Zöldinfó
Búza a jövőből: AI-val és mikrobákkal küzd a klímaváltozás ellen egy osztrák kutatócsoport
Egy bécsi vezetésű nemzetközi kutatócsoport olyan új búzafajtákat keres és nemesít tovább, amelyek természetes úton csökkenthetik a műtrágyahasználatot.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ez a megközelítés segíthet a klímavédelemben és a talaj egészségének megőrzésében – adta hírül az altternativenergia.hu. A Bécsi Egyetem professzora, Wolfram Weckwerth irányításával egy nemzetközi kutatócsoport új módszert dolgozott ki a búzanövények nemesítésére, amely a természet erejére és a mesterséges intelligenciára épül. A cél olyan növények létrehozása, amelyek kevesebb műtrágyát igényelnek, mégis jól teremnek, és jobban alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz. Ebben a folyamatban a mesterséges intelligencia kulcsszerepet játszik. A kutatók úgynevezett gépi tanulási módszereket alkalmaznak – ezek a mesterséges intelligencia egyik területét jelentik –, amelyek képesek nagy mennyiségű genetikai, biológiai és környezeti adatokból mintázatokat felismerni. Ennek segítségével azonosítani tudják azokat a búzafajtákat, amelyek a legjobban alkalmazkodnak a talajmikrobákhoz és a klímaváltozáshoz.
A kutatók szerint a talajban élő mikroorganizmusok ugyanis – például a baktériumok – és a növények együttműködése kulcsszerepet játszik abban, hogy mennyi tápanyagra van szükség a jó terméshez. Az úgynevezett Holobiont-koncepció ezt a kapcsolatot helyezi a középpontba, miszerint a növény és a körülötte élő apró méretű élőlények, vagyis mikrobák, egy rendszert alkotnak. Ahhoz, hogy jobban megértsük, hogyan működik a növény és hogyan lehet javítani a terméshozamot vagy a növény ellenálló képességét, ezt a növény-mikroba rendszert kell egyszerre vizsgálni és fejleszteni, nem külön- külön. A Bécsi Egyetem által vezetett nemzetközi kutatásban – amelyben görög, ausztrál, indiai, japán, kanadai, amerikai és mexikói partnerek is részt vettek – a kutatók olyan búzafajtákat azonosítottak, amelyek természetes módon képesek lassítani a nitrogén gyors lebomlását a talajban, ami által kevesebb műtrágyára van szükség, és csökken a környezetszennyezés. A nitrogéntrágya túlzott használata ugyanis ma komoly problémákat okoz, mivel szennyezi a vizeket, a levegőt, hozzájárul a klímaváltozáshoz, és károsítja az élővilágot. “Ha sikerül azokat a fajtákat előnyben részesíteni, amelyek kevesebb műtrágyával is jól teljesítenek, az nemcsak a gazdák számára kedvező, hanem hozzájárul bolygónk egészségének megőrzéséhez is,, – mutatott rá Wolfram Weckwerth professzor.
Zöldinfó
Pécsi siker: a modellváltás a fenntarthatóság mintaintézményévé tette a PTE-t
Magyarországon az első, a világon a 29. legzöldebb egyetem a PTE.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ismét kimagasló eredményt ért el a Pécsi Tudományegyetem (PTE) a fenntarthatóság szempontjai alapján összeállított UI GreenMetric World University Rankings nevű nemzetközi rangsorban, amely szerint 105 ország 1745 egyeteme közül a 29., Magyarországon pedig az első helyen végzett az intézmény – írja az alternativenergia.hu. A PTE hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelték, hogy az eredmény tovább erősíti az intézmény a fenntarthatóság iránt elkötelezett egyetemek között betöltött vezető szerepét, és alátámasztja az egyetem fenntarthatóság irányába mutató törekvéseit. A közleményben Szili Katalint, a PTE-t fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumi tagját idézve kiemelték, hogy az universitas az elmúlt években olyan stratégiát alakított ki, amelyben a fenntarthatóság az egyetemi működés egészét átszövi. Szili Katalin szerint a modellváltás az oktatás, a kutatás és az intézményi fejlesztések összehangolása révén kézzelfogható minőségi előrelépést hozott, míg a Fenntartható Fejlődés Koordinációs Tanács létrejötte óta az egyes szakterületek között szoros összefogás alakult ki. Ennek köszönhetően több olyan fejlesztés is elindulhatott, amely egyszerre növeli a működés hatékonyságát és a környezeti felelősségvállalást – fogalmazott.
Decsi István, a PTE kancellárja közölte: arra törekednek, hogy a fenntarthatóság terén elért eredményeik túlmutassanak az intézmény határain, a gazdasági szereplők számára is hasznosítható példát jelentsenek, ezért az együttműködésekben elsődleges szempont, hogy azok konkrét, mérhető előrelépést biztosítsanak. Fedeles Tamást, a PTE oktatásért felelős rektorhelyettesét idézve közölték, hogy “a globális elvárásokra reagáló, rendszerszintű szemlélet ma már a magyar felsőoktatás versenyképességének alapfeltétele”, a PTE képzési rendszere pedig egyre több területen épít a fenntarthatóságra, legyen szó mérnöki, gazdasági vagy társadalomtudományi programokról. A lista szerint 2025-ben a világ “legzöldebb” egyeteme – megőrizve ezzel tavalyi elsőségét – a holland Wageningen University & Research, amelyet az ír University College Cork, illetve a brit Nottingham Trent University követ. Magyarországról az első száz helyezett közé még a Szegedi Tudományegyetem (41.) és a Soproni Egyetem (99.) jutott be.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöldinfó9 óra telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére