Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Erdő, művészet és fenntarthatóság találkozik a hétvégi rendezvényen

Május harmadik hétvégéjén Kecskeméten és térségében várják a közönséget.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Muzsikál az erdő a Hírös városban címmel május 16-án a kecskeméti Nyíri erdőben, május 17-én pedig Lakitelek-Tőserdőn várják a közönséget – közölték az alternativenergia.hu. A Muzsikál az Erdő Alapítvány tájékoztatása szerint május 16-án, szombaton a Nyíri erdőben, a Vackor Vár Erdei Iskola területén a gyermekeket kézműves foglalkozások, akvarellfestés, a Kecskeméti Vadaskert interaktív állatbemutatója, kencekészítés, fafaragás, ölbeli játékok, valamint az Illaberek Bábszínház előadása várja. Az érdeklődők megnézhetik az 1848-49-es múzeum és a Muzsikál az erdő 2025-ös fotó- és gyerekrajz-pályázatára érkezett alkotásokból, képekből válogatott kiállítást is. Az erdei élménysétát Andrési Dániel és Szabó Lajos erdőmérnökök vezetik, a témák között lesz az erdő szerepe a fenntarthatóságra nevelésben, a fenntartható erdőgazdálkodás és a klímaváltozás is. Az érdeklődők megismerhetik, bejárhatják a lombkorona tanösvényt is Piszó László erdőpedagógus vezetésével.

A millenniumi hársfakör és a szilfakör ezen a napon erdei rendezvényterekké alakul át. Itt lesznek a Kecskeméti Szimfonikusok Hollókői Huba vezetésével, valamint Bolba Éva és zenészbarátai, de bemutatkoznak a kecskeméti Kodály Iskola növendékei is. Másnap, május 17-én, vasárnap a programok Lakitelek-Tőserdőn folytatódnak. A családokat kézműves és műhelyfoglalkozásokkal várják, de vendég lesz a Kackiás Folkszínház is. A szakvezetéses erdei séta során az erdei életközösségről, a fenntarthatóságról tudhatnak meg sok hasznos és érdekes információt az érdeklődők az élményséta vezetőjétől, Szabó Lajos erdőmérnöktől. A természetvédelmi értékek felfedezését pedig Bártol István természetvédelmi őr segíti majd.

Zenei programként bemutatkoznak a Lakiteleki Eötvös Loránd Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tehetséges növendékei és a Boróka Citerazenekar tagjai. Később a Duo VoCellino különleges dallamait hallgathatják meg a helyszínre látogatók énekhangon, hegedűn, illetve csellón Rohmann Ditta és Szirtes Edina Mókus előadásában. A napot Olasz Csaba és Németh Zsolt akusztikus koncertje zárja. Mint írják, a Muzsikál az erdő a Hírös városban rendezvény összefogás, együttműködés eredményeként jöhet létre, ezt jelképezi az erdei koncerthelyszíneken felállított Összetartás dombormű, Józsa Judit kerámiaszobrász alkotása.

Advertisement

A Muzsikál az erdő rendezvénysorozat létrehozásának 23. évfordulóját ünnepli idén. Fennállása alatt fő célja nem változott: az erdő és a zene, a művészet erejével a környezettudatos, fenntartható életvitel irányába mozdítani a rendezvény résztvevőit. A tájékoztatás szerint idén is három térségben jelentkezik a programsorozat, hiszen június végén, július elején rendezik meg a Muzsikál az erdő – Mátrai Művészeti Napokat, majd a programsorozatot a Muzsikál az erdő a Körösök völgyében zárja szeptember végén.

Advertisement

Zöldinfó

A Balaton jövője a tét: a szakemberek szerint új szemlélet kell

Szakemberek szerint a jelenlegi balatoni tóhasználat kockázatokat hordoz.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Balaton szektorokon átnyúló cselekvést igényel, a jelenlegi menedzsment és tóhasználat folytatása fenntarthatatlan – mondta Honti Márk hidrológus egy tudományos előadóülésen, Tihanyban. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) Őszintén a Balatonról című rendezvényének témája a vízszint, a partvonal és az alkalmazkodás volt – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A rendezvényen szakemberek, döntéshozók, polgármesterek, tudományos kutatók, valamint balatoni civil szervezetek képviselői tartottak előadásokat. A kutatóintézet az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a résztvevők véleménye megegyezett abban, hogy ha a jelenlegi gyakorlat folytatódik, az komoly kockázatokat jelent a Balaton élete és az emberi használat szempontjából. Hozzátették: arra a kérdésre, hogy a globális éghajlatváltozással járó negatív folyamatok visszafordítására mit lehet tenni, a közös válasz az, hogy a megszokott használati módokon sok mindent változtatni kell.

Ez azt jelenti, hogy vissza kell szorítani az önző érdekek érvényesülését, valamint biztosítani kell a tó és partjai közösségi használatát az élővilág megóvásával. A változásokhoz való alkalmazkodás elkerülhetetlen; ez állami és egyéni felelősség – hangsúlyozták. Az összefoglaló szerint Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója arról beszélt előadásában, hogy az alaptörvényi jogok és egyéb jogi keretek megfelelők, az egyedi érdekek mégis a közösségi fölé kerültek.

“A szakmai tudást negligálták, a komplex helyett rövid távú a gondolkodás, hiányzik a közös gazda, az egységes kezelés, a hatóságokat pedig kivéreztették” – mondta a szószóló, aki szerint a tulajdonosi, beruházói érdekek elsőbbségének eredménye a zöldfelületek eltűnése, a települések túlzott beépítése, a természeti területek visszaszorulása, ami veszélyezteti a jelen és jövő generációk alapvető jogait, érdekeit.

Advertisement

Vasas Gábor, a BLKI főigazgatója a klímaváltozás hatásaival foglalkozott előadásában. Szót ejtett arról is, hogy az árvaszúnyogok időszakosan rendkívüli tömegben jelenhetnek meg a jövőben is, ami nem feltétlenül jelenti az ökológiai állapot általános leromlását. Horváth Angéla, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője adatokon keresztül mutatta be a Balaton vízgyűjtő területének az elmúlt 30 évben tapasztalt aszályosodását.

Horváth Ákos, a HungaroMet siófoki obszervatóriumának vezetője a tó működését meghatározó folyamatokról beszélt, amelyekben az elmúlt években jelentős zavarok keletkeztek. Ehhez az emberi tevékenység, mindenekelőtt a Balaton mikroklímáját erősen befolyásoló agresszív partbeépítés is hozzájárul – mondta.

Advertisement

Lengl Zoltán balatoni főépítész előadásában kifejtette, hogy az elhibázott léptékű és mértékű beruházások miatt a balatoni építészet megítélése is hátrányt szenvedett. Takács Péter, a BLKI tudományos főmunkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a természetes partszakaszok átalakítása gyengíti a Balaton ökológiai működését, elősegítheti az idegenhonos fajok térnyerését. A parti öv biodiverzitásának megőrzése a tó működőképességét és ökológiai stabilitását védi – mutatott rá.

A tudományos előadóülésen Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere települése követendő gyakorlatait mutatta be a természetvédelem terén, és a kotrások folytatását szorgalmazta. Több civil szervezet képviselője is szót kapott, akik közül Tarróné Gyarmathy Andrea (Értékmentő Közösségek Civil Szerveződés) arról számolt be, miért támadták meg a Balaton-part tavaly életbelépett új szabályozásáról szóló jogszabályt, a BATÉK-ot – áll a kutatóintézet közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák