Zöldinfó
Új magyar–szerb olajvezeték jöhet 2027-re
Magyarország, a rezsicsökkentés vívmányainak megóvása érdekében, új kőolajvezetéket épít Szerbiával, amely akár már 2027-ben működésbe léphet.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Pavel Szorokin orosz energiaügyi miniszter helyettessel és Dubravka Dedovics szerb energiaügyi miniszterrel folytatott egyeztetését követően kiemelte, hogy Brüsszel sorozatosan olyan döntéseket hoz, amelyekkel nagyon durván aláássák az európai energiabiztonságot – írja az alternativenergia.hu. “Azt akarják, hogy ne használjunk többé se orosz kőolajat, se orosz földgázt. Be akarnak zárni szállítási útvonalakat. Az eredményt látjuk Európában: most már a többszörösét kell fizetni az energiáért, mint a világ más pontjain” – mondta.
“Mi, magyarok, eddig meg tudtuk őrizni a rezsicsökkentés vívmányait, azonban Brüsszel most azt akarja, hogy az orosz kőolaj és földgáz feladásával a magyar családok rezsiköltsége a kettő-négyszeresére növekedjen az eddigiekhez képest. Mi ezt nem engedjük, nem szállítási útvonalakat kell bezárni, nem forrásoktól kell elvágni Európát, hanem újabb forrásokat kell megnyitni az európai energiaellátás számára, és újabb vezetékeket kell építeni” – folytatta.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy ez tudná csökkenteni az energiaárakat Európában, ezért Magyarország, Szerbiával összefogva, kőolajvezetéket épít a két ország között, amely akár ötmillió tonna éves szállítási kapacitással is rendelkezni tud. “Magyarországon ehhez egy 180 kilométernyi új csővezetéket kell építeni, és hogyha jól haladunk, akkor 2027-re ez az új vezeték már működésbe is léphet” – tudatta. “Ma a szerb energiaügyi miniszterrel és Oroszország energiaügyi miniszterhelyettesével áttekintettük ennek a beruházásnak a lehetőségét, az előkészítés jelenlegi állását” – tette hozzá.
“Mi továbbra is azon vagyunk, hogy a rezsicsökkentés eredményeit megvédjük, hogy megvédjük a magyar családokat a brüsszeli áremeléstől. Ehhez arra van szükség, hogy újabb energiaforrásokat nyissunk és újabb vezetékeket építsünk. Brüsszel le akarja építeni a forrásokat, be akarja zárni a vezetékeket, ez áremelkedéshez vezetne. Mi ezt nem engedjük, mi vezetéket építünk, újabb forrásokat nyitunk meg, ezzel megőrizzük Európa legalacsonyabb rezsiköltségeit a magyar emberek számára” – összegzett.
Zöldinfó
Fák, zöldtetők és szigetelés: így hűtenék Budapestet a hőhullámok idején
A zöldítés és a passzív hűtésű épületfelújítás a válasz a klímavédelmi kihívásokra.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A főváros által indított Zöld panelprogram zöldítéssel és passzív hűtésű épületfelújításokkal adhat választ a klímavédelmi kihívásokra a főpolgármester tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. Karácsony Gergely Facebook-oldalán írt arról, hogy egy 2013 és 2025 között végzett felmérés szerint 32 vizsgált napból 24-en, vagyis az esetek 75 százalékában kimutatható volt a város pozitív hőszigethatása: Budapest 0,5-2,6 Celsius-fokkal volt melegebb az őt körülvevő területhez képest. A városban a legalacsonyabb átlagos felszínhőmérséklet a II. és a XII. kerületben, a legmagasabb a VI. és a VII. kerületben volt, a két véglet között 6,8 Celsius-fok volt a különbség, “ugyanabban a városban, ugyanabban az órában”. A Duna 6,6 fokkal hűti a környezetét, a repülőtér 5 fokkal fűti – jegyezte meg.
Hozzátette: az erre adott válasznak, a légkondicionálók használatának ára van, egy amerikai modellezés szerint a légkondicionálók hulladékhője éjszaka egyes helyszíneken 1 Celsius-foknál nagyobb átlagos léghőmérséklet-emelkedést okozott, súlyosbítva az éjszakai hőszigetet és tovább növelve a hűtési igényt. Hozzátette: Magyarországon a 2022-es népszámlálás szerint a lakások 27 százalékában van légkondicionáló készülék, Budapesten a XIII. kerület vezet az újabb építésű lakásállomány miatt, miközben a legmelegebb VI. és VII. kerületben – ahol a legrégebbi a lakásállomány -, kevesebb a klíma.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a június végi hőhullám alatt Magyarországon a napi villamosenergia-igény 23 százalékkal nőtt a hőhullám előtti napokhoz képest. A szűk keresztmetszet pedig városi szinten van: a hősziget miatt a városi éjszaka nem hűl le, a hűtési igény tovább él, a napelem viszont már nem termel, és ekkor lép be a drága gázos termelés. Úgy vélte, mindebből az alkalmazkodóképesség erősítése következik. Közterületen úgy, hogy fával, zöldfelülettel, akár mesterséges árnyékolással csökkentik a hőterhelést, a lakásokat pedig szigetelik. Megjegyezte: a szigetelt lakások védettebbek, de az egymást követő túlmelegedett éjszakák után a falak, födémek és berendezési tárgyak is hőtároló tömeggé válnak, így a jobb szigetelésnek úgynevezett passzív hűtési intézkedésekkel együtt van valóban hatása, például világos vagy zöld tetőkkel.
A főpolgármester közölte: hasznos és fontos felhasználása lehet az uniós forrásoknak egy átfogó épületfelújítási program, és Budapest ezt elkezdte a Zöld Panelprogrammal. Jelezte: amikor ennek folytatásáról vagy az új bérlakásépítési programról tárgyalhatnak majd a kormánnyal, választ kell találniuk a klímakihívásokhoz való alkalmazkodás összetett kérdéseire is.
-
Zöldinfó24 óra telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
