

Zöldinfó
A Vizet a tájba! program: a vízkészletek megóvása és az ökológiai egyensúly fenntartása
Vízpótlás kezdődött a Duna tolnai holtágán a folyón levonuló, kisebb árhullámnak köszönhetően, a holtágba mintegy félmillió köbméter víz kerül.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
V. Németh Zsolt elmondta, a vízpótlás 25-30 centiméterrel emeli meg a vízszintet, ezzel a holtág éves párolgási veszteségének felét tudják pótolni – írja az alternativenergia.hu. Ismertette, a Duna magas vízállásánál az árhullámot bevezetik a Sió-csatornába, majd a Sió-árvízkaput lezárták, a visszaduzzasztott vízszint pedig lehetővé teszi, hogy a Kutyatanyai zsilipen keresztül a holtág felé vezessék a vizet. A művelet egyszerre szolgálja az ökológiai egyensúlyt, a vízbiztonságot és a holtág gazdasági hasznosíthatóságát – tette hozzá. A Tolna, Fadd és Bogyiszló területén húzódó, 16,5 kilométer hosszú, 270 hektáros Tolnai Holt-Duna az ország legértékesebb holtágrendszere és a Duna magyarországi szakaszának legnagyobb holtága, amely ma már nem kap természetes felszíni vízpótlást. Az egyedüli lehetőség a víz bejuttatásához a Sió-kutyatanyai zsilip-Holt-Duna rendszer, amelyet minden árvíz idején működésbe hoznak – ismertette. Kiemelte, a Vizet a tájba! program fő célja megtalálni a lehetőségeket, amelyekkel a vízkészleteket elsősorban gravitációsan kivezetve, nagy felületeken szivárogtassák, párologtassák. A klímaváltozás miatt már nem elég a vonalas vízvisszatartás, árhullámok, duzzasztott vízterek készleteinek a tájba juttatásával biztosíthatjuk a jövő vízkészletét. Ebben jó szolgálatot tesz az ország több mint 250, egyenként 5 hektárnál nagyobb holtága – jegyezte meg.
Közölte, a tolnai holtágba 2024 őszén másfél millió köbméter vizet vezettek ki, ami 54 centiméterrel emelte a vízszintet. Idén május végétől kezdődött el a vízpótlás, ezzel egymillió köbméter vizet juttattak a holtágba, akkor 44 centiméterrel nőtt a vízszint. A tolnai Holt-Duna párolgási vesztesége évente több mint egymillió köbméter, a teljes öntözési és halastavi vízkivétel 625 ezer köbméter. Ha a holtág vízkészletét nem pótolják, akkor az ökológiai és gazdasági értékek egyaránt sérülnek – mondta. Az államtitkár kitért arra, hogy a vízgazdálkodás ma már nem különálló szakterület, hanem a klímához való alkalmazkodás kulcsa. A vízgazdálkodási tárcaközi bizottság munkája révén országosan összehangolt, tudásalapú beavatkozásokat végeznek. A nagy felületi vízvisszatartás, a talajművelési módszerek, a tájhasználat átalakítása, az állami ösztönzők, a birtokpolitikai eszközök együtt képezik ezt a rendszert, amelyhez a tolnai vízpótlás is illeszkedik.
Beszélt arról, hogy a 2022-ben, a Nyírségben kezdődött Vizet a tájba! program hosszú távú, országos szintű válaszokat keres és ad a klímaváltozásra. A vízügyi igazgatóságok 2024-2025 telén lezárták a belvízelvezető rendszerek szakaszait, nem vezették el a kevés téli csapadékot, hanem tárolták nyárra. Az öntöző csatornákat, tározókat, beleértve a Tisza-tavat is, már március előtt feltöltötték. Ez hozta meg az eredményt: van elegendő víz, nem volt szükség vízkorlátozásra, minden vízigényt ki tudtak elégíteni az öntözők és a halastavak felé. Horváth Angéla, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy az igazgatóság kiemelten fontosnak tartja az ökológiai vízpótlást a térségben.
Az igazgatóság feladata, hogy az árhullámokkal érkező víztömeget visszatartsa, és azzal megfelelően gazdálkodjon. A vízpótlás a faddi holtágon is megtörtént, ahol négy centiméterrel nőtt a vízszint. A bogyiszlói holtágon vízszintemelkedést nem tudtak elérni, de a Paks-Faddi főcsatornán, amely a holtágat árhullámok idején táplálja, ökológiai célú vízpótlást végeztek – tette hozzá.

Zöld Energia
Magyarország első önellátó naperőműve indul – teljesen független a hálózattól
Az ipolytölgyesi Mono-Ipolyfabric Kft. 1,68 MW-os naperőműve az első, amely speciális engedéllyel teljesen önellátó, zárt rendszerben működik, megkerülve a közcélú hálózatot.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A speciális kategóriájú engedély lehetővé teszi, hogy az erőmű üzemeltetője a megtermelt áramot saját maga használja fel, megossza más felhasználókkal, vagy közvetlenül értékesítse mindezt a közcélú villamosenergia-hálózat megkerülésével. A mérföldkőnek számító engedélyt az ipolytölgyesi Mono-Ipolyfabric Fafeldolgozó Ipari Kft. kapta, amely július végén indítja el 1,68 megawatt névleges teljesítményű naperőművét. A létesítmény nem táplál fel áramot a közüzemi hálózatra, így az új szabályozás szerint önellátó termelőegységként működik. A lehetőséget egy 2025. január 1-jétől hatályos törvénymódosítás teremtette meg, amely alapján már a 0,5 megawattnál nagyobb teljesítményű önellátó egységek is engedélyezhetők. Ezzel a lépéssel a MEKH tevékenységi köre is bővült: a kis- és nagyerőművek mellett immár a decentralizált, helyi energiatermelő rendszerek is szabályozási keretek közé kerülhetnek, írja az alternativenergia.hu.
Az új engedélyezési forma egyik kulcseleme, hogy az erőmű kizárólag saját használatra, vagy közvetlen továbbadásra termel áramot – nem táplál vissza a közcélú hálózatba. A MEKH hangsúlyozta, hogy az engedélyezés során szigorúan vizsgálják: a kérelmező képes-e igazolni, hogy az általa létesített egység valóban zárt rendszerben működik, és nem jelent plusz terhelést az országos villamosenergia-hálózatra.
Ez a modell tökéletesen illeszkedik a globális energiarendszerekben zajló átalakuláshoz, ahol egyre inkább előtérbe kerülnek a decentralizált energiatermelési megoldások. A felhasználók nem csupán fogyasztók, hanem egyre gyakrabban termelők is – az ilyen úgynevezett prosumerek saját villamosenergia-termelésüket is integrálják a napi működésükbe.
Bár hasonló rendszerek korábban is léteztek – például nagyvállalatok saját naperőművei -, a mostani engedélyezés azért különleges, mert új jogi kategóriaként elismeri és szabályozza az ilyen típusú működést. A Világgazdaság korábbi cikke szerint 2024-től már az 5 MW-nál nagyobb önellátó erőművek is megvalósíthatók lettek, főként on-site típusú megoldásként, ahol a termelő és a felhasználó szoros, hosszú távú szerződéses kapcsolatban áll egymással. Ezek a megállapodások (pl. corporate power purchase agreements, cPPA) jelentős adminisztratív akadályokkal szembesültek 2023 végéig, de az új szabályozás ezeket is fokozatosan lebontja.
A közbeiktatott szereplők – például az áramszolgáltatók és az elosztóhálózatok – kizárásával a rendszer hatékonyabbá válhat, és a vállalatok saját igényeikre szabhatják energiaellátásukat. Az új engedélyezési kategória tehát nem csupán szabályozási újdonság, hanem egy lépés a jövő decentralizált, rugalmas és felhasználóbarát energiapiaca felé.
A Mono-Ipolyfabric naperőműve így nemcsak energiát termel, hanem új irányt is kijelöl a hazai energiaszabályozásban – a következő hónapokban kiderül, hányan követik majd ezt az úttörő példát.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Sorra pattannak ki a földrengések: különös jelenség zajlik a Dél-Alföldön
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Kazah és azeri nyersanyaggal vált függetlenebbé a MOL – új kőolaj érkezett Horvátországba
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Teljes energetikai átalakuláson megy keresztül a bogácsi fürdő
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hortobágyi halastavak megőrzése a cél
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Szúnyoggyérítés országszerte: így védekeznek a katasztrófavédők az esőzések után