Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mélyponton az újrahasznosítás Romániában: az EU-s átlag töredékét teljesíti az ország

Az európai uniós statisztikákban amúgy is sereghajtó Romániában nemhogy javult volna, hanem romlott a hulladék újrahasznosításának aránya.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A GNM közösségi oldalán megjelent éves összegzés szerint míg 2023-ban országos szinten a hulladék 12,9 százalékát sikerült újrahasznosítani, tavaly ez az arány 8,1 százalékra csökkent- írja az alternativenergia.hu. A környezetvédelmi őrség 3125 településen – a romániai községek és városok 99 százalékában – végzett ellenőrzései nyomán minden korábbinál nagyobb, 17 millió lej (1,36 milliárd forint) értékben szabott ki bírságot a szabálytalan hulladékkezelés miatt. “Nem örülünk annak, hogy bírságolhatunk, mindenütt javaslatokat is megfogalmaztunk a helyzet javítása érdekében. Amíg a hulladékot olcsóbb lesz tárolni, mint feldolgozni, addig szükség lesz valamilyen ösztönzőre az újrahasznosítás arányának növelése érdekében” – idézték hatáság Facebook-bejegyzésében a Andrei Corlant, a GNM főfelügyelőjét. A környezetvédelmi őrség jelentéséből egyebek mellett kiderül, hogy a települések 90 százalékában gondoskodnak a szelektíven gyűjtött hulladék elszállításáról, de csak 36 százalékuk biztosítja a hulladék szelektív gyűjtéséhez szükséges elkülönített tárhelyet és a települések több mint 80 százalékában a szolgáltatás díja nem függ a szemetelés mértékétől.

Az újrahasznosítás terén a Duna-deltát magába foglaló Tulcea megye áll a legjobban 34 százalékkal, de az ország megyéinek több mint felében 10 százalék alatt volt tavaly az anyagában hasznosított hulladék aránya. A székelyföldi megyék közül Maros a sereghajtó között volt 3,3 százalékkal Hargita az országos átlag körül 9,1 százalékkal, egyedül Háromszéken jobb a helyzet, Kovászna megyében ugyanis a hulladék 22,6 százalékának újrahasznosításáról gondoskodtak tavaly. Drámai visszaesés következett be a GNM statisztikája szerint Kolozs megyében, ahol az előző évi 30,4 százalékról 4 százalékra csökkent a hulladékhasznosítás aránya, a Partiumban azonban javultak a mutatók: Szatmár megyében 14,3-ról 26, Bihar megyében pedig 14,5-ről 27,1 százalékra. Akárcsak egy évvel korábban, 2023-ban is Románia termelte a legkevesebb települési hulladékot az uniós tagországok közül – derül ki az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közölt adataiból. Az Eurostat szerint 2023-ban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 511 kilogramm volt az EU-ban. Lakosságarányosan Ausztriában gyűjtötték össze a legtöbb szemetet (803 kg/fő) Romániában pedig a legkevesebbet (303 kg/fő). Az Európai Unió országaiban 2023-ban személyenként átlagosan 246 kilogramm háztartási hulladékot hasznosítottak újra. Ez a mennyiség a termelt települési hulladék 48 százalékát tette ki. Ezen a téren is Ausztria állt az élen az egy főre jutó 516 kilogrammal és Románia az utolsó helyen, az egy főre jutó 36 kilogramm újrahasznosított hulladékkal – derül ki az uniós statisztikákból.

Advertisement

Zöldinfó

Nő az érdeklődés, nő a felelősség – magyarország 13. alkalommal csatlakozik az Európai Hulladékcsökkentési Héthez

Elindul a regisztráció csütörtökön az Európai Hulladékcsökkentési Hét 2025-ös kampányára.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu felhívta a figyelmet arra, hogy a 2009 óta minden év novemberében megvalósuló Európai Hulladékcsökkentési Hét olyan széleskörű kezdeményezés, amely a hulladékkeletkezés megelőzésére szeretné felhívni a figyelmet. Emlékeztetett, hogy Magyarország az idén már a 13. alkalommal vesz részt ebben a kampányban, amelynek koordinációját az Energiaügyi Minisztérium támogatásával a Nemzeti Energetikai Ügynökség látja majd el. Köszönetet mondott a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének is a támogatásukért. Ismertetése szerint a program minden évben más témára fókuszál. Az idén az elektromos és elektronikai hulladékok állnak a középpontban, amelyeknek mennyisége minden évben körülbelül 2 százalékkal növekszik. Ez egyrészt nyersanyag, másrészt veszélyesanyag kérdés is – jelezte.

Hozzátette, hogy 2022-ben az Európai Unióban 14,4 millió tonnányi elektronikai berendezést hoztak forgalomba, és 5 millió tonna elektronikai hulladékot gyűjtöttek össze. Az idei fókusztémához igazodva olyan ötleteket, kezdeményezéseket várnak, amelyek az e-hulladékok keletkezésének megelőzését, a javíthatóságot, az élettartam-hosszabbítást, a hivatalos begyűjtési csatornáknak használatát és a tudatos fogyasztói döntéseket támogatják – tájékoztatott. Raisz Anikó bejelentette, hogy az idei kampányhetet november 22. és november 30. között rendezik, a nevezéseket pedig szeptember 25-től november 5-ig várják a szelektalok.hu oldalon. Jelentkezni, ahogy az eddigi években is, közigazgatási szerv és hatóság, egyesület, civil szervezet, gazdálkodó és ipari szervezet, oktatási intézmény, illetve magánszemély kategóriákban lehet majd. A jelentkezéseket elsősorban, de nem kizárólag az elektromos és elektronikai hulladékok témájában várják. Az államtitkár beszámolt arról, hogy az elmúlt években folyamatosan növekedett az érdeklődés a magyar szereplők részéről. Emlékeztetett arra, hogy tavaly, amikor az élelmiszerpazarlás csökkentése volt a fókuszban, közel 500 akciót regisztráltak.

Ugyanakkor a magyar kezdeményezések nem csak a számosságuk miatt vannak jelen a nemzetközi élmezőnyben, a magyar akciókat rendszeresen díjazza a nemzetközi zsűri is – fogalmazott Raisz Anikó. Hozzátette, bíznak abban, hogy az idén is hasonlóan sikeresek lesznek az Európai Hulladékcsökkentési Hét keretében megvalósuló magyar kezdeményezések, és a közösségek, az intézmények és a vállalatok összefogásával jelentős előrelépést érhetnek el a szemléletformálás, a környezeti nevelés, a hulladékmegelőzés és általában a környezet megóvásában.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák