniatűr aranyszenzorok működési elvét a kutató, hozzátéve, hogy ők alapvetően a fluoreszcens fény kialvásán alapuló rendszerek fejlesztésén dolgoznak.

A szegedi kutatók már meg is alkottak egy olyan szenzort, ami az ivóvíz vasszennyeződését tudta jelezni. Másik két fejlesztésükkel a gerincvelői folyadékból tudnak kimutatni olyan molekulákat, amelyek az Alzheimer-kór vagy a szklerózis multiplex kialakulására figyelmeztethetnek. A távlati cél pedig olyan aranyozott szenzorkészlet megalkotása lehet, amellyel minden szóba jövő molekulát, fehérjét az aranyatommagokhoz lehet kötni, és így teljes diagnosztikát végezni egy adott vér- vagy folyadékmintán.

Advertisement

Csapó Edit, az MTA doktora kutatásáról bővebben az mta.hu-n lehet olvasni.

Forrás: Magyar Tudományos Akadémia

Advertisement

Zöldinfó

Rekord már nincs, de a küzdelem folytatódik: gyerekek, újoncok és külföldiek is tisztították a Tiszát

Lezárult a XIII. Tiszai PET Kupa, amely a folyótisztító versenyek sorában a legrégebbi, hiszen 2013-ban ezzel indult útjára a környezetvédelmi mozgalom.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A 15 résztvevő csapat augusztus 9-14. között 58 folyam kilométer hosszan tisztította meg az árteret Balsa és Tiszadob között – írja az alternativenergia.hu. Ezúttal azonban nem dőlt mennyiségi rekord: “csupán” 9 tonna hulladékot találtak a résztvevők, ami azt jelzi, hogy az egyszer már megtisztított területek lassabban szennyeződnek újra. 2024-ben rekord mennyiséggel, 17,5 tonna összegyűjtött ártéri hulladékkal zárult az V. Bodrogi – XII. Tisza PET Kupa. Szerencsére a tendencia nem folytatódott, köszönhetően részben a tavalyi alapos takarításnak (az idei szakasz egy része megegyezett a 2024-essel), részben annak, hogy kevesebb árhullám vonult le tavasszal a Tiszán, így nem érkezett utánpótlás Kárpátaljáról. Végül a kisebb mennyiség annak is köszönhető, hogy a szervező PET Kupa Egyesület lerövidítette a nagy futam időtartamát, 8 nap helyett ezúttal csak 6 napon át tartott a “flúgos futam”. Ez azzal is járt, hogy a szokásoktól eltérően a hajóépítésre csak 1 napjuk volt a csapatoknak, majd 5 napon keresztül dolgoztak a vízen, azaz kimaradt a pihenőnap. A tikkasztó hőségben ez komoly kihívást jelentett, ráadásul ezen a folyószakaszon a sodrás is kicsi, gyakran kellett vontatni a hajókat. Ennek ellenére a petkalózok hősiesen kitartottak! Mindez annak tükrében nagy szó, hogy a 260 fős mezőny 20%-a 18 év alattiakból állt.

A nagy számú gyereksereg mellett újoncok is erősítették a mezőnyt, a 15 csapatból 6-an először szálltak vízre. Közülük kettő nemzetközi volt, az osztrák Be Brave To Act csapat 4 fős legénységével is célba ért, csakúgy, mint az EYPW (European Youth Parliament of Water) csapata, amelynek legénységében francia, portugál, török, német és horvát résztvevőt is találhattunk. Az utolsó napi szakasz eddig ismeretlen vizekre vezette a petkalózokat, ugyanis PET Kupa verseny még sosem járt Tiszadada és Tiszadob között. A 8 folyamkilométeres távon kevés hulladékot találtak a folyótisztítók, ami okozott némi csalódást, de a tiszadobi pontonhíd nyitás és átkelés élménye kárpótolta őket. Természetesen a hagyományos – hulladékgyűjtésen túli – programok sem maradtak el: volt PETathlon, Kalóz ütközet, kvíz és PET-a-Sztár is, amelyeken szintén PETákokat lehetett gyűjteni. És hogy sikerült-e a címvédő Siemens Energy-t letaszítani a trónról?

Helyezések
A versenyben 5 éve részt vevő Siemens Energy csapata olyan összehangoltan és eltökélten végezte a folyótisztítást, hogy győzelmük ezúttal sem volt kétséges. Hamar megugrottak és jelentős PETák különbséggel nyerték a versenyt. A második helyen a barátokból, korábbi kollégákból álló PETardáltak csapat végzett, míg a dobogó harmadik fokára a Siemens Evező-SÖK csapatának tagjai állhattak fel, akik szintén rendszeres résztvevői a versenyeknek, ám ezúttal sok újonccal vágtak bele a küzdelembe.

Advertisement
  1. Siemens Energy – 20 095 PETák
  2. PETardáltak – 15 022,5 PETák
  3. Siemens Evező-SÖK – 14 964 PETák
  4. NYE-PET – 14 199,75 PETák
  5. TOMRA Collection – 8796,5 PETák
  6. Eurofins – 8254 PETák
  7. Pelikánok – 7342,5 PETák
  8. Mainstage – 7056 PETák
  9. EYPW – 6529,25 PETák
  10. RePETák – 6333,5 PETák

További csapatok: Backstage, Amerikalózok, Vitaquatores, Önkéntelenek-WWF, Be Brave To Act A Tisza Hőse díjat minden évben az a csapat nyeri el, amelynek tagjai fejenként a legtöbb hulladékot gyűjtik össze. 2025-ben ezt a megtisztelő címet is a Siemens Energy érdemelte ki, így még elképesztőbb az eredményük (különösképp, hogy a csapatban 6 gyermek volt). Érdekesség, hogy őket ebben a versenyben egy újonc csapat, a Nyíregyházi Egyetem oktatóiból és diákjaiból álló NYE-PET követte. A verseny végére összesen 2183 zsák hulladék, 25 db gumiabroncs és több mint fél tonna nagy darabos hulladék gyűlt össze. Ennek az óriási mennyiségnek megközelítőleg a 60%-a – a gondos szelektálásnak köszönhetően – újrahasznosításra alkalmas, azaz körforgásban tartható. A hulladék elszállításában a PET Kupa partnere a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. volt.

Mi rejlik a vízben?
A korábbi évekhez hasonlóan az Eurofins Environment Testing Hungary Kft. mintát vett a Tisza vízéből – ezúttal Tiszaladány magasságában –, hogy megvizsgálja, mennyi mikroműanyagot és pontosan milyen típusúakat visz a víz. Az 1000 literes vízmintát a laboratóriumban többlépcsős mintaelőkészítésnek vetették alá, majd értékelték a benne található mikroműanyag részecskék darabszámát, anyagtípusát és méretét. Összesen 156 részecskét lehetett azonosítani mikroműanyagként, ezek 80%-a polietilén, 9%-a  polipropilén és 6%-a PET (polietilén-tereftalát) anyagú volt. A főleg csomagolóanyagokhoz használt anyagtípusokon túl megjelentek a háztartási, illetve építőipari termékek is, mint a PVC (polivinil-klorid) és polisztirol (hungarocell), de az egyes ruhák alapanyagául szolgáló poliamid is. A részecskék jellemzően 50‑500 µm közötti méretűek voltak, a korábbi eredményekhez hasonlóan megfigyelhető, hogy a részecskeméret csökkenésével a kimutatott mikroműanyag‑darbaszám nő.

„Az eredmények a korábbi hazai mérésekhez képest némiképp nagyobb koncentrációt mutatnak, de fontos megjegyezni, hogy a mikroműanyag részecskék változatossága, a környezetben való eloszlásuk heterogenitása miatt nem lehet egzakt darabszámokat összehasonlítani, hanem nagyságrendeket kell figyelni” – mondta Dr. Bordós Gábor, az Eurofins Environment Testing Hungary Kft. mikroműanyag vizsgáló laboratóriumának vezetője. Ez a heterogenitás térben és időben is jelentkezhet, így fontos a vizsgálatokat több alkalommal elvégezni. Az eligazodásban segíthetnek a közeljövőben rendelkezésre álló adatok is, hiszen a Duna Régió Interreg Aquatic Plastic projekt keretében – amelynek vezetője a PET Kupa Egyesület –, idén több alkalommal végeztek méréseket a szakemberek a Dunán és a Tiszán az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák