

Zöldinfó
Balaton kotrási program: támogatás és sürgető lépések a fenntarthatóságért
Újraindulhat a Balaton átfogó fenntarthatósági programja; a tó kotrását október végéig el kell kezdeni.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Navracsics Tibor a Balaton partján tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a területfejlesztési és az energiaügyi minisztérium közös előterjesztését fogadta el a kormány – írja az alternativenergia.hu. Hangsúlyozta: a tó vízminősége továbbra is kiváló, a turisták továbbra is nagyszerű élményekben részesülhetnek, de gondolni kell a jövőre is. Szaporodnak a Balaton fenntarthatóságát érintő figyelmeztető jelek – fogalmazott. A Balaton fenntarthatóságáról szóló, 2021-ben elfogadott kormányhatározat, amely a közép- és hosszú távú cselekvési tervekről szól, továbbra is érvényben van, a mostani kormányhatározat ez elé tett egy rövidtávú cselekvési programot – magyarázta a miniszter. A kotrás – saját géppark hiányában – külső vállalkozók bevonásával történik. Szeptember végéig le kell bonyolítani az előkészületeket, köztük a közbeszerzést is – ismertette Navracsics Tibor. Kiemelte, hogy a Balaton nemcsak üdülő-, hanem lakóhely is. “Az itt élő közösségek, önkormányzatok, polgárok számára is nagyon fontos, hogy ezt a rendkívül sérülékeny természeti és ökológiai kincsünket meg tudjuk őrizni” – fogalmazott. Éppen ezért döntött úgy kormány, hogy újraindítja azt az akciótervet, amely biztosítja a Balaton és térsége fenntarthatóságát – tette hozzá.
Kitért arra is, hogy a másfél milliárd forintos keretösszegből az Energiaügyi Minisztérium irányításával és a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakmai felügyeletével, valamint a Balatoni Szövetséggel partnerségben elindul újra a kotrási program. A cél az, hogy az iszapcsapdákat, illetve egyes öblöket kitisztítsák. “Ezzel reményeink szerint megelőzzük azokat az ökológiai jelenségeket és esetleges veszélyeket, amely az algásodás, illetve a mostani árvaszúnyog-invázió kapcsán már érezhető volt” – mondta. Megjegyezte, még időben vagyunk, és ha az elején meg tudjuk fogni a negatív folyamatokat a cselekvési tervvel, akkor a Balaton megmarad fenntartható, gyönyörű és rendkívül jó minőségű ökológiai térségnek. Legutóbb 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben volt vízminőségvédelmi kotrás a tóban, összesen mintegy 4 milliárd forint értékben. A miniszter közölte, az újraindított kotrások jövőbeni folytatásának ütemezéséről az Energiaügyi Minisztérium dönt.
Pali Robert, a balatoni önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke, Vonyarcvashegy polgármestere elmondta, a 120 éves szövetség 93 tagot számlál, mintegy 270 ezer embert képviselve. Hangsúlyozta, hogy a térségbe látogató, a lakosság többszörösét kitevő vendégek, vagyis a turizmus egyre növekvő igényét is figyelembe kell venniük. Szakemberekkel egyeztetve, az utóbbi évek kutatási eredményeit is figyelembe véve jutott a szövetség arra a döntésre, hogy mint érdekképviselet, nyomatékosabb tárgyaljon a kormánnyal a kotrás folytatásáról – fejtette ki. Nemcsak a strandok, vagy a mólók esetében, hanem a Balaton teljes kiterjedésében, legfőképpen a nyugati medencében – hangsúlyozta.
A friss kormánydöntés jól mutatja, hogy civil összefogással, a szakma segítségével és a politikai döntéshozókkal együtt lehet olyan jó döntéseket hozni, amely érdemi vitákon alapul – jegyezte meg. Mint mondta, a Balatoni Szövetség további feladatát abban látja, hogy a megfigyelt változásokról gyors, hiteles, pontos információkkal lássa el a döntéshozókat, szakembereket is bevonva.

Zöldinfó
Mol újraírja a jövőt: fenntartható repülőgép-üzemanyag már Magyarországon is!
A magyar autóvezetők 83 százaléka számára fontos, hogy az autójához használt üzemanyag fenntartható forrásból származzon, különösen igaz ez a férfiakra.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az augusztus 10-i biodízel-világnap alkalmából publikált adatokból kiderült, hogy az alternatív üzemanyagokra váltás jelenlegi megítélése elsősorban a költségektől függ: a leghatékonyabb ösztönző az alacsony ár és a költséghatékonyság lenne, kiemelten az idősebb korosztály és az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében – írja az alternativenergia.hu. Az elemzők jelezték ugyanakkor, hogy a fiatalok és a diplomások hajlandóak ártöbbletet fizetni a zöld üzemanyagokkal együtt járó tisztább környezetért. Az elemzés szerint a zöld átállásnál a második leggyakrabban említett motiváció maga a fenntarthatóság: a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, az ökológiai egyensúly megőrzése. Ezeket a környezeti-természeti szempontokat elsősorban a 18–39 éves válaszadók és a diplomások emelték ki a válaszaikban. A közlemény ismerteti: a lakosság 64 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy szükség van az állami szerepvállalásra és a gyártó cégeket ösztönző, támogató jogszabályi környezetre az alternatív, fenntartható üzemanyagok elterjedése érdekében. Az életkor, az iskolai végzettség és a településméret növekedésével párhuzamosan nő az állami szerepvállalás iránti igény.
A vizsgálat alapján a 30-39 évesek körében 80 százalékot is meghaladó a bioüzemanyag-hajtású repülőgépen való utazási hajlandóság. Hasonlóan magas ez az arány a felsőfokú végzettségűek között – a 65 év felettieknek viszont csupán a 39 százaléka utazna olyan légi járművön, amit bioüzemanyag hajt. A közlemény idézte Zsótér Csabát, a Mol-csoport üzemanyag üzletágának ügyvezető igazgatóját, akinek tájékoztatása szerint a Mol már most is állít elő megújuló alapanyagokból dízel-, valamint fenntartható repülőgép-üzemanyagot, és készen áll ennek bővítésére. A vállalat – egyebek között a Szegedi Tudományegyetemmel és a Pannon Egyetemmel együttműködve – folyamatosan kutatja és fejleszti a bioüzemanyagok előállításának, illetve felhasználásának új lehetőségeit. A Budapest Airporttal, a Wizz Airrel és a Repülőtéri Üzemanyag Kiszolgáló Kft.-vel együttműködve a Mol 2022-ben kezdte meg a fenntartható repülőgép-üzemanyag (Sustainable Aviation Fuel, SAF) kereskedelmi tesztelését. Erre alapozva a társaság már értékesíti a SAF-ot Magyarországon Szlovákiában és Horvátországban.
Hozzátették, hogy a SAF csak klasszikus megújuló (például növényi) alapanyagból vagy hulladékból készülhet, de ugyanúgy teljesítenie kell a műszaki és a környezetvédelmi előírásokat, mint a hagyományos kerozinnak. A kutatást a Mol megbízásából az Iránytű Intézet készítette idén májusban, 500 ember bevonásával.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Sorra pattannak ki a földrengések: különös jelenség zajlik a Dél-Alföldön
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Kazah és azeri nyersanyaggal vált függetlenebbé a MOL – új kőolaj érkezett Horvátországba
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Teljes energetikai átalakuláson megy keresztül a bogácsi fürdő
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hortobágyi halastavak megőrzése a cél
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Megkapta végleges engedélyét az SK On – zajcsillapítással reagálnak a lakossági igényekre