Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Híd épülhet a Balaton fölé, kezdődik az építkezés!

2025 májusában megkezdődik egy 1500 méteres híd építése a Balatonon Tihany és Szántód között, amely 2026 nyarára készül el, kerékpárúttal, járdával és felnyitható szerkezettel.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelemes rendszer kalkulációnkat itt! (x)

A Balatoni Hídépítők Egyesületének (BHE) kezdeményezésére született egy új kormányhatározat, amely szerint 2025. év májusában el kell kezdeni az 1500 méteres híd építését a Balaton fölé. 2026-es nyári szezon elejéig elkészül a Balatonra tervezett híd, a Tihany és Szántód között közlekedő komp helyére. A Balatoni Hídépítők Egyesületének (BHE) kezdeményezésére született egy új kormányhatározat, amely szerint 2025. év májusában el kell kezdeni az 1500 méteres hid építését a Balaton fölé. A híd két oldalán kerékpárút és járda is fog épülni kilátókkal, illetve a híd közepe felnyitható lesz mint a londoni Tower Bridge. „Nagy öröm számunkra, hogy megvalósulhat ez az óriás beruházás a Balatonon, ezzel is segítve a térségben élők munkába járásának feltételeit. Reményeim szerint a híd elkészülte után, Fonyód és Badacsony között is megvalósulhat egy hasonló híd. ” – nyilatkozta a CsodalatosBalaton.hu megkeresésére Kenesei Zánka, a BHE elnöke. Az érintett területek lakóit és a közvéleményt 2025. április 1-én értesítette az illetékes hatóság az építési munkálatok megkezdésének szükségességéről.

( a hír természetesen áprilisi tréfa)

 

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Aranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben

Penészgombamérgeket mutattak ki a dél-magyarországi aranysakálok szervezetében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egy vizsgálat során veszélyes penészgombamérgeket, úgynevezett mikotoxinokat mutattak ki a dél-magyarországi aranysakálok (Canis aureus) szervezetében a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézetének kutatói – tudatta az alternativenergia.hu. A kutatás során 19 sakál májmintáját vizsgálták meg, és minden egyes mintában legalább háromféle mikotoxint találtak. A leggyakoribbak a dezoxinivalenol, a fumonizin B1 és a zearalenon voltak, de jelen volt az aflatoxin, az ochratoxin-A is – írták az MTI-hez eljuttatott közleményben. A mikotoxinok olyan penészgombák által termelt vegyületek, amelyek elsősorban gabonafélékben fordulnak elő. A sakálok étrendje igen változatos, tartalmaz növényi eredetű táplálékot, kisemlősöket és az elhullott nagyvadak belsőségeit is szívesen fogyasztják. Így ezek elfogyasztásával könnyen kapcsolatba kerülhetnek mikotoxinokkal – fűzték hozzá. Ezek az anyagok komoly egészségügyi kockázatot jelentenek nemcsak az állatokra, hanem az emberekre is – figyelmeztettek a kutatók, akik azt is megfigyelték, hogy a mikotoxinok mennyisége eltérő volt a különböző korú és nemű állatokban.

Míg a felnőtt nőstényekben magasabb volt az ochratoxin-A szintje, addig a felnőtt hímekben a zearalenon koncentrációja volt kiemelkedő. A nőstények jellemzően több dezoxinivalenolt halmoztak fel, mint a hímek. Az eredmények alapján a sakálok nemcsak elszenvedői, hanem jelzői is lehetnek a környezet szennyezettségének. “Az aranysakál mint csúcsragadozó kiváló bioindikátor lehet a természetes élőhelyek mikotoxin- szennyezettségének jellemzésében” – idézi a közlemény Szőke Zsuzsannát, a kutatás vezetőjét. A tanulmány rávilágít arra, hogy a vadon élő állatok egészsége szorosan összefügg az emberi tevékenységgel, különösen a szántóföldi gabonatermesztéssel, ami az élelmiszertermelés egyik alappillére, és a növényevő nagyvadak téli takarmánykiegészítésével. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség, hogy jobban megértsék a mikotoxinok hosszú távú hatásait az ökoszisztémákra.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák