Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Budapest új zöld szíve születik: természetközeli fejlesztés jön a Csobaj-tónál

A XVI. kerületi önkormányzat megvásárolja a cinkotai Csobaj-tó és környezete rekreációs besorolású, egykor kavics- és homokbányaként használt területét.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

“Aláírtuk a szerződést, amely alapján az önkormányzat megvásárolja ezt a 154 ezer négyzetméter méretű területet az eddigi tulajdonostól, és ezt a jövőben zöld felületként fogja hasznosítani” – mondta Kovács Péter, a XVI. kerület polgármestere a helyszínen tartott csütörtöki sajtótájékoztatón. Megjegyezte, a területet a hivatalos igazságügyi értékbecslő által megállapított és bírósági ítéletben is rögzített ár mintegy feléért sikerül megvásárolni, és ezt öt éven át, részletekben fogják kifizetni. Kovács Péter hozzátette: a terület 98 százalékát birtokló többségi tulajdonos vállalta, hogy a kisebbségi magántulajdonosokat kivásárolja. Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy egy csaknem két évtizede tartó bonyodalom végére tesz pontot az adásvételi szerződés, hiszen a civilekkel és az ott lakókkal közösen régóta küzdöttek azért, hogy a Csobaj-tó és környezete zöld terület maradjon, semmi ne épülhessen ott, ami ezt kedvezőtlenül érintené, írja az alternativenergia.hu.

“A Csobaj-bánya és területe új zöld tüdeje vagy szíve lesz nemcsak a XVI. kerületnek, hanem egész Budapestnek. Még csak az első lépést tettük meg, a területnek a következő öt-tíz évben találjuk meg a funkcióit” – mondta Szatmáry Kristóf.

Szász József önkormányzati képviselő szólt arról, hogy ez a több mint 15 hektáros terület kiemelten nagy ökocentrumnak számít a fővárosban, jelenleg azonban tájseb, amelyet helyre kell hozni, mégpedig a lehető legtöbb ott élő ember szándékával és igényével összhangban. Az MTI kérdésére Kovács Péter polgármester elmondta: vannak elképzelések arról, miként fogják megvalósítani a zöld fejlesztést a területen. “Szeretnénk majd kiírni egy ötletpályázatot az itt lakók, majd a szakma részére is arra vonatkozóan, mit lehetne itt csinálni. Mindenképpen zöld felületben gondolkodunk. A XVI. kerületi önkormányzat nem dúskál a pénzben, reméljük, hogy erre a célra is sikerülni fog kormányzati forrást is szerezni” – válaszolta Kovács Péter.

Advertisement

Szakértők szerint a tó környezete mára számos védett állatfaj élő-, pihenő- és szaporodóhelyévé vált, így a Cinkotai-bányatónak kiemelt ökológiai jelentősége van a helyi biodiverzitás megőrzése szempontjából. A tóban féltucat halfaj mellett több védett kétéltűfaj is él, például nagy tavibékák, erdei békák és barna varangyok. A tavat, a tóparti nádast, a közeli bozótosokat és az erdős részeket számos madárfaj keresi fel hosszabb-rövidebb időre, a tó körüli dombok között rendszeres vendégek a rókák és az őzek.

Advertisement

Zöldinfó

Ősi erdők, fosszíliák és évszázados fák – Bécs rejtett természeti csodái

A legtöbben épületekre, múzeumokra és kávéházakra gondolnak, ha Bécsről esik szó, pedig a város több, mint 400 különleges természeti emléket is rejt: évszázados fákat, fosszilis erdőt, ritka élőhelyeket, sőt, egykori tengerpart maradványait is.

Létrehozva:

|

Szerző:

Aki nyitott szemmel járja Bécs utcáit, hamar megtapasztalhatja, hogy a város nemcsak építészeti vagy történelmi látnivalókban bővelkedik, hanem olyan természeti kincsekben is, amelyeket maga a természet alkotott. Ma már több, mint négyszáz ilyen természetvédelmi emlékhely található Bécs területén, a város szinte minden kerületében. Ezeket a bécsi környezetvédelmi hatóság hivatalosan is védetté nyilvánította, és sokuk táblával is jelölt, így könnyen felfedezhetők egy-egy városi séta során. Ezek az úgynevezett természeti emlékművek nemcsak természeti, hanem kulturális és tudományos szempontból is jelentősek. Ilyen például a Práter területén húzódó Mauthnerwasser, egy ma már csak részben fennmaradt vízfolyás, amely egykor a Duna ártéri rendszerének része volt, és ma természetvédelmi oltalom alatt áll.

A város geológiai múltja több ponton is kézzelfogható a belvárosban. A Burggarten parkjában található “megkövült erdő” például 280 millió éves fosszilis fatörzseket őrző kőzettömbökból áll és a város egyik legidősebb földtörténeti különlegessége. Egy kis kitérővel a 9. kerület egyik kis utcájában, a Prechtlgasséban, szabad szemmel is megfigyelhetjük azt a kőzetalapot, amelyre a mai Bécs épült, a 19. kerületben, a Kahlenberger Straße mentén pedig az egykori tengerpart szintje is jól kivehető, a domboldalba vágott sziklafal üledékes rétegei máig jól kirajzolják az ősi partvonalat. Az emlékhelyek gyakran pedig egy-egy történelmi korszak lenyomatai is.

A Mozart-platán, hivatalos nevén Jacquin‑platán, amely 1936 óta áll Bécs Landstraße kerületének egyik belső udvarában, a legenda szerint már akkor is ott állt, amikor maga Mozart a szomszédos házban zongoraórákat adott. A fa életkorát pontosan nem ismerjük, de a szakértők mintegy 230 évesre becsülik. A Weißgerberlände egyik eperfája pedig a 18. század selyemhernyó-tenyésztésének idejét idézi: ekkor eperfákat ültettek a külvárosokban a hernyók táplálására. Nem minden természeti emlékhely látogatható, de sok nyitva áll, és különleges rálátást kínál Bécs “régi természetére”.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák