Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A visszaváltás új korszaka: milliószámra térnek vissza a palackok naponta

A modern automaták és a gyártók felelősségvállalása révén a körforgásos gazdaság már nem jövőkép, hanem napi gyakorlat Magyarországon.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az előző év elejétől bevezetett rendszernek köszönhetően 2025 nyarára jelentős növekedést mutat a visszaváltott italcsomagolások aránya, idén több hónapban már a 90 százalékos arányt is meghaladta, ami nemcsak a környezetre gyakorol kedvező hatást, hanem lehetővé teszi az értékes nyersanyagok hatékony újrahasznosítását is – írja az alternativenergia.hu. A visszaváltás a jövőben még hatékonyabbá és kényelmesebbé válhat azzal, hogy a hulladékgazdálkodást végző koncessziós társaság a vissza nem váltott palackokból származó visszaváltási díjakat a rendszer fejlesztésére fordíthatja – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) az MTI-vel. A kormány elkötelezett a környezetvédelem és a fenntartható gazdálkodás iránt, és az elmúlt években jelentős lépéseket tett a hulladékgazdálkodás fejlesztése érdekében, aminek köszönhetően több mint duplájára nőtt az újrafeldolgozott hulladék aránya Magyarországon.

A körforgásos gazdaságra való minél gyorsabb átállás érdekében 2023 júliusától az egész országban koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer működik. Emellett a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer és kötelező visszaváltási rendszer keretében a gyártók felelősek a termékeikből származó hulladékok megfelelő kezeléséért, a rendszer működtetetési költségeinek fedezéséért – írták. A közlemény szerint 2024 óta a 400 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező élelmiszerüzletek a forgalomba hozott, visszaváltási logóval jelölt üres italpalackok, fém italdobozok visszaváltását gépi úton, automatákkal kötelesek biztosítani. Országszerte több mint 3200 helyen automata, mintegy 1700 helyen pedig, főként a kisebb forgalmú boltokban, kézi visszaváltó pont áll a fogyasztók rendelkezésére, így több mint 4900 helyen biztosított az italcsomagolások visszaváltása.

Jelenleg már naponta 8-10 millió palackot váltanak vissza országszerte, azonban volt olyan nap is, amelyen elérte a 15 milliós rekordot a visszaváltott palackok száma. A rendszer indulása óta összesen több mint kétmilliárd PET-palackot, fémdobozt és üveget váltottak vissza a MOHU REpont rendszerén keresztül. A visszaváltási arányok már most is jelentős növekedést mutatnak, amelynek a 90 százalékos értéke uniós szinten is kiemelkedő eredmény – tették hozzá. Az EM által társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet pontosítja a kötelező visszaváltási díjas rendszer működtetését biztosító bevételek felhasználásával kapcsolatos szabályokat, egyértelműsíti, hogy a MOHU-nak a tervezetten felül maradó visszaváltási díjakból a kötelezően visszaváltási díjas termékekkel kapcsolatos tevékenységeket (hulladékok gyűjtése, előkezelése), ezáltal a rendszer működtetését kell finanszíroznia. A visszaváltási helyek számának gyarapodása, automaták telepítése hozzájárul ahhoz, hogy tovább emelkedjen a visszaváltási arány, és a visszaváltás még egyszerűbb legyen a lakosság számára – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

Advertisement

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák