Zöldinfó
A foltos szalamandra otthona megújul – természetvédelmi beruházás kezdődött az Aggteleki Nemzeti Parkban
Az Aggteleki Nemzeti Park számára kiemelkedően fontos, hogy megőrizze és helyreállítsa a térség egyedülálló vizes élőhelyeit, amelyek számos védett fajnak biztosítanak otthont.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Aggteleki-karszt különleges természeti értékeket rejt, hiszen a kis kiterjedésű vizes élőhelyek a biodiverzitás szigetei – ismertette Rácz András, aki szerint a klímaváltozás és az emberi tevékenység okozta veszélyeztető tényezők miatt ezeknek az élőhelyeknek a megőrzése, helyreállítása és fenntartása jelentős feladat – adott hírt róla az alternativenergia.hu. A most induló projekt több mint 605 millió forintos uniós támogatásból valósul meg, és összesen 61,4 hektárnyi területet érint, köztük a Jósvafői Tengerszem-tavat, a Jósva-forráscsoportot, az Aggteleki Kardos-tavat, a Bacsó-nyak-alji-mocsarat, valamint a Keleméri Mohos-tavakat – emelték ki. Részletezték, a Jósvafői Tengerszem-tó – melyet eredetileg 1939-ben áramellátási célból létesítettek – az évtizedek során jelentősen feltöltődött, a nyílt vízfelület szinte teljesen eltűnt, minősége leromlott. A mostani beavatkozások célja a tó eredeti vízmélységének és nyílt vízfelületének visszaállítása, az üzemvízcsatornák és vízesések helyreállítása, valamint a partmenti területek rendezése. A völgyzáró gát megerősítése is megtörténik, amely nemcsak a vízmegtartást, hanem több denevérfaj élőhelyének javítását is szolgálja. Hozzátették, a Keleméri Mohos-tavak országos és nemzetközi jelentőségű tőzegmohalápjai, flórájuk és faunájuk révén egyedülállóak Magyarországon. A projekt során a vízelvezető árkok elzárása, szigetelése és védőtöltések építése révén helyreáll a tavak vízmegtartó képessége.
Felidézték, az Aggteleki Kardos-tó és a Bacsó-nyak-alji-mocsár eredetileg záportározók voltak, de az évek során feltöltődtek, a nyílt vízfelület eltűnt, a nád és gyékény benőtte a területet. A mostani fejlesztések során eltávolítják a nádirtást akadályozó fákat és cserjéket, megtisztítják a mocsári növényzetet, és ismét nyílt vízfelületet alakítanak ki, ezzel javítva a védett fajok, mint például a lápi szitakötő, a vöröshasú unka, a dunai tarajosgőte vagy az Aggteleki Nemzeti Park címerállata, a foltos szalamandra élőhelyét. A projekt részeként kiépül a vízminőség-monitoring rendszer a Tengerszem-tónál és a Jósva-forrásnál, továbbá élővilág-monitorozási tevékenységek is indulnak. Emellett a Natura 2000 területek bemutatása és a szemléletformálás is hangsúlyt kap, hogy a természetvédelmi értékek hosszú távon is fennmaradjanak – olvasható a közleményben.
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében több mint 3,3 milliárd forint támogatást nyert el, amely hat nagyszabású projekt megvalósítását teszi lehetővé a térségben – jelentette be az államtitkár a tájékoztatás szerint. A “Vizet a tájba” program keretében már 13 ezer hektárnyi nemzeti parkos terület vízkészletének védelme és megtartása történt, ami jól mutatja, hogy nemcsak Aggtelek környékén, hanem az egész országban egyre fontosabbá vált a vizes élőhelyek megőrzése és helyreállítása, ez a közös cél pedig egyre több szakembert, intézményt és közösséget hoz össze. A nemzeti parkok, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és számos szakmai szervezet példaértékű összefogással dolgozik együtt a vizes élőhelyek védelméért és helyreállításáért – hangsúlyozta beszéde zárásaként Rácz András – közölte az Agrárminisztérium.
Zöldinfó
Fontos lépés az energiabiztonságért: összekapcsolnák a két finomítót
Új szénhidrogéntermék-vezeték létesítését szolgáló törvényjavaslatot nyújtott be a miniszterelnök-helyettes.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Szükséges egy új szénhidrogéntermék-vezeték létesítése Százhalombatta és a szlovákiai Ipolyság (Šahy) település közötti szakaszon, amely a MOL Dunai Olajfinomító és a Slovnaft Olajfinomító összeköttetését célozza, ennek megvalósítását szolgálja az a törvényjavaslat, amelyet kedden nyújtott be a parlamentnek Ruff Bálint György miniszterelnök-helyettes. A törvényjavaslat az újonnan létesítendő vezeték koordinátáival egészíti ki a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya közötti korábbi megállapodásról szóló jogszabályt, amely a közös államhatárt keresztező szénhidrogén-szállító vezetékek építésével, üzemeltetésével, fenntartásával, rekonstrukciójával és üzemzavar-elhárításával kapcsolatos együttműködésről szól – írja az alternativenergia.hu.
A 2022 óta zajló orosz-ukrán konfliktus kockázatot jelent Magyarország és Szlovákia kőolajtermék-ellátására
– olvasható az indoklásban. Magyarország kormánya és Szlovákia kormánya egyetért a tekintetben, hogy energiabiztonságuk növelése érdekében szükséges egy olyan új szénhidrogéntermék-vezeték a Százhalombatta és Ipolyság (Šahy) község közötti szakaszon, amely megteremti az összeköttetést a MOL Dunai Olajfinomító és a Slovnaft Olajfinomító között.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKínai elektromos autók hódítanak: már több mint 30 Geely talált gazdára
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÉvek után végre történhet valami a Velencei-tóért
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaA hőszivattyú, amely már a telepítésnél előnyben van
