Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Energiatárolás új szemlélettel: biztonság és hatékonyság kéz a kézben

Az akkumulátoripar helyzete egyszerre reményteli és aggasztó a szakértők szerint.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A milánói NetZero konferenciáról írt beszámolót a PV Magazine. A rendezvényen felszólaló szakértők úgy látják, a lítium-vas-foszfát (LFP) akkumulátorok térnyerése az elmúlt két évben jelentősen átalakította a helyhez kötött energiatárolási szektort, elsősorban fokozott biztonságának, hosszabb élettartamának, költséghatékonyságának és stabil teljesítményének köszönhetően. Daniel Fuchs, az EUPD Research munkatársa hangsúlyozta, hogy a közüzemi méretű tárolási projektek gyors innovációt ösztönöznek, ami jobb energiasűrűséget és hálózati integrációt eredményez. Giuseppe Artizzu, az NHOA Energy képviselője szerint az LFP szabványosítása méretgazdaságosságot, költségcsökkentést tett lehetővé, igaz, a hangsúly egyre inkább áthelyeződik a nagyobb cellákra, aminek következtében újragondolhatják a burkolat kialakítását.

Rosa Milano, a Fluence képviselője rávilágított: a lítium-ion akkumulátorok továbbra is vezető szerepet töltenek be a kereskedelemben. A szakértő szerint jelenleg három fő innovációs terület van: a hálózati integráció, az adaptív telepítés és a pénzügyi teljesítmény fokozása. Orazio Sallemi, a BayWa re Energy Trading képviselője arra figyelmeztetett, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni az alternatív, nem elektrokémiai jellegű tárolási innovációkat, köztük a gravitáció alapú tárolást.

A szakemberek úgy vélik, a geopolitikai tényezők egyre nagyobb aggodalomra adnak okot, különösen a lítiumhoz, kobalthoz és nikkelhez hasonló kulcsfontosságú anyagok kínai ellátási láncoktól való függőség miatt. Fuchs megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi feszültségek eszkalálódása megzavarhatja a globális akkumulátor-ellátási láncot, ami potenciálisan hatással lehet az amerikai tárolási piacokra. Az ukrajnai háború és a közelmúltbeli áramkimaradások Spanyolországban és Portugáliában szintén aláhúzzák a tárolási szektor geopolitikai instabilitással szembeni sebezhetőségét.

Advertisement

Milano szerint a kiberbiztonság egyre fontosabbá válik az energiatárolás területén, tekintettel a digitális infrastruktúra térnyerésére és az azzal járó kockázatokra. Az erre a területre nehezedő szabályozási nyomás egyre fokozódik, és a szabályok be nem tartása pénzügyi szankciókkal járhat. „Az olyan témák, mint a földrajzi és technológiai diverzifikáció, az MI-alkalmazások egyre növekvő használata, valamint a kritikus anyagok újrahasznosításának és visszanyerésének szerepe, mind gondolatébresztők és további beruházásokra ösztönöznek a közeljövőben” – tette hozzá Sallemi.

Artizzu hangsúlyozta, hogy Európának prioritásként kell kezelnie a versenyképes akkumulátoripar fejlesztését, hogy megőrizze az irányítást a hálózati infrastruktúra és az ipari automatizálás felett. Az elmúlt időszakban az akkumulátorcsomagok gyártási költségei jelentősen csökkentek, az elemzők pedig további áresést jósolnak az új kémiai összetételű akkumulátorok és a hatékony ellátási láncok megjelenésének következtében.

Advertisement

Zöld Energia

2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon

Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.

Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.

A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.

Advertisement

A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák