Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Terepen bizonyítanak a jövő erdészei

Egyetemi hallgatóként a vizsga helyszínét nem választhatja ki az ember.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Államvizsgázni általában egy teremben, csendben, szigorú bizottság előtt ülve szoktak. A Soproni Egyetem végzős erdőmérnökei azonban erdőben, terepi körülmények között számolnak be tudásukról már harmadik éve. Idén a Bakonyerdő Zrt. ad majd helyet a terepi vizsgának június végén. A felkészülés az elmúlt hetekben lezajlott, a hallgatók kiscsoportokban dolgoztak, és a különböző mérési feladatokat végeztek el a kijelölt bakonyi mintaterületeken.

Egy jelentős szemléletváltás vette kezdetét a Soproni Egyetem erdőmérnök képzésében – és úgy tűnik, a gyakorlatorientált megközelítés nemcsak, hogy bevált, hanem új lehetőségeket is hozott. 2023-ban először nyílt lehetőség arra, hogy az erdőmérnök-hallgatók ne a megszokott vizsgatermi körülmények között bizonyítsák tudásukat, hanem a valódi erdészeti munkához hasonló feladatokon keresztül, terepen. A hagyományos, tételhúzós, frontális vizsgaformát egy olyan portfólióalapú rendszer váltotta fel, amelyben a hallgatók a gyakorlatban, egy konkrét erdőrészletet vizsgálva mutatják be tudásukat.

A 2022-es záróvizsgák tapasztalatai alapján világossá vált: az elméletcentrikus, ismétlődő vizsgatétel-kidolgozás nem tükrözi hűen a valós erdőgazdálkodási kihívásokat. Az volt a célunk, hogy a hallgatók már a záróvizsga előtt is olyan típusú feladatokkal találkozzanak, amelyeket később a munkájuk során valóban meg kell majd oldaniuk – mondta dr. Kovács Gábor, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának oktatási dékánhelyettese.

A portfólió elkészítése során a hallgatók egy-egy kijelölt erdőrészlet gazdálkodási tervét dolgozzák ki tízéves időtávra, miközben erdőművelési, erdőhasználati, erdőrendezési, és kapcsolódó szakmai szempontokat is integrálnak. A feladat összetett, komplex gondolkodást és sokoldalú ismeretanyagot igényel – tette hozzá a Soproni Egyetem szakembere.

Advertisement

Míg a korábbi években a felkészülés és a vizsga a TAEG Zrt. területein zajlott, az erdőgazdaság szakembereinek, erdőgondnokainak bevonásával, addig a 2025-ös év újdonsága, hogy a gyakorlati felkészítés a Bakonyban valósult meg, új dimenziókat nyitva a Bakonyerdő Zrt. példaértékű partnerségének köszönhetően. A cég nemcsak terepi helyszíneket biztosított, hanem a saját térinformatikai és gazdálkodási rendszereinek demo verzióját is elérhetővé tette a hallgatók számára, így valósághű környezetben sajátíthatták el azokat az adatelemzési módszereket, amelyeket a későbbi munkájuk során napi szinten használniuk kell.

A terepi gyakorlat során 48 hallgató gyűjtött adatokat, végzett felméréseket a faállományról, vegetációról, infrastrukturális elemekről – mindezt a portfóliójuk megalapozásához. A gyakorlati tapasztalat révén az elmélet is életre kelt számukra, hiszen azonnal láthatták, hogyan alkalmazható a tananyag a valós erdei viszonyok között.

Advertisement

A gyakorlat előtt minden hallgató „kihúzta” azt az erdőrészletet, amelyen a későbbiekben dolgoznia kellett. Már az indulás előtt hozzáfértek ezekhez a területekhez a TEREPI nevű mobilalkalmazásnak köszönhetően, amely digitálisan tartalmazta az adott rész térképét és alapadatait. A hallgatók már előzetesen megismerkedhettek az erdőállománnyal, és gondolkodhattak azon, hogyan közelítenék meg a feladatot – ismertette a felkészülés részleteit Göde Tamás, a Soproni Egyetem tanársegédje.

A program hosszú távú célja, hogy a terepi vizsgarendszer rotálódjon különböző erdőgazdaságok között. Így az országos szakmai együttműködés azt is biztosítja, hogy újabb és újabb hazai tájak erdőgazdálkodásának szakmai sajátosságai kerülnek a záróvizsga elemei közé. Már most megfogalmazódott a jövőbeli együttműködés lehetősége a Szombathelyi Erdőgazdasággal, sőt, később a főváros környéki erdők is szóba jöhetnek.

Ez a példa is azt mutatja, ha az oktatás nyit a gyakorlat felé, a hallgatók nemcsak motiváltabbá válnak, de felkészültebben is lépnek ki az egyetem falai közül. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara vizsgarendszerének köszönhetően a jövő erdészei már nem csak a tankönyvekben keresik a válaszokat – hanem ott, ahol a szakma valóban él: az erdő mélyén.

Advertisement

Forrás: Soproni Egyetem

Advertisement

Zöldinfó

A környezeti nevelés már óvodás korban elkezdődik

Az immár két évtizedes Zöld Óvoda kezdeményezés új szemléletet, a fenntarthatóságra nevelés gyakorlati megvalósítását hozta el az óvodai oktatásban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Raisz Anikó emlékeztetett arra, hogy az oktatásügyért és a környezetvédelemért felelős tárcák együttműködése nyomán immár két évtizede jött létre a Zöld Óvoda minősítő cím, amit 2026-ban már 1332 intézmény visel – írja az alternativenergia.hu. Ez már nem csupán szakmai elismerést jelent, hanem iránytűként szolgál más intézmények számára, közösséget teremt és küldetést fogalmaz meg – tette hozzá. Felidézte, hogy a klímaváltozás a fokozódó szennyezések és a biodiverzitás csökkenése mind olyan tényezők, amelyek megoldása hosszú távú cselekvést kíván. Ezekre nem elegendő pusztán technológiai vagy szabályozási válaszokat adni, a valódi változás a szemléletformálással kezdődik, elsősorban a legfiatalabb generáció nevelésével. A cél, hogy a fiatalok valóban megértsék a természethez fűződő kapcsolatukat és felelős cselekvőként óvják a természetet. A zöld óvodák pedig az elsők között teszik meg ennek érdekében az első lépéseket. A kicsik ugyanis közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az intézményekben a természeti környezetről – emelte ki.

Az óvodai programok mindennapos gyakorlattá teszik a felelős gondolkodást, a tudatos víz- és energiatakarékosságot, valamint a hulladék csökkentését, és megteremtik annak lehetőségét, hogy a gyermekek aktívan részt vegyenek a környezet megóvásában – fűzte hozzá. Közlése szerint a minősítő címet elnyert intézmények száma évről évre gyarapodik, miközben 2006-ban 109 óvoda nyerte el a címet az elmúlt évben már 296 kapta meg a minősítést, és ma már minden negyedik magyar kisgyermek zöld óvodába jár.
A pályázati rendszer az Európai Unióban egyedülálló magyar sajátosság. Arról is beszámolt, hogy a tárca általános és középiskolában is támogatja egyéb kezdeményezésekkel a környezeti nevelést, a többi között a Kölcsönkapott levegő és a Mindennapi levegő programokkal. A kis vízfolyások megóvása érdekében évről évre fotópályázatot hirdetnek gyermekek számára, az országos iskolakert-fejlesztési program keretében pedig 431 óvoda- és iskolakert létesítéséhez biztosítottak eddig támogatást.

Továbbá a minden év áprilisában megrendezett Fenntarthatósági témahéten az elmúlt évben rekordszámú, 1965 iskola vett részt – ismertette az államtitkár. Keszthelyi Nikoletta, az Energiaügyi Minisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára kiemelte, nagyon fontos, hogy már a legkisebbek szemléletét is formálják annak érdekében, hogy élhetőbb jövőnk legyen, ráadásul a gyerekeken keresztül a szülőkhöz, nagyszülőkhöz is el tudnak jutni. Közölte azt is, hogy a címet idén elnyert mintegy 300 intézmény közül 126 óvoda először, 43 másodszor, 53 harmadszor pályázott sikeresen, 23-an Címmegtartó Zöld Óvoda, 51-en pedig Örökös Zöld Óvoda címet vehetnek át.

Advertisement

Sipos Imre, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, miért jó, ha egy intézmény Zöld Óvoda. Azt mondta, a leginkább a gyerekeknek jó, ha olyan intézménybe járhatnak, amelyben erre a területre is kiemelten figyelnek, továbbá jó a pedagógusoknak, a szülőknek, valamint a fenntartónak is, mivel a cím elnyerése által gazdagodik az óvoda és a település is. A programban való részvétel erősíti a szakmai kapcsolatokat, lehetőséget ad a szakmai fejlődésre, az intézményben zajló belső szakmai munkának egyfajta külső tükröt tart, valamint támogatja az ökoiskolák működését is – sorolta a helyettes államtitkár.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák