

Zöldinfó
Zöldülő közintézmények – jelentős energiahatékonysági korszerűsítés Erdőkertesen
Három közintézmény, a faluház és könyvtár, az óvoda, valamint az egészségház energiahatékonysági fejlesztése valósult meg Erdőkertesen.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Rétvári Bence a faluház előtti téren tartott ünnepségen hangsúlyozta, a beruházások révén nagy mértékben csökken az energiaszámla és a környezetterhelés is – írja az alternativenergia.hu. Az épületek meg is szépültek, de környezetvédelmi szempontból is fontos a beruházás, mert a jövő generációjának életét segíti – mondta. Hozzátette, hogy a 10 ezer lelkes településen a három épület korszerűsítésével az új szigetelésnek és napelemnek köszönhetően elért kibocsátáscsökkenés 2500 fa szén-dioxid-megkötésének és oxigéntermelésének felel meg. Az államtitkár kifejtette: a kormány számára fontos volt, hogy minél több, az energiahatékonyságot növelő forrást különítsen el az uniós pénzekből, mert mióta kitört az orosz-ukrán háború, és az egekbe szökött az energia ára, a cégek és az önkormányzatok még jobban odafigyelnek az energiafelhasználás leszorítása. Magyarország ugyan nem kapta meg ezeket az uniós forrásokat, de a magyar kormány kifizette a pénzt, Erdőkertesnek is – jelentette ki.
“Örülhetünk, hogy a magyar költségvetés olyan állapotban van, hogy nemcsak a költségvetési támogatásokat tudjuk kifizetni belőle, hanem az elmaradó uniós támogatásokat is” – jegyezte meg. Pásztor László, Erdőkertes független polgármestere az ünnepségen tájékoztatott arról, hogy a pályázatot 2022 tavaszán nyerték meg, a közbeszerzési eljárás eredményeként a három épületen három kivitelező dolgozott. A három közintézmény energiahatékonysági fejlesztése 151 millió forint vissza nem térítendő támogatásból készült el a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz keretében.

Zöldinfó
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
A medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették Maros megyében.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Bár naponta érkeznek a barnamedvék okozta károkról szóló bejelentések, csupán a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették idén a vadásztársaságok az erdélyi Maros megyében – számolt be az alternativenergia.hu. A közép-erdélyi megye környezetvédelmi igazgatóságának vezetője, Cristina Pui a regionális rádióstúdió román szerkesztőségével közölte: Maros megyében 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta meghatározása során. A román parlament által Tánczos Barna szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter javaslatára tavaly júliusban elfogadott jogszabály 2024-re és 2025-re országos szinten 426 barnamedve kilövését engedélyezte megelőzési céllal és újabb 55 egyedét beavatkozása céllal. Utóbbi kvóta az agresszív vagy lakott területen kárt okozó nagyvadakra vonatkozik, olyan esetekben, mikor nincs más mód az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására.
A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztották el a megyék között, a legtöbb, 73 állat kilövését Hargita megyében engedélyezték. A székelyföldi megyét a szomszédos Kovászna és Brassó követi 54, illetve 45 kilőhető egyeddel. Maros megyében 43 nagyvad kilövését engedélyezték, közülük eddig 20 medvét lőttek ki a vadásztársaságok. Cristina Pui a rádiónak elmondta: legutóbb májusban lőttek ki medvét, és az elmúlt négy hónapban egyetlen medvét sem vadásztak le a térségben, holott naponta érkeznek bejelentések medvék okozta károkról. Az illetékes szerint a vadásztársaságok csak akkor érdekeltek a nagyvad kilövésében, ha azt trófeaként tudják értékesíteni, mivel ez a fő jövedelemforrásuk.
Hozzátette: a megyében idén négy medvét a beavatkozási kvóta keretében lőtték ki, míg nyolc állat baleset következtében múlt ki. Az igazgató szerint a közép-erdélyi megyében eddig közel 400 kártérítési kérelmet regisztráltak a medvék okozta károk miatt 2,6 millió lej (200,5 millió forint) értékben, eddig ezek egyharmadáért fizetett kártérítést a román állam. Európában 18 ezerre becsülik a barnamedvék számát, a populáció csaknem fele Romániában él. Egy áprilisban ismertetett felmérés Romániában 10 419 és 12 770 közöttire becsülte a vadon élő barnamedvék számát, ami szakemberek szerint háromszorosa az optimális egyedszámnak. A településekre bejáró nagyvadak nemcsak tetemes anyagi károkat okoztak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és ebből több mint tíz halállal végződött.
-
Zöldinfó7 óra telt el a létrehozás óta
Aranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöldinfó3 óra telt el a létrehozás óta
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
A hálózattól az otthonig: a Swatten új szintre emeli az energiatárolást
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás óta
Az akkumulátorok új szerepben – az amerikai otthonokból virtuális erőművek születnek