Zöldinfó
Emberre és háziállatokra is veszélyes méreg okozott tömeges madármérgezést Pest vármegyében
Újabb tömeges madármérgezés történt Pest vármegyében. A törvénytelenül kihelyezett, emberre, házi- és vadállatokra is veszélyes méregnek egy fokozottan védett parlagi sas, 8 védett egerészölyv és 5 holló esett áldozatul – tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kedden az MTI-t.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
Március 7-én, pénteken érkezett lakossági bejelentés a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatához, miszerint elpusztult madarakat találtak a Felső-Tápiómenti Vadásztársaság működési területén, Sülysáp és Mende települések között. A helyszínre érkező természetvédelmi őr egy feltehetően mérgezés áldozatául esett parlagi sas és egerészölyv tetemét, valamint a gyanú szerint csaléteknek használt baromfi maradványokat talált. A mérgezés gyanúját az MME helyszínre érkező méreg- és tetemkereső kutyás egysége igazolta. Az egység a természetvédelmi őrszolgálattal közösen átvizsgálva a bejelentés környékét megtalálta 1 fokozottan védett parlagi sas, 8 védett egerészölyv és 5 holló tetemét, valamint 6, feltételezhetően a mérgezéshez használt csalétket – tájékoztattak a közleményben, hozzáfűzve, hogy a következő napokban tovább folytatódik a terület átvizsgálása és várható, hogy további tetemek is előkerülnek. Hangsúlyozták, hogy különösen aggasztó, hogy a szakértők még közvetlenül Sülysáp határában is találtak az emberre, házi- és vadállatokra is veszélyes méreggel kezelt csalétkeket.
A kihelyezett méreg rendkívül erős, ezt bizonyítja, hogy a tetemek közvetlenül a csalétkek körül helyezkednek el, illetve az is hogy nagy mennyiségű elhullott rovart is találtak a mérgezett madarak körül – írták.
A szakemberek felhívták a lakosság figyelmét, hogy az érintett térségben fokozott figyelemmel sétáltassák házi kedvenceiket és körültekintően kiránduljanak gyerekeikkel. A természetjárókat, kutyasétáltatókat és a külterületeken dolgozókat arra kérik, hogy aki elpusztult állatokat észlel a szabadban, semmiféleképpen ne nyúljon azokhoz. Mérgezés gyanúja esetén, illetve ha bármilyen információval rendelkeznek az esettel kapcsolatban, azonnal értesítsék a hatóságokat. A közlők úgy fogalmaztak, hogy a 2021-es turai tömeges madármérgezés óta, amelynek felderítésében a Nemzeti Nyomozó Iroda is részt vett, nem tapasztaltak hasonló esetet Magyarországon. Emlékeztettek, hogy az akkori eset nyomán jelentősen szigorodtak a mérgezéses bűncselekményekkel kapcsolatos szankciók. Azóta az állatkínzás és a természetkárosítás esetében is külön esetnek számít a méreggel elkövetett bűncselekmény, és a tevékenység előkészülete is büntethetővé vált – olvasható a közleményben.
Zöldinfó
2031-re újra természetközeli ligeterdő boríthatja a Nyáros-szigetet
Helyreállítja a táti Nyáros-sziget élőhelyeit a Pilisi Parkerdő.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Pilisi Parkerdő több mint 76 ezer őshonos facsemete kiültetésével, az inváziós növények folyamatos visszaszorításával, nyáron pedig tehenek legeltetésével állítja helyre a természetes erdőborítást a Táti-szigetcsoporthoz tartozó Nyáros-szigeten – közölte az alternativenergia.hu. Tájékoztatásuk szerint a csaknem 100 millió forintba kerülő projekt 2031-ig tart, ekkora ismét egy természetközeli, puhafás ligeterdő boríthatja a sziget korábban leromlott területét a parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság együttműködésével. A Nyáros-sziget egy természetközeli dunai szigetcsoport része, amely érintett volt az egykori bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer kialakításában.
A helyreállítással érintett részen korábban eltávolították a humuszos felső talajréteget, így egy erősen lepusztult, kavicsos felszín maradt vissza, ahol az őshonos növényzet visszaszorult, helyét pedig leromlott, inváziós fajokkal fertőzött növénytakaró vette át. A helyreállítás első lépéseként 2024-ben eltávolították a hulladékot, visszaterítették a humuszos talajréteget, és megkezdték az inváziós növényfajok visszaszorítását.
Az elmúlt két évben összesen 76 500 facsemetét ültettek el a területen, elsősorban a puhafás ligeterdők jellemző állományalkotó fajaiból. Így került a területre egyebek között fehér fűz, törékeny fűz, fekete nyár és szürke nyár. Az inváziós gyalogakác friss sarjait nyaranként szarvasmarhákkal legeltetik le, ez kiegészíti a mechanikai beavatkozásokat, amelyek segítenek megerősödni az őshonos fák csemetéit.
Mivel egy természetközeli élőhely helyreállítása éveken át tartó folyamat, a helyreállítás eredményét nem csak a facsemeték növekedése alapján vizsgálják. Minden májusban botanikai felvételezés készül a területen, így követhető növényzet összetételének változása, az egyes fajok reagálása a kezelésekre.
A Pilisi Parkerdő az ország egyetlen parkerdőgazdasága, 65 ezer hektárt kezel Pest és Komárom-Esztergom vármegyében a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi- és a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, valamint a Csepeli-síkság területén. Évente 32 millió látogató keresi fel a területet, amelynek csaknem húsz százalékán nem folytatnak faanyagtermelést.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTovábbra is Magyarország az orosz vezetékes földgáz legnagyobb uniós importőre
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA szennyezés már nem érheti meg: emelkednek a környezetvédelmi bírságok
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaAkár 1,6 millió forint támogatás jár az otthoni akkumulátorokra Lengyelországban
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaKatasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítják az áradásokkal érintett spanyol településeket
