Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kazah és azeri nyersanyaggal vált függetlenebbé a MOL – új kőolaj érkezett Horvátországba

A Mol-csoport 85 ezer tonnányi kazahsztáni kőolajból álló keveréket hozott be a régióba és olajkereskedelmi szerződést kötött.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tájékoztatás szerint hétfőn megérkezett az első 85 ezer tonnányi CPC (Caspian Pipeline Consortium) kőolajszállítmány az oroszországi Novorosszijszk kikötőjéből a horvátországi Omišaljba  -írja az alternativenergia.hu. A CPC egyike annak a 14 kőolajfajtának, amelyet a vállalat már tesztelt a Pozsonyi Finomítóban is, és ezt a típust rendszeresen importálja is a régióba – jegyezték meg. Emlékeztettek: a Mol és a KMG kapcsolata 2004-ig nyúlik vissza, tavaly év vége óta a két cég stratégiai partnerként keresi a lehetőségeket a szénhidrogén-kutatás és -termelés, a technológiatranszfer, valamint a kőolaj-ellátás és a petrolkémia területén. A tavalyi megállapodás fő célja a Mol technológiájának kazahsztáni alkalmazása és a már meglévő kutatás-termelési együttműködés bővítése – írták, hozzátéve, hogy a kazah és magyar vállalat a kínai Sinopec közösen indított gázkitermelést a kazahsztáni Rozskovszkij-mezőn. A mostani keretmegállapodás pedig tovább erősítheti a kelet-közép-európai térség ellátásbiztonságát. Szabó Gabriel, a Mol-csoport Downstream üzletágának ügyvezető igazgatója a közleményben hangsúlyozta: a Mol- csoport több mint egy évtizede dolgozik azon, hogy megerősítse az Adria-vezetéket és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrát, rugalmasabbá tegye a finomítói technológiáját és felépítsen egy új, kereskedelmileg is működőképes ellátási útvonalat.

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák