Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A foltos szalamandra otthona megújul – természetvédelmi beruházás kezdődött az Aggteleki Nemzeti Parkban

Az Aggteleki Nemzeti Park számára kiemelkedően fontos, hogy megőrizze és helyreállítsa a térség egyedülálló vizes élőhelyeit, amelyek számos védett fajnak biztosítanak otthont.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Aggteleki-karszt különleges természeti értékeket rejt, hiszen a kis kiterjedésű vizes élőhelyek a biodiverzitás szigetei – ismertette Rácz András, aki szerint a klímaváltozás és az emberi tevékenység okozta veszélyeztető tényezők miatt ezeknek az élőhelyeknek a megőrzése, helyreállítása és fenntartása jelentős feladat – adott hírt róla az alternativenergia.hu. A most induló projekt több mint 605 millió forintos uniós támogatásból valósul meg, és összesen 61,4 hektárnyi területet érint, köztük a Jósvafői Tengerszem-tavat, a Jósva-forráscsoportot, az Aggteleki Kardos-tavat, a Bacsó-nyak-alji-mocsarat, valamint a Keleméri Mohos-tavakat – emelték ki. Részletezték, a Jósvafői Tengerszem-tó – melyet eredetileg 1939-ben áramellátási célból létesítettek – az évtizedek során jelentősen feltöltődött, a nyílt vízfelület szinte teljesen eltűnt, minősége leromlott. A mostani beavatkozások célja a tó eredeti vízmélységének és nyílt vízfelületének visszaállítása, az üzemvízcsatornák és vízesések helyreállítása, valamint a partmenti területek rendezése. A völgyzáró gát megerősítése is megtörténik, amely nemcsak a vízmegtartást, hanem több denevérfaj élőhelyének javítását is szolgálja. Hozzátették, a Keleméri Mohos-tavak országos és nemzetközi jelentőségű tőzegmohalápjai, flórájuk és faunájuk révén egyedülállóak Magyarországon. A projekt során a vízelvezető árkok elzárása, szigetelése és védőtöltések építése révén helyreáll a tavak vízmegtartó képessége.

Felidézték, az Aggteleki Kardos-tó és a Bacsó-nyak-alji-mocsár eredetileg záportározók voltak, de az évek során feltöltődtek, a nyílt vízfelület eltűnt, a nád és gyékény benőtte a területet. A mostani fejlesztések során eltávolítják a nádirtást akadályozó fákat és cserjéket, megtisztítják a mocsári növényzetet, és ismét nyílt vízfelületet alakítanak ki, ezzel javítva a védett fajok, mint például a lápi szitakötő, a vöröshasú unka, a dunai tarajosgőte vagy az Aggteleki Nemzeti Park címerállata, a foltos szalamandra élőhelyét. A projekt részeként kiépül a vízminőség-monitoring rendszer a Tengerszem-tónál és a Jósva-forrásnál, továbbá élővilág-monitorozási tevékenységek is indulnak. Emellett a Natura 2000 területek bemutatása és a szemléletformálás is hangsúlyt kap, hogy a természetvédelmi értékek hosszú távon is fennmaradjanak – olvasható a közleményben.

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében több mint 3,3 milliárd forint támogatást nyert el, amely hat nagyszabású projekt megvalósítását teszi lehetővé a térségben – jelentette be az államtitkár a tájékoztatás szerint. A “Vizet a tájba” program keretében már 13 ezer hektárnyi nemzeti parkos terület vízkészletének védelme és megtartása történt, ami jól mutatja, hogy nemcsak Aggtelek környékén, hanem az egész országban egyre fontosabbá vált a vizes élőhelyek megőrzése és helyreállítása, ez a közös cél pedig egyre több szakembert, intézményt és közösséget hoz össze. A nemzeti parkok, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és számos szakmai szervezet példaértékű összefogással dolgozik együtt a vizes élőhelyek védelméért és helyreállításáért – hangsúlyozta beszéde zárásaként Rácz András – közölte az Agrárminisztérium.

Advertisement

Zöldinfó

Fokozott állatorvosi ellenőrzés indult a szerbiai járvány megfékezésére

Fokozott állatorvosi ellenőrzést vezettek be Dél-Szerbiában juh- és kecskehimlő miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Fokozott állatorvosi ellenőrzést vezettek be a dél-szerbiai Raska környékén, miután juh- és kecskehimlőt mutattak ki egy helyi gazdaságban – írja az alternativenergia.hu. A hatóságok szerint minden szükséges intézkedést megtettek a fertőzés továbbterjedésének megakadályozására. A betegséget egy olyan gazdaságban azonosították, ahol 67 juhot és 60 bárányt tartottak. A laboratóriumi vizsgálatok kevesebb mint 24 órán belül megerősítették a fertőzést, ezt követően pedig az állategészségügyi előírásoknak megfelelően mind a 127 állatot leölték. Ez az első, juh- és kecskehimlővel kapcsolatos megerősített járványgóc Szerbiában 2026-ban.

A fertőzött gazdaság környezetében szigorú állategészségügyi felügyeletet rendeltek el, ellenőrzik az állatok mozgatását, és fokozott megfigyelés alatt tartják a környező tenyészeteket. Az állatorvosok a közeli településeken is vizsgálják az állományokat, hogy időben kiszűrjék az esetleges újabb fertőzéseket. Dragan Glamocic szerb mezőgazdasági miniszter szerint a vírus feltehetően illegális állatszállítás útján, Koszovó felől jutott Szerbiába. Hozzátette, hogy a juh- és kecskehimlő kevésbé jelentős gazdasági károkat okozhat, mint az afrikai sertéspestis, és emlékeztetett arra, hogy egy hasonló járványt tavaly mintegy két hónap alatt sikerült felszámolni. A juh- és kecskehimlő rendkívül fertőző vírusos állatbetegség, amely kizárólag a juhokat és a kecskéket érinti, emberre nem veszélyes.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák