Zöldinfó
Bécs a Velencei Biennálén: lakhatás, mint közösségi érték
Május 9-én, pénteken ünnepélyes keretek között megnyitották a 19. Velencei Építészeti Biennálé osztrák pavilonját.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Ausztria idei kiállítása a "Kiváló lakhatás lehetőségei" címet viselte, és középpontjában a megfizethető, élhető városi otthonok jövője állt. A Velencei Építészeti Biennálé, amely kétévente kerül megrendezésre, a világ egyik legjelentősebb építészeti és városfejlesztési eseménye. A rendezvény célja, hogy a résztvevő országok bemutassák építészeti koncepcióikat és városfejlesztési projektjeiket, valamint hogy lehetőséget adjanak a nemzetközi párbeszédre a jövő városainak építéséről és fenntarthatóságáról. Az osztrák pavilon évről évre méltón képviseli Bécset a nemzetközi színtéren, és ez idén sem volt másként. A 2025-ös biennálén Bécs polgármestere, Michael Ludwig, valamint Ausztria alkancellárja, Andreas Babler is részt vettek, hogy bemutassák a bécsi lakásügyi modell sikereit és annak nemzetközi jelentőségét. A rendezvényen Michael Ludwig beszédében kiemelte: Bécs nemcsak a helyi lakosság számára biztosít megfizethető és magas színvonalú otthonokat, hanem lakáspolitikájával példát mutat más városok és országok számára is. Hangsúlyozta, hogy a társadalmilag igazságos, hosszú távon fenntartható lakhatás nem utópia, hanem valóság – amelyet Bécs évtizedek óta sikeresen valósít meg.
A bécsi modell több mint 220 ezer önkormányzati lakást és 200 ezer támogatott lakóegységet foglal magában, és példaként szolgálhat más városok számára is. A bécsi várostervezés az olyan alapelvek mentén formálódik, mint a rövid utak biztosítása, a közösségi kohézió támogatása és a zöldfelületek megőrzése – ezek mind kulcsszerepet játszanak a fenntartható, élhető városi környezet megteremtésében – emelte ki az osztrák főváros polgármestere.
A bécsi pavilon kiállítása, amely a városi lakhatás jövőjére összpontosított, Bécs és Róma példáján keresztül mutatta be, hogyan biztosíthatóak fenntartható és megfizethető otthonok a városokban. A bécsi és római lakásmodellek közötti különbségek ismertetése során kiemelt szerepet kapott a klímavédelem, amely mindkét város számára közös stratégiai cél is egyben. A kiállításon jelen volt Bécs kulturális tanácsnoka, Veronica Kaup-Hasler is, aki szerint a bécsi városfejlesztési szemlélet, amely a szociális gondoskodást, az oktatást és a kultúrát integrálja, jól szemlélteti, hogyan érhetjük el, hogy a városok nemcsak fizikailag, hanem társadalmilag is fenntarthatóak legyenek.
Zöldinfó
Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát
Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.
A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.
A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
