Zöldinfó

A környezettudatosság alapkövetelmény lesz az építkezéseken

Az ÉVOSZ “Zöld minimum” javaslatcsomagja célul tűzte ki, hogy a fenntarthatóságot alapkövetelménnyé tegye az állami építkezéseken, és a környezeti szempontokat már a tervezéstől a kivitelezésig kötelezővé váltsa.

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2025-08-12

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ÉVOSZ Fenntarthatósági Tagozata “Zöld minimum” néven jegyzett javaslatcsomagot dolgozott ki, amelynek célja hogy a fenntarthatóság többé ne választható opció, hanem alapkövetelmény legyen az állami építkezéseknél – tájékoztatott az alternativenergia.hu. A “Zöld minimum” javaslat célja, hogy a környezeti szempontokat alapkövetelménnyé tegye az építési beruházásokban – különösen az állami, közpénzből megvalósuló projekteknél, amelyek elérik vagy meghaladják az uniós közbeszerzési értékhatárt. A javaslat célja, hogy a nagy értékű állami magasépítési beruházások akkor valósulhassanak meg, ha bizonyíthatóan megfelelnek nemzetközi zöldépület-minősítési rendszerek előírásainak. Ezek a tanúsítványok objektív és mérhető garanciái annak, hogy az adott épület valóban fenntartható módon épült.

Mint hozzátették, a javaslatcsomag jogi kereteket is szab és egyúttal jó gyakorlatot teremt, amellyel hosszabb távon a teljes építési kultúrát formálhatja. A cél az, hogy a környezettudatos gondolkodás ne csak az állami projektek sajátja legyen, hanem a magánberuházásokban is természetes igénnyé váljon. A szakszövetség szerint a fenntarthatósági elvek – mint az energiatakarékosság, az újrahasznosítás, a károsanyag-kibocsátás csökkentése vagy az élhetőbb beltéri környezet – hosszú távon költséghatékonyabb üzemeltetést, magasabb ingatlanértéket és egészségesebb lakókörnyezetet is biztosít. Ezek a szempontok már most is egyre inkább elvárássá válnak a nemzetközi piacon is, amiket érdemes bevezetni a hazai építésgazdaságba is. A végső cél az, hogy a fenntarthatóság ne különlegesség, hanem alapvetés legyen a megrendelőnél és az építésgazdaság minden szereplőjénél. Ehhez a tervezéstől a kivitelezésen át az üzemeltetésig át kell hatnia a környezeti szempontoknak. Különösen fontos ez a magánberuházások – például lakóingatlanok építése vagy felújítása – terén is, ahol a szabályozás helyett a tájékozott és felelős megrendelői döntéseknek van kulcsszerepük. A “Zöld minimum” javaslatot rendelettervezet mélységig kidolgozta az ÉVOSZ az állami, közösségi beruházásokhoz és az ÉKM figyelmébe is ajánlotta, támogatva ezzel a szakmai párbeszédet és a közös gondolkodást. A rendelettervezet a rendszerszintű átalakulásnak az első lépése: kijelöli az irányt és biztosítja a keretet ahhoz, hogy fenntarthatóbb, élhetőbb jövőt építhessünk.

Kapcsolódó tartalom:építkezés fenntarthatóság zöld jövő zöldépület

Zöldinfó

Mol újraírja a jövőt: fenntartható repülőgép-üzemanyag már Magyarországon is!

A magyar autóvezetők 83 százaléka számára fontos, hogy az autójához használt üzemanyag fenntartható forrásból származzon, különösen igaz ez a férfiakra.

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2025-08-13

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az augusztus 10-i biodízel-világnap alkalmából publikált adatokból kiderült, hogy az alternatív üzemanyagokra váltás jelenlegi megítélése elsősorban a költségektől függ: a leghatékonyabb ösztönző az alacsony ár és a költséghatékonyság lenne, kiemelten az idősebb korosztály és az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében – írja az alternativenergia.hu. Az elemzők jelezték ugyanakkor, hogy a fiatalok és a diplomások hajlandóak ártöbbletet fizetni a zöld üzemanyagokkal együtt járó tisztább környezetért. Az elemzés szerint a zöld átállásnál a második leggyakrabban említett motiváció maga a fenntarthatóság: a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, az ökológiai egyensúly megőrzése. Ezeket a környezeti-természeti szempontokat elsősorban a 18–39 éves válaszadók és a diplomások emelték ki a válaszaikban. A közlemény ismerteti: a lakosság 64 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy szükség van az állami szerepvállalásra és a gyártó cégeket ösztönző, támogató jogszabályi környezetre az alternatív, fenntartható üzemanyagok elterjedése érdekében. Az életkor, az iskolai végzettség és a településméret növekedésével párhuzamosan nő az állami szerepvállalás iránti igény.

A vizsgálat alapján a 30-39 évesek körében 80 százalékot is meghaladó a bioüzemanyag-hajtású repülőgépen való utazási hajlandóság. Hasonlóan magas ez az arány a felsőfokú végzettségűek között – a 65 év felettieknek viszont csupán a 39 százaléka utazna olyan légi járművön, amit bioüzemanyag hajt. A közlemény idézte Zsótér Csabát, a Mol-csoport üzemanyag üzletágának ügyvezető igazgatóját, akinek tájékoztatása szerint a Mol már most is állít elő megújuló alapanyagokból dízel-, valamint fenntartható repülőgép-üzemanyagot, és készen áll ennek bővítésére. A vállalat – egyebek között a Szegedi Tudományegyetemmel és a Pannon Egyetemmel együttműködve – folyamatosan kutatja és fejleszti a bioüzemanyagok előállításának, illetve felhasználásának új lehetőségeit. A Budapest Airporttal, a Wizz Airrel és a Repülőtéri Üzemanyag Kiszolgáló Kft.-vel együttműködve a Mol 2022-ben kezdte meg a fenntartható repülőgép-üzemanyag (Sustainable Aviation Fuel, SAF) kereskedelmi tesztelését. Erre alapozva a társaság már értékesíti a SAF-ot Magyarországon Szlovákiában és Horvátországban.

Hozzátették, hogy a SAF csak klasszikus megújuló (például növényi) alapanyagból vagy hulladékból készülhet, de ugyanúgy teljesítenie kell a műszaki és a környezetvédelmi előírásokat, mint a hagyományos kerozinnak. A kutatást a Mol megbízásából az Iránytű Intézet készítette idén májusban, 500 ember bevonásával.

Tovább olvasom