Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Semmelweis Egyetem: Kockázatot hordoznak az otthoni víztisztitók

Magyarországon általában semmi nem indokolja, hogy tisztított ivóvizet igyunk. A Semmelweis Egyetem közegészségtudományi szakértője szerint a vélt szennyeződéseket eltávolító háztartási berendezések ugyanakkor számos egészségügyi kockázatot hordoznak, és sok esetben rontják a vezetékes víz mikrobiológiai minőségét.

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x) 

Az otthoni víztisztító berendezések népszerűsége annak ellenére nő, hogy a magyarországi ivóvizek jó minőségűek. Az ivóvíz a leggyakrabban vizsgált élelmiszerünk. A hatóság évente legalább négy alkalommal, településmérettől függően akár több százszor ellenőrzi minőségét, és az eredményt nyilvánosan közzé is teszi – mondja dr. Pándics Tamás, a Semmelweis Egyetem Közegészségtudományi Tanszékének vezetője. Sokan egy már nem létező probléma miatt vásárolnak ilyen berendezést, vagy olyan okból, aminek a megszüntetésére egyetlen víztisztító berendezés nem alkalmas, teszi hozzá. Magyarországon a víz szennyezői közül a geológiai eredetűek a dominánsak. A magyar vízbázisok jelentős részét érintette a kőzetekből származó arzén; az arzénmentesítő kezelésnek köszönhetően nagyon ritka esetek kivételével ez a probléma azonban már nem áll fenn. A nyersvíz és a hálózatra bocsátott víz minősége a vízóráig bezárólag jellemzően kiváló, ezt követően a tulajdonos felelőssége az esetleges kockázatok (például lakáson belüli ólomtartalmú csövekből származó ólomszennyezés) megszüntetése – mondja Pándics Tamás, WHO .

Sokan azért vásárolnak víztisztító berendezést, mert úgy vélik, a csapvíz mikrobiológiai szempontból nem megfelelő. Ez azonban a közműves ivóvízben nagyon ritka. Sőt, maga a víztisztító hordoz mikrobiológiai kockázatokat; gyakran lépnek fel olyan mikrobiológiai problémák, melyek a készülék nem megfelelő üzemeltetéséből adódnak.

A víz nem steril közeg, számos mikroszkopikus élőlény fordulhat elő benne, ám ezeknek egészségünk szempontjából nincs jelentősége, ameddig nem teremtünk szaporodásukhoz megfelelő környezetet – mondja Pándics Tamás.

Baktériumok szaporodhatnak el, ha nem kellő rendszerességgel, nem előírás szerint cserélik a szűrőket; vagy ha a felhasználó kezéről szennyeződés jut a szűrőre, amikor azt behelyezi a szűrőházba, vagy tisztítja. A könnyen hozzáférhető elemek megfelelően karbantarthatók, teljeskörűen fertőtleníthetők. A nehezen elérhető, zárt elemeken, belső járatokban azonban könnyen elszaporodnak a mikroorganizmusok (nemcsak víztisztító, hanem párologtató, inhalátor stb. berendezéseken is). A műanyagokat kifejezetten szeretik a baktériumok, a nedves, párás környezetben akár kórokozók is megtelepedhetnek. Nem feltétlenül okoznak megbetegedést, de a kockázat fennáll – mondja Pándics Tamás. Magyarországon valamennyi ivóvízzel érintkező anyagot (csövet, szerelvényt) bevizsgál a hatóság forgalomba hozatal előtt. A tesztek az ezekben található kémiai anyagokra, az összetevők kockázataira fókuszálnak, melyek a vízminőséget ronthatják. Ám azt, hogy a vízzel érintkezve milyen biológiai anyagok keletkeznek felületükön, egyelőre nem vizsgálják. Az ivóvíztisztító kisberendezésekben a bakteriális növekedést is nyomon követik. Nagyon összetett készülékekről van szó, melyeknek sok kockázata rendszerint jóval nagyobb, mint a vízhálózatból származó vízé, hangsúlyozza a szakértő.

Advertisement

Egy másik gyakori érv a készülékek vásárlása mellett a kezelt vezetékes víz klóros íze és szaga. A készülékek többsége aktív szenet tartalmaz, amely ezeket csökkenti. Önmagában azonbanez az előny eltörpül a készülékek használatából fakadó kockázat mellett a szakértő szerint. Ha zavaró a klórszag, az a megoldás, hogy öntök egy kancsóba vizet, állni hagyom egy negyedórát, és utána iszom meg – mondja Pándics Tamás. A közegészségtudományi szakértő szerint legtöbbször nem indokolt tehát a vízszűrök használata.

A csapvíz környezetvédelmi szempontból is a legjobb választás. A palackozott ásványvizek szükségtelen környezetterhelést okoznak, a legkedveltebb márkák összetétele nem tér el érdemben az ivóvíztől. Olyannyira nem, hogy több ásványvizünket ugyanabból a vízműkútból nyerik, ahonnan a csapvizet, mondja Pándics Tamás magyarországi vizes adatbázisok adataira hivatkozva. Nyomelemek és ásványi anyagok felvételében a szilárd táplálékok dominálnak, ezeket zöldségekből, gyümölcsökből tudja a szervezet legjobban hasznosítani. Vannak elemek, melyek csapvízből is jól felszívódnak, mint például a kalcium és a magnézium, ezek beviteléhez az ivóvíz – és nem csak az ásványvíz – akár húsz százalékkal is hozzájárulhat.

Advertisement

Forrás: Semmelweis Egyetem

Advertisement

Zöldinfó

Szigorodnak a zöld állítások szabályai: véget vethetnek a greenwashingnak

A vállalatok fenntartható és környezetbarát megoldásokra vonatkozó állításainak vizsgálatát sürgetik a szakértők.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A vállalatok fenntartható és környezetbarát megoldásokra vonatkozó állításainak körültekintő vizsgálatát sürgették az EY könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó cég szakértői online tájékoztatójukon. A környezeti-fenntarthatósági kommunikációt szabályozó Empowering Consumers for the Green Transition (EmpCo) európai uniós irányelv türelmi idő nélkül lép hatályba szeptember 27-én – írja az alternativenergia.hu oldalon. Az EmpCo értelmében csak bizonyítható és ellenőrizhető “zöld állításokat” lehet közzétenni, hogy megalapozatlan állítások ne befolyásolják a piac működését – hívta fel a figyelmet Gulyás Anett, a nemzetközi tanácsadó cég klímaváltozási és fenntarthatósági üzletágának szakértője. Kifejtette: a fogyasztók egyre inkább előnyben részesítik a fenntartható, környezetbarát termékeket és megoldásokat, ezért természetes, hogy a hirdetésekben, reklámokban teret nyertek az ilyen tartalmak, ám ezzel együtt megjelentek a megalapozatlan közlések is.

A környezeti hatásokról hamis képet sugalló “greenwashing” egyszerre fogyasztóvédelmi, versenyjogi és üzleti bizalmi probléma, az új jogszabály hatálya ezért minden értékesítési csatornára kiterjed, egyaránt érvényes gyártókra és kereskedőkre, reklámkampányokra, vállalati marketingre, pr- és sajtókommunikációra. Szabályozza többek között a termékleírásokat, a csomagolásokat, a képi megjelenítéseket, márkaneveket, a tartósság, a javíthatóság, az elavulás kérdéseit, de még a sugallmazott állításokat is. Gulyás Anett elmondása szerint a hirdetésekben nem releváns terméktulajdonságokat sem lehet kiemelni, fenntarthatósági vállalásokról szóló ígéretet pedig csak akkor, ha az ellenőrizhető és bizonyítható.

Karbonsemlegesség például nem alapozható kompenzációra, a karbonkreditek ugyanis nem helyettesítik a kibocsátáscsökkentést – tette hozzá. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) piacelemzése alapján Magyarországon is megjelent a tartalom nélküli zöld állításokra alapozott márkaépítés – mondta el Horváth Bálint kommunikációs vezető, aki indokoltnak tartja a szigorítást, mert a fogyasztók fontosnak tartják, ám sokszor nem értik pontosan a termékjellemzőket. Hozzátette: a szabályokat nem elsősorban a bírság elkerülése miatt érdemes betartani, hanem azért, mert egy vállalatnak nem lehet érdeke a hitelességét hamis állításokkal gyengíteni, a hangzatos marketingfogásoknak is ki kell állniuk a jogszerűség próbáját.

Advertisement

Horváth Bálint hangsúlyozta, hogy a fokozatosságot szem előtt tartva megkezdik az ellenőrzéseket, és figyelembe veszik az együttműködési hajlandóságot. A változás nem jelenti azt, hogy tömegével kell termékeket megsemmisíteni, de szükség lehet például a csomagolások átragasztására, és érdemes lehet külső tanácsadók segítségét igénybe venni – jelezte. Az ismeretek közvetítésében a GVH is részt vesz, hogy elősegítse a jogkövető magatartást, és támogassa azokat, akik nem csak a látszat szintjén vállalnak fenntarthatósági kötelezettségeket. A hivatal honlapján közzétett zöld marketing útmutató az EmpCo-szabályozásnak megfelelően frissülni fog – közölte.

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) sajtófőnöke arról számolt be, hogy vizsgálataik alapján az online kereskedelem fellendülése segítette a zöld állítások térnyerését. Eitmann Norbert elmondta, hogy nem fogják “letarolni a piacot” ellenőrzésekkel, konzultatív hatóságként nem a bírságolásra törekednek, hanem a jogkövető cégek támogatására. Véleménye szerint a vállalkozóknak is ez az érdeke, mert az elégedett vevő újra vásárolni fog, ám a hitelesség gyengülése, a “reputációs veszteség” a bírságnál komolyabb anyagi hatással lehet egy cég működésére.

Advertisement

Preszburger András, az EY Klímaváltozás és Fenntarthatóság Üzletág szakértője úgy véli, hogy az elvárások teljesítéséhez egy vállalaton belül számos szakterület együttműködésére van szükség. A felkészülést segítheti egy átfogó cselekvési terv, kezdve az összes kommunikációs csatornára és értékesítési anyagra kiterjedő átvilágítással, a termékadatok összegyűjtésével, a megfelelőségi vizsgálatok áttekintésével. A későbbiekben megjelenő zöld állításokat világos, egyértelmű jóváhagyási megoldásokon alapuló ellenőrzési rendszeren kell átfuttatni – javasolta a szakértő.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák