Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Egy égető probléma – A vegetációtüzek növekvő kockázata Európában

A vegetációtüzek Európában új szintre léptek – erre figyelmeztet az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A klímaváltozás, a tájhasználat átalakulása és társadalmi tényezők együttesen olyan körülményeket teremtenek, amelyek egyre gyakoribbá és pusztítóbbá teszik a vegetációtüzeket. Ráadásul olyan régiókban is növekszik a kockázat – köztük Közép-Európában–, ahol ez korábban nem igazán volt jellemző.

Az EASAC tanulmány borítója
Az EASAC tanulmány borítója

Klímaváltozás és tűzrendszerek: új valóság előtt állunk

Világszinten évente mintegy 780 millió hektárnyi terület ég le, ami nagyjából Ausztrália teljes területének felel meg. A vegetációtüzek mára a globális erdőpusztulás egyik fő okává váltak, évről évre több millió hektárnyi erdőterület válik a lángok martalékává. A tüzek következtében sajnos egyre nő a halálesetek száma, illetve a tűz sok esetben vezet közvetlen vagy közvetett egészségkárosodáshoz is – nemcsak az égési sérülések, hanem a füst által okozott légzőszervi problémák miatt is. Bár globálisan a leégett terület nagysága nem mindenütt növekszik – sőt, néhol csökken –, a fő probléma az, hogy a tüzek intenzitása és pusztító ereje aggasztó mértékben fokozódik.

A tüzek kialakulását, terjedését és hatását több szinten is befolyásolják az éghajlati változások. A közelmúltban a hőmérsékleti rekordok szinte évről évre megdőltek, a nyári hőhullámok hosszabbak és gyakoribbak, az aszályos időszakok pedig súlyosabbak. Ezek az időjárási szélsőségek nagy mennyiségű kiszáradt növényi biomassza felhalmozódásához vezetnek – ez az „üzemanyag” könnyen lángra lobban, és elősegíti a tűz gyors terjedését. Az alábbi ábra a tüzek kialakulását befolyásoló tényezőket foglalja össze különböző tér- és időléptékeken. Fontos felismernünk, hogy az emberi tevékenység a klímaváltozás és tájhasználati változások révén a tüzek fő kiváltó okaira – a klimatikus tényezőkre és az éghető biomasszára – jelentős hatást gyakorol.

 

Advertisement
A tüzek kialakulását befolyásoló kulcs tényezők különböző tér- és időléptékeken. Forrás: Moritz et al. (2005).
A tüzek kialakulását befolyásoló kulcs tényezők különböző tér- és időléptékeken. Forrás: Moritz et al. (2005).

Európa sem kivétel – sőt, egyre veszélyeztetettebb

Európában évente átlagosan hárommillió hektárnyi terület ég le. A déli országok – elsősorban Spanyolország, Portugália, Olaszország és Görögország – régóta küzdenek a nyári erdőtüzekkel. Az újdonság azonban az, hogy Észak- és Közép-Európában is egyre gyakoribbak a súlyos tűzesetek. Skandináviában például a hőhullámokat követő száraz időszakok miatt már szintén tapasztalhattunk pusztító tüzeket a közelmúltban. A jövőre nézve még aggasztóbb, hogy az aszályos évek és hőhullámok egymásutánja megkétszerezi a komoly tűzesetek kialakulásának esélyét Európában.

A tűzveszély változásának trendje Európa különböző régióiban. A bal oldali ábra az IPCC régiós beosztást, míg a jobb oldali ábra az egyes régiókban prediktált tűzveszély trendeket mutatja. Forrás: Carnicer et al. (2022). Rövidítések: SEU, Dél-Európa; CEU, Közép-Európa; NEU, Észak-Európa
A tűzveszély változásának trendje Európa különböző régióiban. A bal oldali ábra az IPCC régiós beosztást, míg a jobb oldali ábra az egyes régiókban prediktált tűzveszély trendeket mutatja. Forrás: Carnicer et al. (2022). Rövidítések: SEU, Dél-Európa; CEU, Közép-Európa; NEU, Észak-Európa

Magyarországon évente általában néhány száz hektár terület ég le országszerte, de például a 2022-es aszályos évben több mint 7000 hektárnyi növényzet égett le. A hazai vegetációtüzek túlnyomó többsége (kb. 99%) emberi tevékenységre vezethető vissza. A leggyakoribb okok közé tartozik az eldobott cigarettacsikk, a gondatlan tarlóégetés, a mezőgazdasági munkák során keletkező technológiai tüzek, a szabadtéri sütögetések és tábortüzek nem megfelelő kezelése, valamint a szándékos gyújtogatás. Ezek az adatok jól szemléltetik, hogy Magyarországon is egyre nagyobb kihívást jelentenek a vegetációtüzek, és szükség van a megelőzési stratégiák és a lakossági tudatosság erősítésére.

Tájhasználat és az emberi tevékenység hatása a tüzekre

Nemcsak a klíma tehető felelőssé a változásokért. Az elnéptelenedő vidéki térségek, a mezőgazdasági területek felhagyása és a gyepes élőhelyek kezelésének megszűnése mind növelik a tűzveszélyt. Az egykori kaszálók és legelők helyén cserjésedő, kezeletlen területek alakulnak ki, ahol a száraz biomassza könnyen lángra lobban.

A felhagyott és cserjésedő kaszálók és legelők a felhalmozódott éghető biomassza miatt jelentős tűzveszélynek vannak kitéve. Fotó: Deák Balázs
A felhagyott és cserjésedő kaszálók és legelők a felhalmozódott éghető biomassza miatt jelentős tűzveszélynek vannak kitéve. Fotó: Deák Balázs

Európa több térségében emellett idegenhonos faültetvények – például tűlevelűek vagy eukaliptusz fajok – is fokozzák a kockázatot, mivel ezek a fajok rendkívül gyúlékonyak. Magyarországon a telepített fekete- és erdei fenyvesek ilyen szempontból kiemelt figyelmet érdemelnek: amellett hogy az őshonos életközösségeink helyén jelentősen csökkentik a biológiai sokféleséget, jelentős tűzveszélynek is ki vannak téve, ezáltal veszélyeztetve a környező élőhelyeket is.

Az eukaliptusz fajok illóolaj tartalmuk miatt igen gyúlékonyak. Fotó: Deák Balázs
Az eukaliptuszfajok illóolaj-tartalmuk miatt igen gyúlékonyak. Fotó: Deák Balázs

A „wildland–urban interface” (WUI) területeken – ahol a természetes vegetáció közvetlenül határos lakott területekkel – a kockázat még magasabb. Az emberi jelenlét itt jelentősen növeli a tűzveszélyt, akár véletlenül, akár szándékosan. Mivel Európa területének kb. 7%-a ilyen WUI-zóna, sürgető, hogy ezeket a térségeket fokozott védelemmel lássuk el – és ezt beépítsük a várostervezésbe is. A WUI-zóna pusztító tűzeseteinek szomorú aktualitását a 2025 év eleji Los Angeles-i tűzvész is mutatja – felhívva a figyelmet arra, hogy hasonló katasztrófák sajnos máshol is előfordulhatnak.

A tűz a természet része, de nem mindegy, hogyan

Fontos hangsúlyozni, hogy a tűz nem feltétlenül „rossz”. A természetes ökoszisztémák egy része adaptálódott és alkalmazkodott a rendszeres tűzhöz: az ilyen tüzek szerepet játszanak a vegetáció megújulásában, a nyílt élőhelyek fenntartásában, és sok faj számára nélkülözhetetlenek. Kutatócsoportunk számos kutatásban rámutatott, hogy a kontrollált módon végzett természetvédelmi célú égetéssel növelhetjük a melegkedvelő gyepi fajok fajgazdagságát, változatosabb tájszerkezetet hozhatunk létre, növelhetjük a növényfajok virágzási sikerét. Ez is mutatja, hogy a tűz számos kedvező hatással is bír az ökoszisztémák működésében, és tervezett és kontrollált módon a fajvédelmi és élőhelykezelési programokba is beépíthető lehet természetvédelmi kezelésként.

Advertisement
Kora tavasszal leégett lejtősztyepprét (bal oldalt), ahol hamarabb sarjad a növényzet, mint a le nem égett területen (jobb oldal). Fotó: Kelemen András
Kora tavasszal leégett lejtősztyepprét (bal oldalt), ahol hamarabb sarjad a növényzet, mint a le nem égett területen (jobb oldal). Fotó: Kelemen András

A probléma ott kezdődik, amikor az emberi hatás miatt a tűzrendszerek megváltoznak: a tüzek gyakorisága, időzítése és intenzitása nem illeszkedik már az adott ökoszisztéma ritmusához. A hatások sokfélék lehetnek – a fajok tűztűrésétől, regenerációs képességétől és az élőhelyek állapotától függően –, de a megváltozott körülmények sok faj számára már nem biztosítják az alkalmazkodás lehetőségét. Előfordulhat az is, hogy egy pusztító tűzeset visszafordíthatatlan természeti károkat okoz. Az emberi mulasztásból kialakult pusztító 2024-es madeirai tüzek elpusztították a sziget ősi babérerdeinek jelentős részét, emellett számos endemikus faj állományait is megtizedelték.

A 2024-es madeirai tűzvészben leégett az endemikus madeirai viharmadár képen látható költőterülete is. Sajnos ez a terület a faj egyetlen költőterülete, így a tűzvész súlyos veszteség a faj teljes világállománya szempontjából. Fotó: Deák Balázs
A 2024-es madeirai tűzvészben leégett az endemikus madeirai viharmadár képen látható költőterülete is. Sajnos ez a terület a faj egyetlen költőterülete, így a tűzvész súlyos veszteség a faj teljes világállománya szempontjából. Fotó: Deák Balázs

Védekezés és alkalmazkodás: a tűzkezelés új stratégiái

Ma még a legtöbb ország reaktívan védekezik: a hangsúly a kialakult tüzek eloltásán van, nem a megelőzésen. Ez azonban nem fenntartható megközelítés. Az integrált tűzkezelés ezzel szemben proaktív stratégiákat is alkalmaz: ilyen például a kontrollált égetés, az éghető biomassza mennyiségének csökkentése, vagy a tájszintű tervezés. A tűz utáni helyreállítási beavatkozásoknak is kulcsszerepe van: ezek célja az ökoszisztémák ellenálló képességének növelése és a természetes regeneráció támogatása.

Tűzzel is védekezhetünk a tűz ellen: kontrollált égetéssel csökkentik a gyúlékony biomassza mennyiségét a Malcata Nemzeti Parkban, Portugáliában. Fotó: Tiago Oliveira
Tűzzel is védekezhetünk a tűz ellen: kontrollált égetéssel csökkentik a gyúlékony biomassza mennyiségét a Malcata Nemzeti Parkban, Portugáliában. Fotó: Tiago Oliveira

Három kulcsüzenet a jövőre nézve

  1. Az éghajlatváltozás mérséklése és a földhasználat szabályozása kiemelt fontosságú. Az uniós klíma- és természetvédelmi stratégiák gyors és hatékony végrehajtása elengedhetetlen a tűzveszély növekedésének mérsékléséhez. A felhagyott területek extenzív kezelését és a vidék fejlesztését célzó programok jelentősen csökkenthetik a gyúlékony biomassza mennyiségét, és így a tűzveszélyt. Kiemelt terület emellett a Természethelyreállítási Rendelet keretében a tőzeglápok helyreállítása, amelyek kulcsszerepet játszanak a szén-dioxid megkötésében és a klíma stabilizálásában.
  2. A faültetési és természetvédelmi programokat a tűzkockázatok figyelembevételével kell megvalósítani. A kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégiában megfogalmazott 30×30 cél (a természetes területek 30%-ának védelme 2030-ra) és az erdősítési kezdeményezések csak akkor lehetnek sikeresek, ha figyelembe veszik a tűzveszély növekedését is. Fontos a restaurációs programok tervezésénél és a helyreállított területek kezelésénél a tűzveszély figyelembevétele és az adott ökológiai környezetbe illő proaktív tűzmegelőzési stratégiák alkalmazása.
  3. A társadalom tűzzel kapcsolatos ismereteinek fejlesztése létfontosságú. A lakosság tájékoztatása, különösen a fiatalok oktatása, segítheti a társadalom felkészülését a tűz proaktív megelőzésére és a megnövekedett tűzveszéllyel való együttélésre.

Zöldinfó

Gátat építenek a szennyezés útjába a rijekai finomító alatt

Tengerfenék-helyreállítási projektbe kezd az INA a rijekai finomító alatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az INA horvát olajipari vállalat szerződést írt alá a Lamor és a Litoclean vezette nemzetközi konzorciummal egy tengerfenék-helyreállítási projekt megvalósítására, amelynek keretében egy hidraulikus gátat építenek a rijekai finomító alatt – közölte az alternativenergia.hu. A hatmillió euró értékű projektet három szakaszban, két év alatt valósítják meg, a munkálatok várhatóan 2027-ben fejeződnek be. A projekt megvalósítása egy újabb lépés az INA azon erőfeszítéseinek sorozatában, amelyek célja a rijekai finomító területén található karsztos terep történelmi szennyezettségének felszámolása – hangsúlyozta a vállalat, hozzátéve, hogy a projektben magasan képzett hazai és nemzetközi szakértők vesznek részt. A mélyedésekkel ellátott hidraulikus gát egy sor kútból áll majd, amelyeket a rijekai olajfinomító alatt, az Urinj félszigeten, a part mentén fúrnak. Ezek a fúrások mesterséges föld alatti mélyedést – a felszín alatti legalacsonyabb pontot – hoznak létre, amely lehetővé teszi a folyadék ellenőrzött összegyűjtését, és megakadályozza a tengerbe jutását. Az első fázisban a nemzetközi konzorcium öt tesztkutat fúr, és elvégzi az összes szükséges további elemzést a felszín alatti folyadékok mozgásának részletes tanulmányozása érdekében. A második fázis a fennmaradó kutak megépítését, valamint a hidraulikus gát projektdokumentációjának megtervezését és elkészítését foglalja magában, a harmadik fázisban telepítik a szükséges berendezéseket és megkezdik a szivattyúzási folyamatot.

Bojan Loncar, az INA rijekai karbantartás-menedzsmentjének vezetője elmondta: a vállalat szakértői csapata két olyan spanyolországi finomítót látogatott meg, amely hasonló kihívásokkal nézett szembe. Az egyik helyszín még működik, a másik már zárva van, de a múltból származó felhalmozódott szennyezés továbbra is szivárgott a tengerbe. Mindkét finomítóban kielégítő eredményt hozott az említett megoldás, ezért az INA úgy véli, a rijekai finomítóban is sikerrel jár – fogalmazott Loncar. Az állandó megoldás kidolgozásával párhuzamosan az INA egy sor rövid- és középtávú intézkedést hajt végre, amelyek célja a tenger védelme és a jelenlegi szivárgások megelőzése. Jelenleg 33 aktív kút működik, és további 40 fúrását tervezik az idén és jövőre. Minden kútnak egyértelműen meghatározott funkciója van – a szénhidrogén-kitermelésre használt kutak aktívak maradnak, tartalmuk pedig feldolgozásra kerül, míg a vizet tartalmazó kutakat monitorozásra használják, biztosítva, hogy semmi ne kerüljön a tengerbe – ismertette. A finomító alatt húzódó, geológiailag összetett, évtizedek óta történelmileg szennyezett terepet tovább destabilizálják az olyan természeti jelenségek, mint a földrengések és a szélsőséges árapályok. Hatásuk enyhítésére az INA óceáni gátakat épít, amelyek alkalmazkodnak az árapályhoz, és amelyek telepítésének engedélyezési eljárása jelenleg is folyamatban van. Ezenkívül minden kitermelt felszín alatti anyagot naponta laboratóriumban elemeznek, hogy megkülönböztessék a korábbi szennyeződéseket az újaktól. Minden tevékenységet az INA szakértői, valamint független szakemberek felügyelnek.

Goran Plese, az INA finomító és marketing üzemeltetési igazgatója hangsúlyozta: tisztában vannak azzal, hogy a föld alatti területek szennyezettek, és hogy bizonyos mennyiségű szénhidrogént tartalmaznak. Az INA rendkívül elkötelezett a probléma megoldása iránt, és a tartós eredmény megtalálása az egyik fő prioritása – mondta. A Lamor és a Litoclean a világ vezető környezetvédelmi vállalatai közé tartoznak, amelyek talaj-remediációra, hulladékgazdálkodásra, valamint szennyvíztisztításra szakosodtak, továbbá innovatív és testreszabott megoldásokat kínálnak a környezeti kockázatok enyhítésére.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák