Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Jobb ízű csapvíz, tisztább Balaton – korszerűsítették a balatonszéplaki vízművet

A Balaton mint ivóvízbázis olyan kincs, amelyre több tízezer ember mindennapi életminősége épül, ezért meg kell őrizni a jövő nemzedékei számára.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

V. Németh Zsolt a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV) Balatonszéplaki Felszíni Vízművénél korszerűsített víztisztító technológia műszaki átadásán rámutatott: az elmúlt években a nyarak egyre hosszabbak és melegebbek voltak, emiatt jelentősen emelkedett a Balaton szervesanyag-terhelése – írja az alternativenergia.hu. A vízminőség romlása, az íz- és szagrontó anyagok megjelenése, valamint az ebből eredő kezelési nehézségek nem csupán műszaki kihívások, hanem társadalmi és közegészségügyi kérdések is, így e problémákat nem lehet félvállról venni – hangoztatta. Az államtitkár beszámolt arról, hogy a DRV 200 millió forintból, a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap támogatásával, 4 hónap alatt olyan aktívszénszűrő-rendszert épített ki a balatonszéplaki vízművénél, amely megköti a vízben megmaradt szerves vegyületeket, eltávolítja az íz- és szagrontó anyagokat, mikroszennyeződéseket, javítva 19 Balaton-parti településen az ivóvíz minőségét, növelve az ellátásbiztonságot, csökketve egyúttal a fertőtlenítőszer-igényt.

“Ez nem csupán technológiai fejlesztés volt, hanem az emberi egészség védelmében történő beruházás”, egyúttal rendkívül fontos válasz is a klímaváltozás kihívásaira, és példája annak, hogyan tud a víziközmű-ágazat gyorsan, felelősen és hatékonyan reagálni a természeti változásokra – fogalmazott. V. Németh Zsolt megjegyezte, hogy az ivóvízfogyasztási szokásokról és motivációkról a közelmúltban készült országos felmérés eredménye szerint a kényelmi szempontok után leginkább az íz befolyásolja a fogyasztókat abban, hogy a szolgáltató által biztosított csapvizet vagy a palackozott vizet választják-e. Ezért sem szabad figyelmen kívül hagyni a fogyasztói jelzéseket, az embereknek a termékekről alkotott véleményét.

Az államtitkár szólt arról is, hogy a víziközmű-szolgáltatás korszakok határán halad, és átalakulóban van. Az elmúlt 11 évben ezermilliárd forintnyi fejlesztést végeztek el, elérték, hogy Magyarország vezetékes ivóvízellátása több mint 95 százalékos, a szennyvízelvezetéssel és -tisztítással rendelkező felhasználási helyek aránya 83,5 százalékos lett, amely európai átlag, vagy talán azt meghaladó érték, továbbá megduplázódott, több mint 800-ra emelkedett a szennyvíztelepek száma – mondta. Hozzáfűzte, nagy kihívást jelentenek az elöregedő hálózatok, a fenntarthatóság, az ellátásbiztonság, a finanszírozás, ennek érdekében egy országos rekonstrukciós program is indult. Példaként hozta fel, hogy tavaly és az azt megelőző évben is mintegy 200 milliárd forintot fordítottak a víziközmű-ágazatra, ezen belül a rekonstrukciós természeti munkák százmilliárdos nagyságrendet tettek ki.

Advertisement

Jelezte, a Nemzeti Vízművek biztosítja és támogatja a megkezdett folyamatok összehangolását, és az állami szolgáltatóknál kiemelt figyelmet fordítanak az üzemeltetés hatékonyságának növelésére, a méretgazdasági szempontok érvényesítésére, az együttműködési lehetőségekre. A következő időszakban a súlypontot mindinkább a fenntartható vízkészlet-gazdálkodásra, gazdaságtámogató vízgazdálkodásra kell helyeznünk – jegyezte meg. Pelcz Gábor, a DRV vezérigazgatója kiemelte, hogy a cég szolgáltatási területének egyik legjelentősebb szegmense a Balaton és a Balaton körüli vízgazdálkodás biztosítása, küldetésük, hogy az itt élőknek és az ide látogatóknak megbízható, jó minőségű ivóvizet szolgáltassanak, továbbá magas színvonalon végezzék a szennyvíz elvezetését, kezelését.

Reményét fejezte ki, hogy a cég most befejeződött technológiai fejlesztése pozitív hatással lesz a térség fejlődésére. Az eseményen kiosztott sajtóanyag szerint a most korszerűsített víztisztító technológia legfontosabb része a 14 mobil aktívszénszűrő-tartály. A DRV tájékoztatott arról is, hogy a társaság további öt felszíni vízművet üzemeltet, amelyeknek már van aktívszén-szűrőjük.

Advertisement

Zöldinfó

A klímaváltozás már a vetéseket is átírja

Átalakította a tavaszi vetésszerkezetet a klímaváltozás belföldön, területnagyságot tekintve az olajos napraforgó megelőzte a kukoricát idén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A növényvédőszer- és vetőmaggyártó cég becslése szerint a napraforgó vetésterülete elérhette a 800 ezer hektárt, a kukoricáé viszont 620 ezer hektár körülire csökkent – írja az alternativenergia.hu. A változást azzal magyarázták, hogy a szárazság nem kedvez a kukoricatermelésnek, a napraforgó jobb stressztűrő képessége szélsőséges időjárási helyzetekben versenyelőnyt jelent. Az átalakulást a közlemény szerint a piaci igények is ösztönzik, az energiaárak emelkedése és a nyersolajellátás zavarai miatt ugyanis világszerte felértékelődött a növényi olaj. A termelés ugyanakkor nem tart lépést az erősödő kereslettel, nemzetköz szinten a vetésterület-változások nagyrészt kiegyenlítik egymást.

Magyarország stabilan a legnagyobb napraforgó-termelők közé tartozik, kukoricából viszont ma már behozatalra szorul, az EU is inkább csak belső felhasználára termel. A Syngenta úgy látja, hogy a kukoricaterlemésben most a kockázatcsökkentés a legfontosabb szempont, csúcstermések helyett a hozam megőrzésére kell törekedni. Segíthetnek ebben a vízmegőrző talajművelési technológiák, a korszerű technológiák, agrotechnika, valamint a megfontolt termesztési döntések. A napraforgó-termelőknek a szárazságtűrő hibridek alkalmazását ajánlják, az új fajtákat már kifejezetten szélsőséges körülmények között fejlesztik – tették hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák