Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Összefogással söpörnék el az agrártámogatásokat csökkentő terveket

Felháborító és elfogadhatatlan, hogy Brüsszel csökkenteni akarja a gazdáknak járó támogatásokat.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tárcavezető szerint mindent el kell követni és minden eszközt föl kell használni az Európai Bizottság új költségvetési terve ellen, amely ellentétes mindazzal, amelyben az EU Tanácsának magyar elnöksége alatt a tagállamok agrárminiszterei egyetértettek – írja az alternativenergia.hu. Nincs józan politikai erő, amely támogatni tudná a gazdák jövőjét veszélyeztető brüsszeli elképzelést, amely azzal is komoly feszültségeket okozhat, hogy a tagállami kormányoknak választaniuk kell a kohéziós és az agrárpolitika támogatása között – hangsúlyozta. A miniszter úgy látja, a brüsszeli tervezet burkoltan Ukrajna támogatásáról szól, ehhez keresik a forrásokat, és ezért nem lenne külön kerete az agráriumnak, mert azzal rögtön nyilvánvalóvá válna a források csökkentése. Veszélyes az is, hogy az EU az ellenőrizetlen termelésű ukrán termékek és az olcsó dél-amerikai importáru beengedésével akarja csökkenteni az élelmiszerárakat, közben pedig azt sem tudni, ki vállalja a felelősséget a kockázatokért, a minőségromlásért, az európai kultúrtáj fennmaradásáért, ki fogja élhetővé tenni a környezetet, megművelni az európai földeket – tette hozzá.

Nagy István abban bízik, hogy nemzetközi fellépéssel meg lehet akadályozni a bizottsági tervek megvalósulását. A környező országok a visegrádi államokkal együtt elutasítják a kezdeményezést, és a francia álláspontban is lehet bízni, mert abban mindig megjelenik a gazdák hangja is. Az összefogásból létrejöhetne egy olyan koalíció, amely felülemelkedik az európai pártérdekeken, hiszen a választói akarat mindenütt képes befolyásolni a képviselőiket. Az agrártámogatások kérdése össztársadalmi ügy, a tiltakozások ezért elemi erejűek lehetnek, már a kiszivárgott hír hallatán is rengetegen mozdultak meg az egész EU-ban. A tárcavezető várakozása szerint a tiltakozások erejét akkor lehet majd igazán látni, ha már nem az aratással lesznek elfoglalva a gazdák, és ekkor kezdődnek azok az ülések és egyeztetések is, ahol meg lehet vitatni a kérdéseket. Brüsszel ezek hatására beláthatja, hogy változtatni kell a mostani irányon, amely a jövőt veszélyezteti, a gazdaösszefogás pedig akár el is söpörheti az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot – mondta.

Az agrárminiszter a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában az Európai Bizottság tervét árulásnak nevezte az EU legrégebbi közös politikájával, az agrárpolitikával szemben. Szerinte azok, akik ezt tették, Ukrajna érdekében felrúgták az európai életformát védő értékeket, amelyek garantálták az ellátásbiztonságot és a minőséget. A javaslatból kiderül, hogy a brüsszeli döntéshozóknak fogalmuk sincs az agrárgazdaság működéséről, hiszen azt sem vették figyelembe, hogy a gazdák a fejlődés érdekében akár évtizedekre eladósodnak. Amikor kölcsönöket kérnek, a bankok a támogatásaikat is figyelembe veszik a hitelbírálatnál, és újraértékelhetik azokat, ha változnak a körülmények. A források átalakítása tehát csődhullámot idézhet elő, mindezt azért, mert politikai okokból a brüsszeli döntéshozók Ukrajna támogatását fontosabbnak tekintik, csatlakozásukat már be is árazták a támogatások elosztásába. Nagy István szerint téves és veszélyes politika ez, hiszen az élelmiszerellátás stratégiai, sőt egyre inkább biztonsági kérdés is. Az agártámogatásoktól függ, lesz-e megfizethető és jó minőségű élelmiszer, élhető marad-e a környezet, ezért drasztikus változásokat nem lehet így bevezetni. Az EU-tagok agrárminisztereinek álláspontja egységes, a gazdák pénzét nem lehet csökkenteni. Ezt senki nem teheti meg büntetlenül, a felháborodás meghátrálásra fogja késztetni a brüsszeli bürokratákat – tette hozzá.

Advertisement

Zöldinfó

Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget

A medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették Maros megyében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Bár naponta érkeznek a barnamedvék okozta károkról szóló bejelentések, csupán a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették idén a vadásztársaságok az erdélyi Maros megyében – számolt be az alternativenergia.hu. A közép-erdélyi megye környezetvédelmi igazgatóságának vezetője, Cristina Pui a regionális rádióstúdió román szerkesztőségével közölte: Maros megyében 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta meghatározása során. A román parlament által Tánczos Barna szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter javaslatára tavaly júliusban elfogadott jogszabály 2024-re és 2025-re országos szinten 426 barnamedve kilövését engedélyezte megelőzési céllal és újabb 55 egyedét beavatkozása céllal. Utóbbi kvóta az agresszív vagy lakott területen kárt okozó nagyvadakra vonatkozik, olyan esetekben, mikor nincs más mód az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására.

A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztották el a megyék között, a legtöbb, 73 állat kilövését Hargita megyében engedélyezték. A székelyföldi megyét a szomszédos Kovászna és Brassó követi 54, illetve 45 kilőhető egyeddel. Maros megyében 43 nagyvad kilövését engedélyezték, közülük eddig 20 medvét lőttek ki a vadásztársaságok. Cristina Pui a rádiónak elmondta: legutóbb májusban lőttek ki medvét, és az elmúlt négy hónapban egyetlen medvét sem vadásztak le a térségben, holott naponta érkeznek bejelentések medvék okozta károkról. Az illetékes szerint a vadásztársaságok csak akkor érdekeltek a nagyvad kilövésében, ha azt trófeaként tudják értékesíteni, mivel ez a fő jövedelemforrásuk.

Hozzátette: a megyében idén négy medvét a beavatkozási kvóta keretében lőtték ki, míg nyolc állat baleset következtében múlt ki. Az igazgató szerint a közép-erdélyi megyében eddig közel 400 kártérítési kérelmet regisztráltak a medvék okozta károk miatt 2,6 millió lej (200,5 millió forint) értékben, eddig ezek egyharmadáért fizetett kártérítést a román állam. Európában 18 ezerre becsülik a barnamedvék számát, a populáció csaknem fele Romániában él. Egy áprilisban ismertetett felmérés Romániában 10 419 és 12 770 közöttire becsülte a vadon élő barnamedvék számát, ami szakemberek szerint háromszorosa az optimális egyedszámnak. A településekre bejáró nagyvadak nemcsak tetemes anyagi károkat okoztak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és ebből több mint tíz halállal végződött.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák