Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Jobb ízű csapvíz, tisztább Balaton – korszerűsítették a balatonszéplaki vízművet

A Balaton mint ivóvízbázis olyan kincs, amelyre több tízezer ember mindennapi életminősége épül, ezért meg kell őrizni a jövő nemzedékei számára.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

V. Németh Zsolt a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV) Balatonszéplaki Felszíni Vízművénél korszerűsített víztisztító technológia műszaki átadásán rámutatott: az elmúlt években a nyarak egyre hosszabbak és melegebbek voltak, emiatt jelentősen emelkedett a Balaton szervesanyag-terhelése – írja az alternativenergia.hu. A vízminőség romlása, az íz- és szagrontó anyagok megjelenése, valamint az ebből eredő kezelési nehézségek nem csupán műszaki kihívások, hanem társadalmi és közegészségügyi kérdések is, így e problémákat nem lehet félvállról venni – hangoztatta. Az államtitkár beszámolt arról, hogy a DRV 200 millió forintból, a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap támogatásával, 4 hónap alatt olyan aktívszénszűrő-rendszert épített ki a balatonszéplaki vízművénél, amely megköti a vízben megmaradt szerves vegyületeket, eltávolítja az íz- és szagrontó anyagokat, mikroszennyeződéseket, javítva 19 Balaton-parti településen az ivóvíz minőségét, növelve az ellátásbiztonságot, csökketve egyúttal a fertőtlenítőszer-igényt.

“Ez nem csupán technológiai fejlesztés volt, hanem az emberi egészség védelmében történő beruházás”, egyúttal rendkívül fontos válasz is a klímaváltozás kihívásaira, és példája annak, hogyan tud a víziközmű-ágazat gyorsan, felelősen és hatékonyan reagálni a természeti változásokra – fogalmazott. V. Németh Zsolt megjegyezte, hogy az ivóvízfogyasztási szokásokról és motivációkról a közelmúltban készült országos felmérés eredménye szerint a kényelmi szempontok után leginkább az íz befolyásolja a fogyasztókat abban, hogy a szolgáltató által biztosított csapvizet vagy a palackozott vizet választják-e. Ezért sem szabad figyelmen kívül hagyni a fogyasztói jelzéseket, az embereknek a termékekről alkotott véleményét.

Az államtitkár szólt arról is, hogy a víziközmű-szolgáltatás korszakok határán halad, és átalakulóban van. Az elmúlt 11 évben ezermilliárd forintnyi fejlesztést végeztek el, elérték, hogy Magyarország vezetékes ivóvízellátása több mint 95 százalékos, a szennyvízelvezetéssel és -tisztítással rendelkező felhasználási helyek aránya 83,5 százalékos lett, amely európai átlag, vagy talán azt meghaladó érték, továbbá megduplázódott, több mint 800-ra emelkedett a szennyvíztelepek száma – mondta. Hozzáfűzte, nagy kihívást jelentenek az elöregedő hálózatok, a fenntarthatóság, az ellátásbiztonság, a finanszírozás, ennek érdekében egy országos rekonstrukciós program is indult. Példaként hozta fel, hogy tavaly és az azt megelőző évben is mintegy 200 milliárd forintot fordítottak a víziközmű-ágazatra, ezen belül a rekonstrukciós természeti munkák százmilliárdos nagyságrendet tettek ki.

Advertisement

Jelezte, a Nemzeti Vízművek biztosítja és támogatja a megkezdett folyamatok összehangolását, és az állami szolgáltatóknál kiemelt figyelmet fordítanak az üzemeltetés hatékonyságának növelésére, a méretgazdasági szempontok érvényesítésére, az együttműködési lehetőségekre. A következő időszakban a súlypontot mindinkább a fenntartható vízkészlet-gazdálkodásra, gazdaságtámogató vízgazdálkodásra kell helyeznünk – jegyezte meg. Pelcz Gábor, a DRV vezérigazgatója kiemelte, hogy a cég szolgáltatási területének egyik legjelentősebb szegmense a Balaton és a Balaton körüli vízgazdálkodás biztosítása, küldetésük, hogy az itt élőknek és az ide látogatóknak megbízható, jó minőségű ivóvizet szolgáltassanak, továbbá magas színvonalon végezzék a szennyvíz elvezetését, kezelését.

Reményét fejezte ki, hogy a cég most befejeződött technológiai fejlesztése pozitív hatással lesz a térség fejlődésére. Az eseményen kiosztott sajtóanyag szerint a most korszerűsített víztisztító technológia legfontosabb része a 14 mobil aktívszénszűrő-tartály. A DRV tájékoztatott arról is, hogy a társaság további öt felszíni vízművet üzemeltet, amelyeknek már van aktívszén-szűrőjük.

Advertisement

Zöldinfó

A természetvédelem újabb sikere: pingvinfióka született Szegeden

A gondozók nevelik a pápaszemespingvin-fiókát a Szegedi Vadasparkban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A gondozók nevelik a pápaszemespingvin-fiókát (Spheniscus demersus) a Szegedi Vadasparkban, amely augusztus végén kelt ki, és a tervek szerint egy hónap múlva a madár már csatlakozhat az állatkert pingvincsapatához – írta az alternativenergia.hu. A fióka – amely szülei már a Szegedi Vadasparkban születtek – augusztus 27-én bújt ki a tojásból. Anyja elpusztult, és apja egyedül nem folytatta a gondozását, így az állatkert munkatársai vették át a fióka ellátását. A szülőktől való elválasztás egyébként is erre az időszakra esett volna, hiszen az állatkertben nevelt fiatal pingvineknek meg kell tanulniuk kézből elfogadni a táplálékot. Ez azért is fontos, hogy a gyógyszereket be lehessen adni nekik. A következő lépés a csapatba való beilleszkedés lesz. Ezt fokozatos összeszoktatás előzi meg, hogy a fióka és társai is megbarátkozhassanak egymással.

A Nemzetközi Fajmegmentési Program (EEP) keretében 2011 végén érkeztek az első pápaszemes pingvinek a Szegedi Vadasparkba, és egyből állatkert egyik legnépszerűbb lakóivá váltak. 2014-ben jött világra az első fióka, majd évente számítani lehetett a csapat gyarapodására, amely azt mutatja, hogy jól érzik magukat a szegedi otthonukban. A pápaszemes pingvinek hosszú távú monogám kapcsolatban élő gondos szülők, s ennek tanújelét adták az állatkertben is. A pápaszemes pingvineknél rendszerint mindkét szülő kiveszi a részét a költésből és a fiókanevelésből. A fiókák első, pihés tollruhája még nem vízhatlan, így az úszással várniuk kell, amíg kialakul a vízi élethez megfelelő tollazatuk. A fiókák tollazata szürkés színű, a felnőttekre jellemző fekete-fehér színű tollazat két év alatt alakul ki.

A pápaszemes pingvinek, melyek testhossza 40-60 centiméter, tömege 2-4 kilogramm nem sarkvidéki környezetben, hanem Dél-Afrika partvidékén élnek. Az egyetlen afrikai pingvinfaj magyar nevét a szeme fölött megfigyelhető csupasz, rózsaszínű bőrfelületről kapta, amely a testhőmérséklet szabályozásában játszik fontos szerepet. A hőmérséklet emelkedésével több vér jut ide – a bőr színe is élénkebbé válik ilyenkor – ami könnyebben lehűlhet.

Advertisement

Képesek akár 20 km/h sebességgel úszni és akár 30-70 km-t megtesznek egy út alatt. A táplálékért akár 30 méter mélyre is lemerülnek. Úszás közben fehér színű hasuk a vízi ragadozók, fekete színű hátuk a ragadozó madarak megtévesztésére szolgál. Veszélyt jelent rájuk az olajszennyezés, a táplálékuk megritkulása a halászat miatt, valamint a guanóbányászat, amely során a madarakat megzavarták és ez a létszámuk csökkenéséhez vezetett.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák