Zöldinfó

Kitermelés indul – új koncessziók erősítik Magyarország energiabiztonságát

Magyarország energiaszuverenitását és a magyar fogyasztók ellátásbiztonságát a lehető legnagyobb arányban a hazánkban elérhető forrásokra érdemes alapozni.

Létrehozva:

4 hónap telt el a létrehozás óta

2025-06-25

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A belföldi kitermelés fokozása érdekében öt év szünet után hirdetett meg újabb bányászati koncessziókat tavaly ősszel az Energiaügyi Minisztérium (EM). A márciusban eredményesen lezárult eljárások alapján már a koncessziós szerződéseket is megkötötték Buzsák, Csongrád, Hatvan, Kiskőrös, Kiskunhalas és Tamási területekre – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Mint ismertették, a hazai ásványvagyonban rejlő lehetőségek költséghatékony és környezetkímélő kiaknázása megerősíti Magyarország energiaszuverenitását, az ellátás biztonságát. A legalább húsz évre szóló szénhidrogén koncessziók megadásáról március végén döntött az energiaügyi miniszter. Hatvan és Kiskőrös területeken önállóan a Mol Nyrt., Buzsák és Tamási területeken az olajvállalat és a Turkish Petroleum Overseas Company Ltd. együttes pályázóként, Csongrádon a HHE Group Kft., Kiskunhalasnál pedig a CanCambria Hungary Kft. foghat hozzá a kutatáshoz, találat esetén kitermeléshez. A nyertesekkel az eredményhirdetéstől számított 90 napon belül lehetett megkötni a szerződéseket. A határidőt hosszabbítás nélkül tartva ez két esetben már április végén, a fennmaradó helyszínekre pedig június közepéig megtörtént – közölték.

A tárca tájékoztatása szerint 2013 és 2019 között hét hasonló eljárást folytatott le a jogelőd minisztérium. A korábban megkötött szénhidrogén és geotermikus energia szerződések összesen több mint 30 területre szóltak. A koncessziós díjakból és bányajáradékokból több tízmilliárd forint bevétele származott a költségvetésnek, a pályázati lehetőség érdemben élénkítette az iparági beruházásokat. Jelezték: az Energiaügyi Minisztérium a legutóbbi kiírás kedvező tapasztalatai alapján újabb koncessziós felhívások idei meghirdetését tervezi. Tavaly az éves fogyasztás több mint ötödét kitevő mennyiséget, közel 1,9 milliárd köbméter földgázt hoztak felszínre a magyarországi mezőkből. A kőolajkitermelés pedig húsz év után először múlta felül ismét az 1 millió tonnát 2024-ben. Az idei első negyedévben a földgáz esetében kis többlettel megismétlődött a tavalyi azonos időszak teljesítménye. Kőolajból mintegy ötödével emelkedett a mutató, kevesebb mint 250 ezer tonnáról majdnem 300 ezer tonnára. A koncessziós eljárások lehetőséget teremtenek arra, hogy a szénhidrogének esetében tovább csökkentsük az importkitettségeket. A fokozódó belföldi kitermelés növeli a hazai fogyasztók energiaellátásának biztonságát – áll a tárca közleményében.

Zöldinfó

Határokon átívelő együttműködés szükséges a magyar vízügyben, hangsúly az alkalmazkodáson

Közel 900 gazda jelentkezett a Vizet a tájba! programba.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2025-10-25

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Közel 900 gazda jelentkezett a vízvisszatartást célzó Vizet a tájba! programba, több mint 25 ezer hektár területet ajánlva fel a kezdeményezéshez, hiszen a víz megtartása lehet az egyik eszköz, amellyel küzdeni lehet az új éghajlati viszonyok következményei ellen – közölte Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára Luxemburgban. Az EU-tagállamok környezetügyekért felelős minisztereinek tanácskozására érkezve Raisz Anikó elmondta: a keddi tanácsülés egyik fő napirendi pontja a klímakérdések megvitatása, ezen belül az Európai Unió képviselendő álláspontja a közelgő, brazíliai ENSZ klímakonferencián. Hozzátette: reményei szerint a tanácsülésen elfogadják a klímapolitikai következtetéseket is. Kiemelte, hogy most az egyik legfontosabb téma a víz és az alkalmazkodás az új éghajlati viszonyokhoz, különösen az uniós vízstratégia kapcsán. “Nagyon örülünk annak, hogy amit az elnökségünk legelején, az informális tanácson felvetettünk, az a téma most már napirenden van, hiszen időközben a bizottság megjelentette a stratégiát” – tudatta az alternativenergia.hu.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország számára a határon átnyúló együttműködés kulcsfontosságú, és az alkalmazkodási feladatokat nem szabad kizárólag az agrárszektorra hárítani. “Nagyon sok szektornak együtt kell működnie ahhoz, hogy sikeresen tudjunk alkalmazkodni az új viszonyokhoz a vizek kapcsán” – mondta, hozzátéve: a megfelelő finanszírozás elengedhetetlen, ezért Magyarország szeretné, ha az új többéves pénzügyi keretben (MFF) is megfelelő hangsúlyt kapna ez a kérdés. Raisz Anikó kitért arra is, hogy a tanácsülés napirendjén szerepel a kémiai biztonság kérdése is, amelyet Magyarország éppen egy évvel ezelőtt, a luxembourgi ülésen vetett fel. “Fontos, hogy végre megjelenjenek ezek a kérdések a bizottság munkájában is” – hangsúlyozta.

Elmondta, hogy a megbeszélésen a közelgő nemzetközi környezetvédelmi eseményekről is szó lesz, köztük az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésének hetedik ülésszakáról. “Talán sosem volt olyan fontos a nemzetközi együttműködés, mint most” – tette hozzá. Újságírói kérdésre válaszolva Raisz Anikó a 2040-es 90 százalékos kibocsátáscsökkentési uniós klímacélokról is beszélt. “A magyar álláspont mindig a realitásokat veszi figyelembe” – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy Magyarország már elérte a 48 százalékos kibocsátáscsökkentést, miközben az uniós átlag 38 százalék. “Mi tudjuk, mit kell csinálni, és látjuk, hogy olyan országok is követelik a 90 százalékos célt, amelyeknek eddig 0,1 vagy 10 százalékot sikerült teljesíteniük. Ez közös cél, de legyünk reálisak: olyan célokat kell kitűzni, amelyek a versenyképességet szolgálják, nem pedig tönkreteszik” – mondta.

Tovább olvasom