Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A környezettudatosság alapkövetelmény lesz az építkezéseken

Az ÉVOSZ “Zöld minimum” javaslatcsomagja célul tűzte ki, hogy a fenntarthatóságot alapkövetelménnyé tegye az állami építkezéseken, és a környezeti szempontokat már a tervezéstől a kivitelezésig kötelezővé váltsa.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ÉVOSZ Fenntarthatósági Tagozata “Zöld minimum” néven jegyzett javaslatcsomagot dolgozott ki, amelynek célja hogy a fenntarthatóság többé ne választható opció, hanem alapkövetelmény legyen az állami építkezéseknél – tájékoztatott az alternativenergia.hu. A “Zöld minimum” javaslat célja, hogy a környezeti szempontokat alapkövetelménnyé tegye az építési beruházásokban – különösen az állami, közpénzből megvalósuló projekteknél, amelyek elérik vagy meghaladják az uniós közbeszerzési értékhatárt. A javaslat célja, hogy a nagy értékű állami magasépítési beruházások akkor valósulhassanak meg, ha bizonyíthatóan megfelelnek nemzetközi zöldépület-minősítési rendszerek előírásainak. Ezek a tanúsítványok objektív és mérhető garanciái annak, hogy az adott épület valóban fenntartható módon épült.

Mint hozzátették, a javaslatcsomag jogi kereteket is szab és egyúttal jó gyakorlatot teremt, amellyel hosszabb távon a teljes építési kultúrát formálhatja. A cél az, hogy a környezettudatos gondolkodás ne csak az állami projektek sajátja legyen, hanem a magánberuházásokban is természetes igénnyé váljon. A szakszövetség szerint a fenntarthatósági elvek – mint az energiatakarékosság, az újrahasznosítás, a károsanyag-kibocsátás csökkentése vagy az élhetőbb beltéri környezet – hosszú távon költséghatékonyabb üzemeltetést, magasabb ingatlanértéket és egészségesebb lakókörnyezetet is biztosít. Ezek a szempontok már most is egyre inkább elvárássá válnak a nemzetközi piacon is, amiket érdemes bevezetni a hazai építésgazdaságba is. A végső cél az, hogy a fenntarthatóság ne különlegesség, hanem alapvetés legyen a megrendelőnél és az építésgazdaság minden szereplőjénél. Ehhez a tervezéstől a kivitelezésen át az üzemeltetésig át kell hatnia a környezeti szempontoknak. Különösen fontos ez a magánberuházások – például lakóingatlanok építése vagy felújítása – terén is, ahol a szabályozás helyett a tájékozott és felelős megrendelői döntéseknek van kulcsszerepük. A “Zöld minimum” javaslatot rendelettervezet mélységig kidolgozta az ÉVOSZ az állami, közösségi beruházásokhoz és az ÉKM figyelmébe is ajánlotta, támogatva ezzel a szakmai párbeszédet és a közös gondolkodást. A rendelettervezet a rendszerszintű átalakulásnak az első lépése: kijelöli az irányt és biztosítja a keretet ahhoz, hogy fenntarthatóbb, élhetőbb jövőt építhessünk.

Advertisement

Zöldinfó

Miközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány

A vizeinket nem elég szabályozni, azokkal gazdálkodnunk kell.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A felszíni vizek ma nehéz helyzetben vannak Magyarországon és ez igaz a felszín alattiakra is, ezért a vizeinket nem elég szabályozni, azokkal gazdálkodnunk kell, és ebben mindenkinek éreznie kell a saját felelősségét – jelentette ki az élő környezetért felelős miniszter a VII. Tisza-tavi PET Kupa megnyitóján, Tiszafüreden. Gajdos László az esemény helyszínét méltatva arról beszélt: nagyon kevés helyen látható olyan csoda, melyet Magyarországon a Tisza-tó képvisel – írja az alternativenergia.hu. Ráadásul rendkívül lelkes emberek élnek a tó körül, akik igyekeznek tenni valamit ezért a természeti kincsért – fűzte hozzá.

Jelezte: hasonlóan lelkes emberek éltetik a PET Kupa Egyesületet is, melynek tagjai és önkéntesei “mások szemetét szedik össze mindannyiunk érdekében, átérezve, hogy a folyóink védelme elsődleges és ezért mindenkinek tennie kell”. Jó ötlet, hogy mindezt meg lehet oldani játékos formában, ugyanakkor egyre nagyobb gond, hogy most már a szeméttel együtt a folyón egyre kevesebb víz érkezik – hívta fel a figyelmet a miniszter. “Ez ellen tenni kell majd valamit, mert érthető, hogy mindenki megfogja a vizet, de azt tudomásul kell venni, hogy Magyarországnak is szüksége van akár a Duna, akár a Tisza által termelt vízhozamra” – húzta alá.

Ezzel együtt jó hír, hogy a Tisza-tó jó állapotban és kiváló szakemberek kezében van, akik igyekeznek minden cseppnyi vizet megőrizni – mondta. Ez azért fontos, mert valószínűleg nem lesz könnyű az idei nyár sem: bár a turizmust a napos, meleg idő inkább pozitívan érinti, ám az aszály nem tesz jót a mezőgazdaságnak és az ökológián keresztül nekünk sem – fejtette ki Gajdos László.

Advertisement

Minderre fel kell készülni és a szakma, valamint a kormány igyekszik is felkészülni – mondta, utóbbi kapcsán megjegyezve, hogy tárcája új, hiszen 16 éve nem volt környezetvédelemmel és természetvédelemmel foglalkozó minisztérium Magyarországon. A Tisza-kormánynak fontos vállalása volt, hogy ennek teret enged – emlékeztetett. Szavai szerint nagyon fontos az élővilág, a természet és az ökológia védelme, mint ahogy az az egyensúly is, melyet szeretnének visszaállítani. Sok helyen az ipari lobbi irányába teljesen elbillent a mérleg, nem szeretnék ezt a másik oldalra átbillenteni, de azt igen, hogy középen álljon – jelentette ki.

Hozzátette: nagyon fontos az országnak az ipari termelés, ám ugyanennyire fontos az is, hogy ez ne folyóink, tavaink élővilágának és ezzel az élhető turizmusnak a tönkretétele, valamint az emberek félelme és egészségkárosodása árán történjen. A PET Kupa kezdeményezés kapcsán Gajdos László kitért arra is, hogy mára “ellepte a világot a mikroműanyag”, lassan nincs olyan élőlény, melyből ne lehetne kimutatni annak jelenlétét. Ezért úgy tudunk vigyázni magunkra és egymásra, ha mindent megteszünk a hulladékok összegyűjtéséért és újrahasznosításáért – hangsúlyozta.

Advertisement

Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója köszöntőjében kiemelte: a PET Kupák résztvevőinek munkája mára szemmel látható. Míg 2017-ig a kiskörei vízlépcsőnél feltorlódott uszadék 15-17 százalékát tette ki a kommunális hulladék, addig napjainkra ez az arány nem éri el az 5 százalékot – közölte hozzátéve, hogy ez felcsillantja annak reményét, hogy egyszer talán valóban el lehet jutni a folyó teljes megtisztításáig. Az eseményen elhangzott: az idei Tisza-tavi PET Kupához 22 csapatban mintegy 360 önkéntes csatlakozott, mely a kezdeményezés teljes történetét figyelembe véve is részvételi rekordnak számít.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák